A balkáni etnikai konfliktusok háttere

Földrajzi probléma A sajátos földrajzi helyzetből fakadó vallási-etnikai sokszínűség folyamatos konfliktusokhoz vezetett, amelyek sokszor háború formájában is jelentkeztek

A Balkán és az etnikai konfliktusok Duna-Száva vonalától D-re 3 politikai régió Görögország,Törökország Szocializmusból kimaradtak Konfliktus: Ciprus Románia, Bulgária konfliktus: bolgárok-törökök, bolgárok-macedónok románok- magyarok Nyugat-Balkán Konfliktus: szerbek-horvátok, szerbek-albánok, szerbek-bosnyákok, horvátok-bosnyákok,

~395. Római Birodalom kettészakadása A választóvonal a Szerémségtől a Drina vonalán Dubrovnikig K-re: Bizánc NY-ra: Róma, latin kultúra  1054. egyházszakadás Nyugati kereszténység Latin nyelvű területeken, a fsz. NY-i felén Erősebb individualizmus Intellektuálisabb Az egyház nem teljesen alárendelt az államhatalomnnak Keleti kereszténység K-i területeken, görög nyelv (később szláv) Közösség szerepe nagyobb Az egyház az államhatalomnak alárendelt

Önálló állam alapítása Bolgárok: 680 Horvátok: 870 Szerbek: 892 Albánok: 1443 Montenegróiak: 1796 Többnyire a szomszédos nagyhatalmak befolyása alatt Államhatárok rendkívül változékonyak,de az etnikai térszerkezet viszonylag stabil

Forrás: Kocsis Károly 1991.

Forrás: Kocsis Károly 1991.

14-15. szd. fordulóján Török Birodalom hódítása Tömegméretű migrációk Hegyvidéki területekre Peremterületek irányába stabil etnikai térszerkezet felbomlása + az iszlám megjelenése és terjedése -törökök betelepítése -eliszlámosítás Bulgáriában, Albániában, Boszniában a legjelentősebb Az ellentét az muszlimok és nem muszlimok között húzódott

XVIII. szd.-tól Nemzeti ébredés Illirizmus-pánszlávizmus Nyelv: szerb-horvát nyelv létrehozása 1850 Történelem Illirizmus-pánszlávizmus Illirizmus: a XVIII. században horvát „nemzetébresztők által kitalált eszme a délszláv népek egyesítésére, a közös illír ősökre hivatkozva. volt törekvés az egyesülésre, de a felekezeti (és kulturális) választóvonalak továbbra is megmaradtak Idővel a vallás vált a nemzeti identitás alapjává

1878. Szerbia, Bulgária, Románia függetlenné válása, csak a leginkább eliszlámosított területek maradnak török kézen Bosznia-Hercegovina Habsburg fennhatóság alatt 1913. Albánia is függetlenné válik A maradék területeket Szerbia, Görögország, Bulgária és Montenegró felosztották egymás között évszázados konfliktusok csíráját vetik el

Forrás: Kocsis Károly 1991.

Etnikai-vallási struktúra átalakulása I. vh.  soknemzetiségű birodalmak helyett soknemzetiségű kisállamok Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság, később Jugoszlávia- szerb hegemónia, nincs egyenjogúság Több százezernyi-milliónyi nemzeti kisebbség lakta, eltérő kulturális-gazdasági kötődésű területek annektálása óriási feszültségek

Forrás: Kocsis Károly 1991.

I. vh. és a II. vh utáni időszak a határok újrarajzolása és a migráció jegyében telt 1939-49 között 1,8 millió ember vándorolt

1944 után legjelentősebb migráció Magyarok, németek kivándorlása szerbek montenegróiak beteleplése/betelepítése etnikai homogenizáció Szintén homogenizáló hatású volt a szocializmus miatt lejátszódó intraregionális migráció; vidékváros=elmaradott balkáni területek fejlettebb közép eu-i területek etnikai homogenizáció

Adatok forrása: Kocsis Károly 1991.

II.vh- régió egésze szocialista befolyás alá kerül Bulgáriában és Romániában szovjet mintára Jugoszláviában és Albániában eltérő módszerekkel indult meg a szocializmus kiépítése Jugoszlávia-Tito „uralkodása” Nemzetiségek egyenjogúsága Széleskörű autonómiák (Vajdaság, Koszovó) 1974 muszlimokat önálló nemzetiségként ismerik el A problémák továbbra is fennálltak, az intézkedések csak elnyomták őket, de Tito együtt tudta tartani az államot 1980 - Tito halála  problémák felszínre kerültek, tagköztársaságok távolodtak egymástól és a jugoszláv eszmétől

1989-1990. kelet-közép-európai szocialista rendszerek felbomlása tovább élezi a konfliktusokat 1991. Szlovénia és Horvátország 1992. Macedónia és Bosznia-Hercegovina is kikiáltotta függetlenségét  Jugoszlávia szétesése újabb konfliktusok; délszláv háború Görög-török lakosságcserék A helyzet a mai napig nem konszolidálódott teljesen- Koszovó

Összegzés A sajátos földrajzi helyzetből fakadó etnikai sokszínűség nem összeegyeztethető a történelmi hagyományokat és gazdasági adottságokat figyelmen kívül hagyó határokkal A nemzeti homogenizációs törekvések során sokszor megpróbálták ezt,ami konfliktusokhoz vezetett

Felhasznált irodalom Kocsis Károly (1991) A Kárpát-Balkán régió változó etnikai-vallási arculata In: Földrajzi Közlemények 1991./3-4. szám pp. 165-189. Kocsis Károly -szerk. (2005) Délkelet-Európa térképekben-Az etnikai és vallási térszerkezet alakulása MTA-FKI Budapest 98p. Niederhauser Emil (2001): Felekezet és nemzetiség a Balkánon In: Magyar Tudomány 46/1. (2001) pp. 51-65. Rétvári László (2005): A balkáni válság gyökerei In: Természet Világa 136/10. (2005) pp. 440-444. Gutpintér Júlia Földrajz Bsc III.