Ivóvízbiztonsági Tervrendszerek közegészségügyi értékelése Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (06-1) 476-13-40 Fax: (06-1) 215-0148 E-mail: borsanyi.matyas@oki.antsz.hu Ivóvízbiztonsági Tervrendszerek közegészségügyi értékelése Készítette: Bufa-Dőrr Zsuzsanna Dr. Borsányi Mátyás 2011. Március 10.

Ivóvízbiztonsági Terv „szemlélet” megjelenése - 1 „98/83/EK irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről” (Ivóvíz irányelv) felülvizsgálata ENDWARE (ivóvízminőséggel foglalkozó szakértői hálózat) munkacsoport ajánlásai A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízellátó rendszereknél folyamatosan működik egy kockázat értékelő és kezelő rendszer, Az ivóvíz kockázat kezelő rendszernek legalább milyen elemeket kell tartalmaznia végigvezetve a vízellátó rendszer minden elemén, A felsorolt minimálisan szükséges elemekről működési dokumentációt kell kiállítani, A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz kockázat kezelő rendszer kiépítésekor, a kockázat értékelés során végigvezetve a teljes vízellátó rendszeren (a vízbeszerzéstől, a vízelosztó hálózaton át a fogyasztóig) minden felelős hatóság, illetve egyéb érdekelt fél be legyen vonva.

Ivóvízbiztonsági Terv „szemlélet” megjelenése - 2 Cél: - a szolgáltatott ivóvíz megfelel a vonatkozó egészségügyi határértékeknek, illetve az egyéb jogi, szakmai szabályozásoknak a fogyasztó egészségének védelme érdekében: a „jó” ivóvíz szolgáltatási gyakorlat biztosítása, a nyers víz esetleges szennyezésének minimalizálása, a szennyezettség csökkentése, vagy eltávolítása a megfelelő tisztítási technológia alkalmazásával, az elosztó rendszerben bekövetkező utólagos szennyeződés megelőzése

Jogszabályi kötelezettség 201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 4§ (6) Az 1000 m3/nap-nál nagyobb kapacitású vagy 5000 főt meghaladó állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek vízbiztonság-irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie az üzemeltetőnek. (7)  Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá az ivóvízbiztonsági tervet. A határozat visszavonásig hatályos. (8)  A vízszolgáltatónak az ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi felülvizsgálatát négyévente az OTH-nál kell kérelmeznie. (9)  A (6) bekezdés szerinti ivóvízbiztonsági terv jóváhagyásáról rendelkező határozatot a vízellátó rendszer vízjogi üzemeltetési engedélyezésére hatáskörrel rendelkező és illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel (a továbbiakban: felügyelőség) is közölni kell.

OTH határozat, felülvizsgálat Az OTH a határozatot az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) Vízbiztonsági osztályának közegészségügyi szempontú szakvéleménye alapján adja ki Szempontok, feltételek: WHO ajánlás – Water, Sanitation and Health „Managing drinking-water qality from catchment to consumer (Geneva 2005.) http://www.antsz.hu közegészségügy környezet egészségügy ivóvíz Útmutató ivóvíz-biztonsági tervrendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Vízbiztonsági terv – WSP -1 1. Vezetői döntés: Vízbiztonsági tervrendszer készítő munkacsoport létrehozása A vizsgált rendszer meglévő dokumentumainak összegyűjtése. Folyamatábra készítés a vízellátó rendszerről a vízbeszerzéstől a fogyasztói pontig. 2. Veszélyek feltárása A potenciális veszélyek és hatásuk azonosítása a vízellátó rendszer minden pontján - vízbeszerzéstől a fogyasztóig. 3. Kockázatok értékelése Az azonosított veszélyekből adódó kockázatok súlyosságának és a bekövetkezésük gyakoriságának értékelése, egészséghatás szempontú rangsorolás

Vízbiztonsági terv – WSP-2 Kockázatok értékelése Gyakoriság Hatás 1. Majdnem biztos Naponta A. Katasztrofális Nagy népességre halálos 2. Valószínű Hetente B. Súlyos Kis népességre halálos 3. Mérsékelt Havonta C. Jelentős „Egyedi esetekben” halálos, vagy nagy népességre ártalmas, vagy nagy népesség számára elfogadhatatlan 4. Valószínűtlen Évente D. Mérsékelt, kicsi Kis népességre ártalmas, vagy kis népesség számára elfogadhatatlan 5. Igen ritka 5 évente, vagy ritkábban E. Jelentéktelen Nincs kimutatható hatás 4. Ellenőrző mérések A veszélyek és kockázatok jellegének megfelelően minden egyes felismert kockázat megfigyelésére alkalmas kontroll mérések meghatározása

Vízbiztonsági terv – WSP - 3 5. Monitoring rendszer Beavatkozási kritériumok meghatározása, az észleléshez szükséges mérési gyakoriság rögzítésével a működési monitoring rendszer kiépítése. 6. Ellenőrző folyamatok a megelőzés és krízis kezelés érdekében Beavatkozási pontok rögzítése, beavatkozási folyamatok elhatározása az ellenőrzésekkor észlelt nem megfelelőségek kezelésére normál üzem és vészhelyzet esetén is. 7. Vízbiztonsági tervrendszert értékelő monitoring Monitoring rendszer kiépítése a vizsgálandó paraméterek és a mérési gyakoriság megfelelőségének ellenőrzésére. 8. A vízbiztonsági tervrendszer működését támogató programok A közreműködő dolgozók rendszeres továbbképzése, a minőség ellenőrzése. 9. Dokumentáció A tervrendszer minden elemét alkalmas módon dokumentálni kell.

1. Vízbeszerzés - 1 1. Adatgyűjtés - geológiai, hidrológiai, meteorológiai viszonyok - a területen folytatott tevékenység (lakott terület, ipari tevékenység, kőfejtő, bánya, mezőgazdasági művelés, állattenyésztés, védett területek, természetes élővilág…) - egyéb vízfogyasztások, pl. öntözés, tervezett jövőbeli tevékenységek - bármilyen víznyerő hely szabályozás, védelmi zónák stb. - Nyersvíz típustól függően: Felszíni víz - víztípus (közvetlen vízkivétel, víztározó, folyó, tó stb.) - pontszerű szennyező források (szennyvíz bevezetés, ipari bányászati vizek stb.) - vízminőség illetve szezonális, vagy egyéb éghajlati jellemzők miatti változások hatása - állandóság, vagy utánpótlódás biztonsága, tárolási idő stb. - rekreációs vagy egyéb tevékenységek - létező vízforrás védelmi tevékenységek

1. Vízbeszerzés - 2 Felszín alatti víz - lehatárolt vagy nem lehatárolt víztározó, feltöltődött terület stb. - áramlási, hígulási viszonyok, talpmélység stb. - érzékenység a felszíni tevékenységekre, eseményekre vízminőséget befolyásoló tevékenységek 2. Tipikus veszélyek - értékelés - hirtelen változás a nyersvíz minőségében a víznyerő területen bekövetkező emberi tevékenységek (pl. balesetek, szabadidős tevékenység), időjárási események következtében - a nyers víz pontszerű szennyezése pl. szennyvízbevezetés, ipari hatások, elfolyó vizek bejutása pl. aktív vagy lezárt bányaterületekről, szemétlerakókból stb. miatt - mezőgazdasági tevékenységből és az állattenyésztésből adódó szennyezés, pl. vegyi anyagok, műtrágyák bejutása a nyers vízbe, a vízforrás nem megfelelő védelméből, illetve a nem megfelelő vízkivételből adódó szennyezések - nem megfelelő vízszint szabályozás a víztározókban (rétegződés, eutrofizálódás stb.)

1. Vízbeszerzés - 3 3. Ellenőrző mérések A gyakorlatban bizonyos veszélyekre a vízszolgáltatóknak nincs hatásuk, azok nem kontrollálhatók, - de a veszélyeket ismerni kell, - az egyetlen beavatkozási lehetőség a vízkezelés technológia - vízbeszerzési hely ellenőrző rendszer kiépítése a felszíni illetve felszín alatti víz védelmében, - pontszerű szennyező forrásokat ellenőrzése, - az adott területre jellemző, speciális követelmények ismerete az ipari és mezőgazdasági szennyezések megszűntetésének céljából, - a területen folyó egyéb tevékenységek szabályozása, - előírások, szabályozás a jövőben várható tevékenységek hatásait is figyelembe véve

2. Vízkezelés - 1 1. Adatgyűjtés A meglévő folyamatokat, illetve ellenőrző pontokat tartalmazó folyamatábra készítése - minden egyes vízkezelési folyamat részletes leírása, a szennyezők vagy lehetséges szennyezők megjelölésével, melyet eltávolít - a folyamatok ellenőrzési lehetőségei (pl. folyamatosan vagy időnként mért paraméterek) a hatékony működést igazoló kritériumokkal - fertőtlenítés esetén a behatási idő illetve a fertőtlenítőszer maradék - működés ellenőrzése, tisztított víz minőségellenőrzése - felhasznált vegyszerek és jellemzőik - a vízbeszerzéskor nem kontrollálható veszélyek ellenőrzési, beavatkozási lehetőségei a vízkezelés során

2. Vízkezelés - 2 2. Tipikus veszélyek, értékelés - minden olyan szennyező, mely a vízbeszerzés illetve a vízkezelési folyamatban lehetséges, hogy nem távolítható el megfelelően - áramlási, illetve vízminőség változás a vízkezelő rendszerben - bármely vízkezelési folyamat működési zavara, pl. valamely berendezés hibájából adódóan - a folyamatirányítás vagy veszélyjelzés hibái - természeti katasztrófák, energetikai meghibásodások - vegyszerek használatából adódó vagy a vízzel közvetlenül érintkező szerkezeti anyagok által okozott szennyeződések

2. Vízkezelés - 3 3. Ellenőrző mérések, beavatkozás A megfelelő szolgáltatott vízminőség érdekében az alábbi elvek követése szükséges: - új, vagy megújított vízkezelés technológia kialakítása, annak érdekében, hogy a szennyező anyagok eltávolítása megfelelő legyen - a meglévő folyamatok optimalizálása a kívánt tisztítási hatékonyság elérése érdekében - minőségi problémák esetén a nyers illetve a kezelt víz továbbításának, illetve hálózatba vezetésének szüneteltetése - csak engedélyezett vízkezelő vegyszerek, anyagok használata, az előírások, használati útmutatók betartása, minőségük folyamatos ellenőrzése - megfelelő hibajelző rendszer működtetése, - kezelési, tisztítási technológia használata a nehezen mérhető, ellenőrizhető paraméterekre is

3. Vízelosztó hálózat - 1 1. Adatgyűjtés - víztározók adatai (méret, kapacitás, felépítés, elhelyezkedés, szerkezeti anyag, tartózkodási idő, irányítástechnika stb.) - emberi vagy állati beavatkozásoktól való védelem (bekerítés, tető, csapadék-bejutás elleni védelem stb.) - a vízhálózat anyaga, beleértve a belső bélelést is - nyomásviszonyok, áramlási viszonyok, tartózkodási idő - vízkormányzási gyakorlat, engedélyezett eseti változtatások - a vízelosztó rendszer általános jellemzői (csőtörések gyakorisága, lerakódások, mikrobiológiai szaporulat)

3. Vízelosztó hálózat - 2 2. Tipikus veszélyek, értékelés - szennyezett felszíni, vagy felszín alatti víz bejutása a vízelosztó rendszerbe, a víztározók szerkezeti meghibásodása, vagy alacsony nyomású zónák kialakulása miatt a hálózatban - szennyezett víz bejutása a tározók vagy a hálózat szerkezeti hibáinak javításakor - szennyezett víz visszajutása a fogyasztótól a hálózatba üzemszünet vagy alacsony áramlási sebességek esetén - kémiai anyagok beoldódása a hálózati elemek szerkezeti anyagaiból - lerakódások, mikrobiológiai szaporulat kialakulása a tározókban, vagy a hálózaton a nem elég hatékony tisztítási technológia, korrózió, vagy nem megfelelő üzemeltetés miatt - illegális rákötések

3. Vízelosztó hálózat - 3 3. Ellenőrző mérések, beavatkozás - a hálózat üzemeltetésében a hirtelen változások elkerülése - megfelelő nyomás biztosítása - a javítások, karbantartások módszerének kidolgozása - hálózati fertőtlenítési lehetőségek kialakítása (amennyiben szükséges) - nyomásfokozók, szelepek stb. megfelelő működtetése - kizárólag engedélyezett anyagok használata

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!