A jugoszláv szocializmus sajátosságai

Földrajzi probléma Létezik-e olyan erős - részben demokratikus, részben centralizált - , minden balkáni nemzet számára hosszútávon megfelelő politikai-gazdasági-társadalmi berendezkedés, amely a sokszínű mozaikból egységet kovácsolna?

II. Világháború alatt 1941-ben német, olasz, bolgár, magyar támadás  megszállás  az országot felosztják; Jugoszláv kérdés újraértelmezése; 1941-45: etnikai és vallásháborús elemekkel átszőtt antifasiszta háború és társadalmi forradalom is (usztasák, csetnikek, partizánok)

II. Világháború lezárásával Formális választások – JKP fölénye; Tito-féle föderatív népköztársaság; Kezdetben szovjet mintájú államszocializmus; - államosítások; - tervgazdálkodás; - nehézipar dominál a gazdaságban; - állami központúság;

Külpolitika Jószomszédi viszony kiépítése Bulgáriával; Moszkvához való közeledés  Ny-tól való eltávolodás; K-K-Eu-i szocialista berendezkedésű országokkal való barátsági kapcsolat felerősödése;

Ami más… Jugoszlávia szövetségi államként alakult meg (BiH, CG, Hr., Mac., Szerbia, Slo.); Két autonóm (Szerbián belül): Koszovó-Metóhiai Autonóm Körzet és Vajdasági autonóm Tartomány; Szocialista társ. rendszer megoldja a nemzeti konfliktusokat;

Sztálin  Tito (1948) Ok: vegyes vállalatok szovjet kihasználása, szovjet katonák és szakértők viselkedése, szovjet titkosszolgálatok, Balkán-föderáció terve, stb. 1949 őszére: megszakad minden kapcsolat Jugoszlávia és a szovjet tömb országai között;

Önigazgatású szocializmus Gazdaság és közigazgatás decentralizálása, de a párt marad; Külpolitika - Nyugat felé tolódás

Nyugat felé való nyitás „Délelőtt vettem egy amerikai hírmagazint, rendeltem egy holland sört, és rágyújtottam az arany Kentre. Fehér egyenruhába öltözött rendőrök sétáltak a téren, nyugati turisták hada hömpölygött mindenütt, én meg ültem a kávézó teraszán, és a Time magazint olvasgattam.” Hegyi Gyula

A nagy gazdasági reform (1965) Gazdaság liberalizálása; A szövetségi központ gazdaságirányító szerepének minimalizálása; Tervezés: irányelvek meghatározása alapján; Megszüntették a beruházások többsége feletti állami ellenőrzést; A fejletlen régiók támogatását egy szövetségi alapra ruházták; Új dinárt vezettek be; Megszüntették a hitelfelvétel állami monopóliumát  ÖNIGAZGATÁSÚ PIACGAZDASÁG

1974-es alkotmány: Kulturális nyitás és szólásszabadság; Közélet pluralizálódása; Előrejelezte egy új alkotmány szükségességét. 1974-es alkotmány: törvényesítette a föderalista egységek megnövelt önállóságát, igyekezett szabályozni egymáshoz és a központi hatalomhoz való egyenjogú viszonyukat

Nacionalizmus 1974-es alkotmány másik oldala; 1980: Tito halála; Világ: Szocialista rendszer alulmarad a kapitalizmussal szemben; Titonak nincs utódja; Horvátok, szlovének nem akarnak lemaradni az új globalizációs iránytól;  Jugoszlávia felbomlása 1991-ben

Miért lett a felbomlásból háború? …

Összefoglalás (avagy mik a sajátosságok) Marxista tézisek újraértelmezése; Föderáció elve (bosnyákok, macedónok, montenegróiak elismerése); Külpolitikai nyitottság; Tito személye;

Irodalomjegyzék Juhász J. (1997): A délszláv háborúk. Napvilág Kiadó, Bp. , 27-37. old. Juhász J. (1999): Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, Bp. , 73-190. old. Kővágó L. (1987): Jugoszlávia története a második világháború után. Tankönyvkiadó, Bp. Hegyi Gyula: Volt egyszer egy Jugoszlávia 2003. (29. évf.) 4. sz. 87-94. old. Probáld F. – Szabó P. (szerk.) (2007): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 424-434. old.