avagy A napenergia passzív hasznosításának lehetőségei A nap fűtötte házakról avagy A napenergia passzív hasznosításának lehetőségei

Magyar háztartások átlagos energiafogyasztása: 54% fűtés 26% autó 11% melegvíz 6% hűtés, sütés-főzés, mosás 2% háztartási kisgépek 1% világítás Mindez a teljes hazai energiafogyasztás kb. 40-50%-t teszi ki! A maradék 50-60% is (szolgáltatás, ipar, mg.) nyilvánvaló kapcsolatban van a személyes fogyasztással. forrás: Energiafogyasztók lapja

Mindhárom funkció ugyanabban a térben. Egyszerű építészeti megoldások A passzív napenergia-hasznosítás lépései: 1. a napsugárzás energiájának elnyelése, 2. az energia tárolása, 3. az energia leadása (megőrzése). Passzív rendszerek típusai az egyes funkciók térbelisége alapján: A) Direkt Mindhárom funkció ugyanabban a térben. Egyszerű építészeti megoldások B) Indirekt A funkciók térben szétválnak – bonyolult építészeti és gépészeti megoldások.

Alapfeltételek: 1) az ablakok benapozása maximális a téli félévben, minimális a nyári félévben, 2) pufferzónás alaprajz, 3) a hőtároló tömeggel összehangolt méretű ablakok, 4) árnyékvetőkkel vagy társított szerkezetekkel (pl. ablaktáblákkal) a nyári túlmelegedés mérséklése a nyári félévben, védekezés a téli lehűlés ellen, 5) jó hőszigetelés.

Benapozás

Nyáron a besugárzás 40%-a a tetőre érkezik Télen a besugárzás 47,5%-a déli oldalra érkezik dél tető kelet-nyugat észak

Árnyékoló hatások kivédése a déli fronton A téli nap 9-15 között adja a besugárzott energia 93%-át. 930 és 1430 között már csak 74%-át. Árnyékoló hatások kivédése a déli fronton szeptembertől áprilisig (a fűtési szezonban)

Megfelelő építési telek keresése lehetőség szerint dél felé lejtő terep – de legalább dél felé nyitott, sem épület, sem fa, sem a domborzat nem árnyékol a téli időszámítás szerinti 9 és 15 óra között (vigyázat, télen sokkal hosszabbak az árnyékok!!) építési hatósággal egyeztetés a beépítés lehetőségeiről szomszédok

Az északi front védelme és az árnyékolás csökkentése

Megfelelő nyílászárók keresése különleges ablak jó hőszigetelő képesség (K-érték = 1,1 W/m2K vagy kevesebb) jó fényáteresztő képesség (g-érték = 65% vagy több) de méginkább hagyományos ablak + hőszigetelt ablaktábla, amellyel mind a hőszigetelés, mind a fényáteresztő-képesség nagy mértékben növelhető!!

A többi égtáj felé a lehető legkevesebb! Az ablakok ideális méretezése: a délre néző helyiségeknél minden négyzetméter alapterületre jusson 0,2-0,4 m2 dél felé tekintő ablakfelület. A többi égtáj felé a lehető legkevesebb!

Egyes anyagok hővezetése (W/m2K) acél 26,2 üveg 1,1- 3,6 beton 1,73 mészkő 0,9 föld 0,78 könnyűbeton 0,65 vályogtégla 0,57 keményfa 0,21 puhafa 0,06 hőszigetelő hab 0,02

Különféle társított szerkezetek hatása a hőátbocsátási (hőszigetelési) tényezőre k-érték k-érték k-érték k-érték

Pufferzónás alaprajz

Értékes helyiségek „mélysége” = ablak legmagasabb pontja x 2,5 = 5-6 m Észak Pufferzóna „mélysége” = 3-4 m Értékes helyiségek „mélysége” = ablak legmagasabb pontja x 2,5 = 5-6 m Dél Az ideális téli benapozás érdekében célszerű az épület méretezésénél a fentieket figyelembe venni.

Ugyancsak a puffer-zóna szerepét tölti be a pince és a padlástér is - a tetőteret lehetőleg ne építsük be; ha mégis, a beépítés a lehető legkisebb mértékű legyen; ne használjunk ferde síkban elhelyezett tetőablakot.

Hőtároló tömeg Hőszigetelés mögött; 1 m2-nyi nyílászáróhoz kb. 2000 kg aktív hőtároló tömegre van szükség. E nélkül a helyiségbe bejutó sugárzási energia nyáron túlmelegedést okoz, télen viszont elmarad a hőtárolás; anyaga terméskő, kavics, vályog vagy víz; nyáron éjszaka szellőztetünk, hogy a hőtároló tömeget visszahűtsük - nappal a déli nagy ablakokat csukva tartjuk.

Árnyékolók, társított szerkezetek - tetőkiugrás kiszámítása (falvastagsággal együtt kb. 1 méter), - tornác (csak dél felé tájolva) - lombhullató fák telepítése a déli fronton (DNy és DK felé), - szőlőlugas a déli fronton (pergola) - redőnyök, - hőszigetelt ablaktáblák (külső oldalra).

Jó hőszigetelés Pl. Norvégiában minimum 15 cm hőszigetelés alkalmazása az előírás a külső falakra! zsiliprendszerű bejárat (double entry) bejárat elé örökzöldek ültetése mindez akadályozza a légcserét, ezért fontos a „szolár-macska” alkalmazása

föld-szint tető-tér

Összefoglaló gondolatok A napház nem statikus rendszer, mindig maximálisan alkalmazkodik a külső körülményekhez! - árnyékolás, - hőszigetelő ablaktábla, - szellőztetés Sőt a passzív napházban való energiahatékony életvezetés feltételezi a benne élők részéről is alkalmazkodást! télen egyes helyiségek más feladatkört kapnak, a melegvízigény átgondolása