Az erőszak pszichológiai kérdései Dr. Figula Erika Tanszékvezető főiskolai tanár

Agresszió, erőszak Agresszió: eredete (latin): aggredior, aggredire, agressus Jelentése: közeledni, haladni, előre menni, odafordulni, hozzálátni, elfoglalni, nekifogni, rátenni a kezét A definíció problémája (pl. E. Landau): az agresszió képe nem egységes (rátehetjük a kezünket, hogy megsimogassuk vagy megverjük a másikat; közeledhetünk szeretettel vagy gyűlölettel is)

Agresszió definíciója minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon (Ranschburg) az erőszak akkor mondható ki: - ha van igazolható szándék, - van látható cselekmény, - és a cselekmény normasértő

A fő kérdések Honnan ered, mi is az agresszió? öröklött vagy szerzett? ösztönös vagy tanult viselkedés? akció vagy reakció? energia vagy erőszak?

Teóriák, Modellek I. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 1.Ösztönmodellek: az erőszak a létért való küzdelemből fakad Képviselői: Darwin (biológus): az élet- és létfenntartás ösztöne küzdelemre, a lét megőrzésére készteti az élőlényt K. Lorenz (etológus): az élet fenntartása, a létért való küzdelem vezet az indulathoz, az agresszivitáshoz( kuktafazék) Freud (orvos): élet- és halálösztön, a kettő dinamikus kölcsönhatása (a destruktivitás szükségszerű, helyet ad a megújulásnak, az életnek)

Teóriák, Modellek I. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 2. Frusztráció–regresszió–agresszió tétele: a frusztráció létrehoz egy olyan regressziót, a viselkedésszintnek egy olyan visszaesését, amely a legtöbbször agresszióba torkollik Ma már nem állja meg a helyét (pl. azok a törzsek, ahol csecsemőkorban intenzív testi kontaktus, megfelelő törődés, gondoskodás és leválasztás van, kellő harcias magatartást is tanúsítanak)

Teóriák, Modellek I. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 3. Stressz-modell: a stressz-törvény: üss vagy fuss! (fight or flight!) Szembefordulhatunk azzal, amitől félünk, vagy pedig elmenekülünk Ha nem lehet ütni, idővel az agresszív impulzusok áttörik a viselkedési fékeket Ha nem tudunk menekülni, mert nem tehetjük, akkor támadásra kényszerülünk

Viselkedéspszichológia Teóriák, Modellek II. Szociális, interperszonális viszonylatokat hangsúlyozó modellek Viselkedéspszichológia 1. Jutalom révén történő tanulás: a pozitív következményekkel járó viselkedésmódok gyakorisága növekszik (és fordítva): az agresszivitásra hajlamos gyerekek közvetlen megerősítést nyerhetnek agresszív viselkedésükre

Teóriák, Modellek II. Szociális, interperszonális viszonylatokat hangsúlyozó modellek 2. Modell révén történő tanulás Bandura szociális tanuláselmélete: segít az agresszív magatartás megértésében a gyermek azonosulhat egy erőszakos modellszeméllyel, utánozza, követi a mintát, amelyhez hasonul; ez a modellkövető, utánzó viselkedés játszó gyerekeknél megfigyelték, hogy a következmények nélküli agresszív cselekmény látványát követően a játékaikkal ők is hasonló (destruktív) módon bánnak ha nem jár az agresszív tettért büntetés, a gyerekek játék közben az agresszív film mintáját követve a baba figurát, sőt egymást is püfölik a gyerek lát a tévében olyan akciófilmeket, amelyekben értelmetlen erőszakos viselkedések sorozata zajlik, esetleg a főhős éppen az agresszív hősködése révén bűvöli el a gyermeki tudatot, ez is közvetlen mintakövető viselkedést von maga után Társadalmunkban sajnos nincs felelősségre vonás!!!

Teóriák, Modellek Az erőszakos viselkedés kognitív magyarázó modellje Szándék-tulajdonítás: mások erőszakos viselkedésének, ártó szándékának feltételezése támadó önvédelmi magatartást aktivál ha attól félek, hogy a másik majd ellenséges lesz velem, félnem kell tőle, akkor előre támadok a gyerek is így van ezzel: támadó lesz, mielőtt őt megtámadnák. „Legjobb védekezés a támadás!”

Teóriák, Modellek modell Önmagában az agresszió látványa is rombolja az immunállapotot erőszakos jeleneteket tartalmazó filmet vetítettek, amelyből a gyerekek könnyen tanulnak agressziót a film jelentős mértékű immun-szupressziót váltott ki, az agresszió puszta látványa lebénítja a biológiai védekező rendszerünket is Film kalkuttai Teréz anyáról-immunaktivitás javult. A szívből jövő jó cselekedet javítja az immun-aktivitást.

Honnan ered az agresszió? Anya-gyerek kapcsolatból ered (Bálint, M. Klein): az anya magatartása, csecsemőjével való kapcsolata (éhségének kielégítése/kielégületlensége) korai frusztrációhoz vezet Megkapaszkodási képtelenségből ered (Hermann Imre): az anyától való elszakadás, elválási szorongás vezet agresszióhoz

Az agresszió fejlődése fázisai: agresszív az első sírás, a szopás, az ennivaló követelése „fertőző sírás” (proszociális viselkedés első jele az újszülött osztályon) dühödt sírás, hánykolódás a szopás megszakításakor, a csecsemő fogó mozdulata éntudat fejlődésében a „tulajdonosi jogok”, „birtoklás” megsértése, a játék megszerzése („tiem”, „enyém”) az éntudat kialakulását követően: tettekben, szavakban levezetett indulati kitörések (karmolás, rúgás, marás)

Az agresszió fejlődése 3-4 éveseknél: én-érvényesítés játék, hely, személy kisajátításával 4-6 éveseknél: verbális agresszió nő (sértegetés, kötekedés) iskoláskor: beilleszkedés, tanulás miatt ellenséges indulatok halmozódnak fel, ez agresszív viselkedést eredményezhet (hazudozás, lopás is ekkor jelenik meg szándékos formában) serdülőkor: saját jelentőség keresése, identitás keresése a mindennel, mindenkivel szembehelyezkedéssel történik; szeretetre vágyik, de őt nehéz szeretni

A szocializációban gyermeki agresszivitást vált ki - a túlzott szigor - a szülői elhanyagolás - a hidegség - a testi fenyítés, verés

Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható) 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik) Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.

Agresszió és kötődés (Bowlby, Ainsworth) Kötődési elmélet: ha a gyereknek a korai években nem sikerül biztos kötődést kialakítania egy vagy több személlyel, az felnőttkorban a szoros személyes kapcsolatok létrehozásának képtelenségét eredményezheti Kötődési típusok: 1. Biztonságosan kötődő (kb. 60%) 2. Bizonytalanul kötődő: elkerülő (kevés figyelmet fordítanak anyjukra, amikor az jelen van, és nem látszanak levertnek, ha távozik) (kb. 20%) 3. Bizonytalanul kötődő: ambivalens (a gyerek ellenállást mutat, amikor az anya visszatér; egyszerre keresi is, meg ellen is áll a fizikai érintkezésnek (kb. 10%)

Kötődésvizsgálatok Főbb eredményei biztos kötődés alapja: a szülő szenzitív válaszkészsége (válaszaik a csecsemő szükségleteinek megfelelőek) bizonytalan kötődés: az anya a saját kívánságait és hangulatát követi és nem a gyermek jelzéseire reagál a gyermeket a kapcsolat keresése és elkerülése egyidejűleg jellemzi

Nem kívánatos szülők túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő agyongyámolító szülő gyermekded szülő alkoholista szülő csábító szülő elutasító szülő túl lelkiismeretes szülő elvált szülők abuzív szülő

Az agresszivitás forrásai nagyfokú, kínzó szorongás akarati törekvések korlátozása önállóság korlátozása környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, mely legtöbbször verés) sértések, gúnyolódások, verbális támadások becsmérlő nem verbális kifejezések Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség

Az agresszió kifejeződhet kihívó, provokatív válaszokban óvatosságban, tartózkodó viselkedésben tökéletességre való törekvésben közönyösségben ellenségességben, ellenállásban „Sok gyereknek jónak kell lennie, hogy szülei szeressék, vagy rossznak, hogy észrevegyék”, mindkét esetben agressziót érez

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Nyílt formában Verbálisan - már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás - később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia („agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”) támadó viselkedésben (a tévében látott erőszak növeli a néző agresszivitását)

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Rejtett formában passzív-agresszív magatartás (halogatás, semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására hatalmi törekvések („az én szavam a döntő”, „engedelmeskedjetek”) birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Képi formában karikatúra graffitik gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák

Az agresszió megjelenése Hogyan jelenik meg az agresszió? „bal agyféltekés kultúrában élünk”, azaz az emocionális oldal (jobb agyfélteke) háttérbe szorul, így ha a két erőt nem tudjuk egyensúlyba hozni, akkor a zabolátlan vak erő, az agresszió kerül túlsúlyba

Az agresszió „megoldása” A világ és az egyén harmóniája: e két erő egyensúlya! a lét kezdetén: az anyai szeretet a biztonságos kötődésen keresztül teszi a gyereket és a kapcsolatokat működőképessé ezután jön a hatalmi erő, mely az apai tilalmi rendszer (autoritás) révén épül be a személyiségbe Feminin szeretettel áthatott maszkulin erő adja a „kozmikus egyensúlyt” (Bagdy E.)

Agresszív érzelmek Harag:az agresszió legközvetlenebb érzelmi, beszédbeli,cselekvésbeli,magatartásbeli kifejezése. Düh:a harag intenzív rövididejű megjelenése( törés, zúzás). Kritikátlanságig, ködös állapotig mehet. Gyűlölet:ellenséges érzés. Kialakulhat rivalitás nyomán, de állandósulhat az évek során.

Bűnbakképzés( a gyűlölet a valódi tárgyról másra tevődik át) Irigység Féltékenység

Gyermekbántalmazás

WHO által is használt defínició „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Azaz, amikor a gyermekek elleni erőszakról beszélünk, akkor két nagy csoportot szükséges meghatározni: az elhanyagolást, illetve a bántalmazást.

A gyermeket a bántalmazás érheti: családon belül, intézményi keretek közt, lehetnek idegen személy által okozott bántalmazás szenvedő alanyai, illetve a rendszerbántalmazás („system-abuse”) szenvedői

A bántalmazás fajtái Elhanyagolás fizikai elhanyagolás oktatási-nevelési elhanyagolás érzelemi elhanyagolás Lelki bántalmazás Szexuális bántalmazás Fizikai bántalmazás A bántalmazás különleges formái

Elhanyagolás http://www.im.hu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3 2012. 09. 23.

Az elhanyagolás 9 komponense elégtelen táplálás elégtelen öltöztetés nem megfelelő védelem a gyermek számára elégtelen felügyelet elégtelen orvosi ellátás elégtelen emocionális környezet elégtelen iskoláztatás gyermekek kizsákmányolása egészségtelen környezet (Rose-Meezan, 1996; Révész)

Fizikai bántalmazás szándékos („Most pedig jól elverlek… megtudod, hogy ki az úr a háznál stb..), gondatlanságból elkövetett cselekedet (mérgezés, égés,közlekedési baleset), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. A gyermek kézzel vagy eszközzel történő bántalmazása (lökdösés, pofozás, megütés-esetleg ököllel, hajtépés, rázás, rúgás; eszközzel: égési sérülés cigarettával, nyílt lánggal, bottal, késsel, éles/tompa tárgyakkal, övvel stb.) Kínzások: fájdalom okozása, hajának kitépése, cigarettacsikk testen való elnyomása, sötét helyre történő bezárása stb.

Gyermekbántalmazás Kivülről eredő: sértegetés,verés, megalázás,lopás Családon belüli : fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás Miért verik a gyereket? -a szülők mérgének a gyereken való kiélése(29%) -a szülők tehetetlenek a gyerekkel szemben(21%)

- családi problémák( 20%) - a szülők alkoholizmusa(29%) - a szülők kiegyensúlyozatlansága( 26%) - a gyerek rosszalkodása( 26%) - szeretethiány( 5%) Elkövetők: rendszerint apák, nevelőapák gyakran összekapcsolódik az anya bántalmazásával

Jellemző bántalmazási helyzet: a bántalmazó szülő nem tudja az indulatait kezelni Az anyák nem védik meg a gyereket( szemlélők Bántalmazás indoklása: - gyerek rosszasága( lépcsőn járás hangosan) -a gyerek nem ért egyet valamiben, kicsi korban sír

Bántalmazók jellemzői Viselkedésük tanult viselkedés Fenyegetéssel, megfélemlítéssel uralkodnak Verbálisan és fizikailag támadnak Azzal vádolják az áldozatukat, hogy az provokálta őt Az áldozat legapróbb”rosszaságára „ feldühödnek

A legtöbb érzelmet harag, düh formájában fejeznek ki Erősen féltékenyek Érzelmeik szélsőségesen változnak Erősen hisznek a férfiak felsőbbrendűségében A fizikai bántalmazás együtt jár az érzelmi bántalmazással

Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás rendszeres, hosszan tartó folyamat ignorálás, lealacsonyítás, visszafogott érzelmek, kigúnyolás kiabálás, ordítozás, izoláció inzultálás vádolgatás megalázás, érzelmi zsarolás, a gyermek tárgyainak, állatjainak szándékos tönkretétele, megölése erőszakkal, elhagyással való fenyegetés

Szexuális bántalmazás Megtévesztéssel/ fenyegetéssel, kényszerítéssel a beleegyezése nélkül,manipulatív módon szex. viselkedésre rábírni egy éretlenebb ill. gyengébb másikat

Szexuális bántalmazás Erőszakos közösülés: a nemi szervek közösülési szándék eredményeként érintkeznek (hüvelyi vagy anális behatolás) Be nem hatoló, de molesztáló, simogató, csábító tevékenység, a felláció, a maszturbálásra kényszerítés, vagy a kézzel történő ingerlés kikényszerítése – szemérem elleni erőszak.

Erőszakos szexuális magatartás l. Exhibicionizmus: melynek során egy felnőtt felfedi nemi szerveit egy gyermek előtt, /csak ha nem állnak rokonságban- fürdőszobai jelenet nem az./ 2. Voyerizmus. melynek során egy felnőtt megfigyel egy gyereket vetkőzés ,fürdés vagy wc-zés közben. Ha a megfigyelés célja a felnőtt szexuális kielégülése, akkor a helyzet erőszakosként értelmezhető. 3. Csókolózás, melynek során a felnőtt hosszú és intim csókot ad a gyermeknek, különösen a szájra. Családok különböznek, van ahol szájon csókolják egymást, van ahol nem. Szükség van arra az információra arról, hogy mennyi ideig tartott a csók és mit érzett közben a gyermek.

4. Simogatás, amikor az elkövető megérinti, dörzsöli egy gyermek nemi szerveit, a mellét illetve a gyermeket hasonló érintésre bírja. 5. Fellatio vagy cunnilingus, amikor egy felnőtt orális-genitális kapcsolatra kényszeríti a gyermeket. 6. Vaginális vagy anális aktus, amikor felnőtt ujjal, a péniszével vagy valamely tárggyal behatol a gyermek vaginális vagy anális nyílásába. 7. Pornográfia : felnőttek, felnőttek és gyerekek közötti szexuális aktus megjelenítése film, videofilm segítségével.

Gyermekkel szembeni erőszak jellemzői Beleegyezés hiánya:vita, hogy mi a beleegyezés!(gyerek elmegy a barátnőhöz) Ambivalencia:szeretné, ha vége szakadna, de pozitívumokkal jár( kettős helyzet) Kihasználás:a felnőtt tudását, képességeit használja arra, hogy szex. aktusra késztesse( „apa kötelessége”) Kényszer: fizikai és lelki( érzelmi zsarolás)

Szándékosság:a gyerekkel való szex Szándékosság:a gyerekkel való szex. Kapcsolatot a felnőtt saját kielégülése érdekében keresi Elkövetők: rokonok, ismerősök, családtagok

A lányokkal szembeni szexuális erőszakkal kapcsolatos rizikófaktor: - a gyermeknek nevelőapja van - a gyermek bizonyos ideig az anyjától különváltan él - a gyermek nem áll közel az anyjához - a gyermek anyja nem végezte el a középiskolát - a gyermek anyja szexuálisan büntető magatartást tanúsít - a gyermek anyja nem tanúsít fizikai gyengeséget a gyermek iránt - a család összjövedelme kevés - a gyermeknek kettő vagy annál kevesebb barátja van - olyan apák lányai, akik erősen hittek a gyermeki engedelmességben és a női alárendeltségben - bár az áldozatok többsége nőnemű, a fiukkal is történik szexuális erőszak.

Az elkövetők klinikai sajátosságai nélkülözik az ahhoz szükséges szociális képességeket, hogy saját kortársaikkal érintkezve jussanak nemi örömhöz. kognitív torzításokat alkalmaznak ,hogy racionalizálják cselekedetüket. minimalizálják a gyermekkel elkövetett cselekedeteket. Ilyen torzítások - az a gyermek, aki fizikailag nem áll ellen, maga is kívánja a szexet. a gyermekkel való szexuális érintkezés csupán a szeretet kifejezése, vagy szexuális felvilágosító célokat szolgál. egy gyermek genitáliáinak simogatása nem is szexuális jellegű, így nem okoz semmi kárt. E hiedelmek vagy attitűdök teszik lehetővé |teszik számára azt, hogy ismételten olyan cselekedeteket végezzen, amik másoknak fájdalmat okoznak, s komoly személyes veszteséggel járnak.

A bántalmazás tünetei: Társas kapcsolatok Magányosság Elszigeteltség és túlfejlett fantáziavilág Hiperérzékenység mások érzései és igényei iránt (álszociábilitás) Bizalomhiány Visszahúzódás

A bántalmazás tünetei: Testi tünetek Emberi kézre vagy eszközre utaló sérülések Sérülések, melyek nem egyeznek a magyarázattal Leplezett vagy eltitkolt sérülések Különböző gyógyulási fázisban lévő sérülések Krónikus emésztőszervi panaszok Krónikus fejfájás Pánikrohamok Életkoránál lassúbb ütemű fejlődés

A bántalmazás tünetei: Viselkedés Önbántalmazás Álérettség A konfliktusokat erőszakkal és fenyegetéssel oldja meg Retteg a kudarctól Regresszív tünetek (ágybavizelés, gügyögés, ujjszopás) Félelmek és fóbiák Erőszakkal, horrorral szeret foglalkozni Titkolózik Azonosul a bántalmazóval (traumás kötődés) Szökési és öngyilkossági gondolatok és kísérletek

A gyermekkel szembeni szexuális erőszak hatásai depresszió, bűntudat, tanulási nehézségek, szökések, pszichoszomatikus panaszok, regresszió, hisztériás rohamok,

fóbiák rémálmok kényszeres rituálék suicid késztetések .

A gyermekkori szexuális erőszakra való súlyosabb reakciókkal kapcsolatba hozható tényezők: - az áldozat életkora: minél idősebb, annál valószínűbb, hogy súlyosabb reakciókra kell számítani. - az elkövető életkora, minél idősebb, annál súlyosabb a reakció. - az elkövető neme. Ha az elkövető férfi - fizikai kényszer alkalmazása: ha alkalmaznak - erőszak gyakorisága: minél gyakrabban történik meg - az erőszak időtartama: hosszabb időn keresztüli - erőszak mértéke: minél komolyabb a cselekedet/közösülés/ - az elkövető és az áldozat közötti viszony: minél közelebbi a viszony - az elkövetők száma: ha egynél több az elkövető - az áldozat családjában jelenlevő problémák mennyisége: minél problémásabb az áldozat családja - rossz viszony az áldozat és testvérei között. Minél negatívabb a viszony, annál súlyosabb utóhatásokat fog elszenvedni az áldozat.

OKOK Rizikófaktorok a családban Fiatal szülők, akik korábban maguk is áldozatok lehettek Emocionális éretlenség Családi stabilitás hiánya, rendezetlenség Súlyos szociális problémák (munka, pénz, lakás) Agresszivitásra való hajlam Drog, alkohol

OKOK Rizikófaktor a gyermeknél Trigger (kiváltó) faktorok A gyermek éretlensége (szellemi, súly) Krónikus betegségek (különleges igény diétára, gondozása) Heveny megbetegedés (sírás, láz, nyűgösség) Értelmi képességek csökkent volta (viselkedési zavarok, figyelemhiány) Trigger (kiváltó) faktorok Minden, ami az egyébként meglévő feszültséget elviselhetetlenné fokozza (aktuális munkahelyi, családi probléma, megoldhatatlannak tűnő konfliktusok)

MILYEN A BÁNTALMAZÓ SZÜLŐ? gyermeküket gyakran rossznak, engedetlennek, kezelhetetlennek, követelőzőnek, ostobának és butának látják („Folyamatosan szemtelenkedik ez a gyerek, valahogy csak meg kell nevelni”). irreálisan magas elvárásokat támasztanak a gyermekkel szemben->saját vágyaik kiélése rendszerint maga is bántalmazott volt gyermekkorában a bántalmazások gyakran esnek egybe a család életében bekövetkező krízishelyzetekkel (válás, a különböző krónikus betegségek, a munkanélkülivé válás, a költözködés) A bántalmazás két jellegzetességére fontos felhívni a figyelmet. A bántalmazás folyamatára egyrészt jellemző a ciklikusság. Másrészt jellemző még az eszkalálódás. Ezt azt jelenti, hogy fokozatosan „erősödik” a bántalmazás mértéke, módja.

KÖVETKEZMÉNYEK Közvetlen hatása Testi következmények Gyermekkori traumát követő stresszbetegség, pszichoszomatikus betegségek Gyermekkori depresszió Szorongásos betegségek Táplálkozási zavarok Idegrendszer fejlődésének elmaradása Elmagányosodás, gátlásosság, belső rosszaságtudat és bűntudat, hamis énkép kialakulása

A BÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI Óvodás( 5 éves korig): Fizikai tünetek: gyomorfájás, fejfájás, alvászavar,fokozott fáradékonyság Érzelmi tünetek: erős félelem az elhagyástól, a sötéttől, elalvástól

Kisiskolás( 6-12 éves korig) tanulási zavar, gyenge teljesítmény vagy kiváló tanuló, maximalista hiperéberség ( állandó készenlét a veszélyre) túlalkalmazkodási tünetek: hízelgés,kaméleon természet, manipulálja a felnőtteket

Bizonytalanok, gyanakvóak Félnek attól:hogy elhagyják őket saját és mások haragjától hogy megölnek valakit vagy őket ölik meg Fizikai tünetek: táplálkozási zavarok, gyomor és fejfájás, fáradékonyság, alvászavar

Serdülőkor elszöknek otthonról önpusztító dolgok: kábitószer,prostitució korai házasság, terhesség bűnözés suicidium( kisérlet - sikeres)

Későbbi következmények Felnőttkori személyiség alakulásának torzulása Felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulása és kezelésének nehézségei Kriminális tevékenység Gyakran valamilyen devianciába menekülnek!

Prevenciós szemlélet Prevenció = megelőzés, az általános gyermekvédelem alapvető területe. Szintjei: Elsődleges – probléma megelőzése Másodlagos – probléma kezelése Harmadlagos - rehabilitáció

Prevenció - test feletti rendelkezés joga. testüket senki mással nem kell megosztaniuk érintési kontínuum: fontos megértetni velük, hogy nem kötelesek az érintésnek bármilyen fajtáját elfogadni - titkok: meg kell tanítani arra, hogy a titok és a meglepetés különbözik. A meglepetést egy idő után elárulják. Az érintéssel kapcsolatos titkot nem kell megtartani. - intuíció: a gyermeket arra kell bátorítani, hogy megbízzanak saját érzéseikbe. Ha úgy érzik, hogy egy helyzet rossz, mondják el valakinek.

- nemet mondani: meg kell tanítani arra, hogy mondjon nemet, ha valaki megakarja érinteni intim helyeken. - elmondás: mondják el valakinek, ha megakarják érinteni intim helyeken vagy ha már megérintették. Ezeket a prevenciós fogalmakat a szülőknek vagy a pedagógusoknak kell megtanítani a gyerekekkel.

"Chicoca fája" "Chicoca fája" című filmre épülő prevenciós program a gyermekek elleni szexuális bántalmazás problematikájának kezelésére. A program egy bábfilmre épül, melyben egy szexuális zaklatás története került feldolgozásra, egészen a tünetektől a megoldási javaslatokig. A bábfilmben szereplő kis majmok történetében minden elemet megtalálunk, amely a gyermekeket ért szexuális zaklatásra igaz. A filmet szakember jelenlétében nézik meg a gyermekek, a filmet követően külön csoportokban beszélik meg a látottakat, a beszélgetéseket szintén egy erre kiképzett szakember vezeti.

MIT TEGYÜNK HA BÁNTALMAZOTT GYERMEKKEL TALÁLKOZUNK? A közoktatásról szóló törvényben foglalt kötelezettségre tekintettel a közoktatási intézményben valamennyi pedagógus joga és kötelessége jelezni, ha bármely diáknál olyan jeleket fedez fel, vagy olyan esemény jut tudomására, mely alapján alaposan feltehető, hogy a gyermek családon belüli erőszak sértettje vagy közvetett sértettje!

MIT TEGYÜNK HA BÁNTALMAZOTT GYERMEKKEL TALÁLKOZUNK? A gyermekbántalmazás esetében pedagógusként tehát a következő személyekhez, szervezetekhez, intézményekhez fordulhatunk tanácsért, segítségért. Az adott kerület rendőrsége Az adott kerület gyermekjóléti szolgálata és családsegítő szolgálata Az önkormányzat Gyermekvédelmi hivatala Civil szervezetek (például NANE Egyesület, Kék Vonal Szakmai Vonal) Elérhető egy internetes fórum, ahol gyermekvédelmi szakértők, jogászok, rendőrök várják kérdéseiket, tőlük kérhetnek segítséget, tanácsot, akár anonim módon: http://www.freeforum.hu/gyermekvedelem

Gyanú Feltárás: Chicoca fája( mexikói bábfilm) Gyermekjóléti szolgálat Rendőrségi feljelentés Orvosi vizsgálat Pszichoterápia

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!