Információ- és tudásmenedzsment alapok

Információs társadalom és gazdaság vs. Tudástársadalom ls gazdaság KNOWLEDGE Információs társadalom és gazdaság vs. Tudástársadalom ls gazdaság A képek széles vásznon sokkal hatásosabban bemutathatók.

Információs társadalom – Manuel Castells Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, amelyben az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, feldolgozása, előhívása játssza a legfontosabb szerepet. Akkor beszélhetünk igazán új társadalmi együttélési módról, ha mennyiségi változások minőségileg is megváltoztatják az emberek közötti társadalmi viszonyokat. Attól lesz új egy társadalom illetve a gazdaság, ha a régi dolgok is új módon kezdenek el működni, vagyis megváltozik a társadalmi együttélés „logikája”, amely a kultúrát, a szokásokat, a normákat, a politikai és termelési rendszert jelenti. Castelss, Manuel: Az információ kora I. A hálózati társadalom kialakulása. Bp.:Gondolat-Infonia, 2005.

Akkor alakul ki, amikor … az információs ágazat társadalmi, gazdasági jelentősége megnövekszik; az információ már az emberek és az intézmények mindennapos mozgatórugójává válik; a társadalmi kommunikáció nagy része digitális csatornákon zajlik; a megújulást és fejlődést nagyban elősegíti az információ mind szélesebb körben történő elérése és felhasználása. Ez a termelést és a fogyasztást egyaránt fokozza; az emberi tudás az egyre nagyobb körben történő megszerzés, átalakítás, és megosztás által megsokszorozódik.

A szóhasználat „története” 1960-as évek végén Japánban jelenik meg (Manuel Castells 1969- hez, még Z. Karvalics László 1964-hez köti az Információs társadalom szociológiája című tanulmány megjelenését) egy évtizeddel később jut el Európába. az 1970-es években észrevétlenül eluralkodott a nemzetközi szervezetek kommunikációjában 1975-ben az OECD kezdte alkalmazni a fogalmat, majd az Európa Közösség 1982-ben induló kísérleti programjának kulcsszava lett. 1995-ben már a G8 tagjai brüsszeli csúcstalálkozójukon globális információs társadalom fogalmát szentesítették Mattelart, Armand: Az információs társadalom története. Bp.:Gondolat-Infonia, 2004. 121. p

Az információs társadalom jellemzői Az információ mennyiségének rohamos növekedése Az információk felhasználói körének bővülése A hozzáférés módjainak változása (pl. internet) Az információs társadalom fejlődése globális, európai, nemzeti, regionális és helyi keretekben történik. Nem csak technikai és gazdasági, hanem az egész társadalmat, munkahelyeket és szakmákat megváltoztató folyamatról van szó.

Átmenet a tudástársadalomba … Varga Csaba szerint a fejlődés két fázisáról van szó. “A tudástársadalom fogalma nem azonos az információs társadalom kategóriájával, mert a tudástársadalom gyakorlatilag az információs társadalom magasabb szintje.” “Az információs társadalom mintegy a világban keringő információk általános bőségére utal, a tudástársadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudás-alapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz.”

Átmenet az információgazdaságból a tudásgazdaságba az információ- és kommunikációs technológia nagymértékű fejlődése, és elterjedése a mindennapi életben; a globálissá nőtt a kommunikáció és kialakult egy óriási verseny, amely gyorsuló tudás- és tőkeáramlást, liberalizálódott piacokat és csökkenő transzakciós költségeket jelent; új igénykörnyezet kialakulása, amelyben tudatos és vásárlóképes fogyasztók jelennek meg; az oktatásipar az egész életen át tartó tanulás és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére alapozva húzóágazattá válik; a vállalatirányítás tudás-alapú fejlődése; a hálózatosodás jelenségének megjelenése a gazdaságban és a társadalomban.

A tudásgazdaság jellemzői a tudásintenzív termékek és szolgáltatások termelésének előretörése; a tudásalapú gazdaság fogalmába beletartozik a mai gazdaság minden olyan szegmense – a csúcstechnológiájú gyártástól és az információs, kommunikációs technológiáktól a tudásra épülő szolgáltatásokon keresztül az olyan határozottan kreatív iparágakig, mint a média és az építészet –, amelyben a hozzáadott érték „lelke”, zöme a tudás. Intelligens termékek – intelligens szolgáltatások

UNESCO works towards the attainment of three strategic objectives: To foster digital opportunities and social inclusion enhancing the use of ICTs for capacity building, empowerment, governance and social participation. To strengthen capacities for scientific research, information sharing and cultural creations, performances and exchanges in knowledge societies; and To enhance learning opportunities through access to diversified contents and delivery systems. 2003-2005

Z. Karvalics László így ír erről a folyamatról a könyvében: „Az elmúlt években az információgazdaság részeként kezelt tudásipar – folyamatosan növelve volumenét, és robbanást előidézve a „másodlagos információs szektorban” – mindinkább meghatározóvá kezdett válni. Ettől kezdve az információgazdaságot egyre gyakrabban a tudásgazdaság szegmenseként elemzik, legfontosabb állításai és tételei felolvadnak egy új, tudás-központú taxonómiában.” Z. Karvalics László így ír erről a folyamatról a könyvében:

Varga Csaba szerint a fejlődés két fázisáról van szó “a tudástársadalom fogalma nem azonos az információs társadalom kategóriájával, mert a tudástársadalom gyakorlatilag az információs társadalom magasabb szintje”

A tudásgazdaság jellemzői a tudásintenzív termékek és szolgáltatások termelésének előretörése; a tudásalapú gazdaság fogalmába beletartozik a mai gazdaság minden olyan szegmense – a csúcstechnológiájú gyártástól és az információs, kommunikációs technológiáktól a tudásra épülő szolgáltatásokon keresztül az olyan határozottan kreatív iparágakig, mint a média és az építészet –, amelyben a hozzáadott érték „lelke”, zöme a tudás. Intelligens termékek – intelligens szolgáltatások

Összehasonlítási szempont Információs társadalom Tudástársadalom Fókusz Technológia központú Tudásközpontú Hálózat/szolgáltatás Infokommunikációs hálózatépítés Tartalomszolgáltatás Demokráciamodell Változatlan (az ipari társadalmak korának) demokrácia modellje Új típusú (hálózati) demokrácia modell Társadalomkép Korlátozottan informált helyi társadalom Intelligens civil társadalom Társadalmi rétegek Információgazdag elitrétegekre terjed ki Információgazdag középrétegek is kiterjed (sőt egyre inkább minden rétegre) Stratégia Elsősorban kontinentális stratégia Egyenrangú globális, nemzeti és regionális stratégia Terjedés Főként globális terjedés a globális, EU-s, nemzeti keretek mellett egyenrangú regionális terjedés is Innováció Technológiai innováció A technológiai innováció mellett a társadalmi innováció is! Gazdaság Ipari-pénzpiaci és információs gazdaság Tudásalapú gazdaság Ipar Technológiaipar Társadalom „ipar” Állam, kormányzás Információkat is központosító hatalomalapú kormányzás Tudásalapú fejlesztő, kreatív állam Hozzáférés „csak” a (fizikai) hozzáférés lehetősége Tudatos hozzájutás és személyes „tartalomszolgáltatás” Internet (jórészt) szabályozatlan és kevesekhez eljutó internet részben, nem hagyományosan szabályozott, a többség által használt internet

A tudásgazdaság négy oszlopa – World Bank 2005. Oktatás és képzés – a képzett lakosság biztosíthatja a tudás létrehozását, megosztását és felhasználását; Információs és kommunikációs infrastruktúra – a megfelelő minőségű infrastruktúra elősegíti az információ és a tudás terjesztését; Gazdasági ösztönzők és intézményi rendszer – ezek ösztönzik a meglévő tudás hatékony felhasználását, valamint a tudásintenzív vállalkozások létrehozását; Innovációs rendszer – kutatóközpontok, egyetemek, magánvállalkozások és szakértői csoportok hálózata, amely lehetővé teszi növekvő globális tudás alkalmazkodását a helyi igényekhez, és új tudás létrehozását A befektetések ezekre a szektorokra irányulnak

Világbank 2005. októberi elemzése A növekedés elsődleges „szektora” a tudásgazdaság, amelyben a növekedés az „oktatásba, az innovációba, az információs és kommunikációs technológiákba és a segítő gazdasági és intézményi környezetbe való beruházás” függvénye. A versenyképesség megőrzése tehát nem lehetséges a tudásgazdasági átmenet nélkül, s a versenyelőnyök megszerzése is mindinkább a tudásgazdaság teljesítményén múlik.

Fogalom kavalkád Ropolyi László: „az internet rendszeres használatba vételével egy olyannyira eltérő új közösségi szerveződési forma bontakozik ki, amelyiket már nem érdemes társadalomnak nevezni… Nevezzük inkább hálólétnek ...” információs társadalom (Information Society), tudásalapú társadalom (Knowledge Based Society), tudástársadalom (Knowledge Society), a tudás társadalma (Society of Knowledge), információ- és tudásalapú társadalom (Information and Knowledge Based Society a tudásalapú gazdaság társadalmi-gazdasági hatásai (Socio-economic Impacts of Knowledge Based Economy) Keressenek rá az interneten ezeknek a szavaknak.

Tószegi Zsuzsa, 2006 Az unió célul tűzte ki, hogy 2010-re a tagországok átlagos kutatási-fejlesztési ráfordításai érjék el a GDP 3%-át. Ez az érték 2010-ben 2,38 %, míg Magyarországon 2011-ben csak 1,21 % A tudásba történő beruházás nagysága, beleértve a kutatás-fejlesztésre, a szoftverekre és a felsőoktatásra fordított kiadások összességét a nemzeti össztermékből. 2009-ben a felsőoktatási K+F tevékenységbe fektetett összegek a GDP-hez viszonyított százaléka ismét Svédországban a legmagasabb megelőzve Dániát, Finnországot, Hollandiát és Kanadát. Magyarország a GDP 0,24 %-t költi el a felsőoktatásban folyó kutatásokra, ez kicsivel több, mint a fele az OECD átlagnak. A tudástársadalomban tehát első helyen az információ szabad hozzáférhetőségét kell biztosítania mindenki számára. További előfeltételként említi az eredményes oktatási rendszert, a hatékonyan működő kutatás-fejlesztési, illetve innovációs struktúrát, a magas hozzáadott értéket termelő iparágak jelentős arányát, és a társadalom tagjainak megfelelő hozzáállását. Véleménye szerint a tudástársadalom építésére fordított erőfeszítések nagysága legkönnyebben az egyes országok által a nemzeti jövedelmükből a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások arányával és a tudásba történő beruházások nagyságával jellemezhető.

Az oktatás fontosságának előtérbe kerülése A tudás az egyes egyének készségei révén alkalmazható, a tudás társadalmában fokozott figyelem terelődik az oktatási rendszerre. Az oktatás a társadalompolitika célterepe lesz, mivel által biztosítható az esélyegyenlőség, a tudáshoz való megfizethető árú hozzáférés. Z. Karvalics László - az oktatás versenyelőny-képző nagyüzem és izgalmas befektetési célpont is. Az alap és közép szintű oktatás fontossága mellett, az élethosszig tartó tanulás elméletének elterjedésével elsősorban a felsőoktatás és felnőttképzés üzleti dimenziói rajzolódnak ki. A versenyképesség megszerzéséhez és megtartásához elengedhetetlen az önképzés vagy szervezett képzés formájában történő folyamatos tanulás.

Feladat Keressenek az OECD oldalán: Mennyi pénzt költenek az egyes országok az oktatásra ? Mennyi pénzt költenek kutatás-fejlesztésre?

Vállalatok és szervezetek információ igénye

Az információigények és azokhoz kapcsolódó szolgáltatások legfontosabb típusai a vállalatoknál Külső információk: céginformáció versenytársfigyelés trendfigyelés, gazdasági fejlődésre vonatkozó információk piacfigyelés pénzpiaci, banki, tőzsdei információk jogszabályfigyelés társadalmi, szociológiai információk kapcsolati információk szabványozási információk szabadalmi és iparjogvédelmi információk Dokumentumszolgáltatás. Belső információk: A cég múltbeli teljesítménye, jelenlegi helyzete, jövőbeni fejlődése, stratégiája Pénzügyi információk Humán erőforrás információk Logisztikai információk Készlet információ Termelési információk

Kiszl Péter szerint … Üzleti meta-információ (egyszerre több típust foglal magában) Céginformáció (termékek és szolgáltatások) Banki és tőzsdei információ Jogi információ Szabadalmi, használati- és ipari minta, védjegy információ; Szabvány-információ Statisztikai információ Vállalkozás-fejlesztési információ Piaci (marketing) információ Gazdasági fejlődésre vonatkozó információk, előrejelzése, elemzések, átfogó (nemzeti) információk Adózással, számvitellel kapcsolatos információk Üzleti hírek Egyéb üzleti információk

Döntéshozók információs igényei Vállalkozás Info fogyasztó Tudásigény Info forrás Info bróker Egyéni vállalkozás 0 alkalmazott 1 döntéshozó vállalkozó ált. vállalkozási ismeretek tömeg-info áradat család, baráti kör, internet Mikrovállalkozás 0-3 alkalmazott 1 döntéshozó cégvezető + könyvelő tanácsai Kisvállalat 15-50 alkalmazott 1 döntéshozó cégvezető könyvelő műszaki vezető értékesítési vezető jogi, vállalkozási, szakterületi ismeretek + szakmai lapok, weboldalak, online hírlevelek, tenderfigyelő + könyvelő tanácsai, szakmai szervezetek Közép-, nagy-, multivállalat 50-5000 alk. sok döntéshozó cégvezető könyvelő műszaki vezető értékesítési vezető piacelemző marketing - PR mindenki + iparági ismeretek, marketing-kommunikációs szolgáltatók ismerete + vásárolt adatbázisok, piackutatások, saját CRM adatbázis, BI megoldások + belső infoszolgáltatók

Nagyvállalati információs igények Témakör Alapkérdés Jó válaszok A piaci termék/szolgáltatás definiálása Milyen hozzáadott értéket állítunk elő? Hol a helyünk az értékesítési láncban? Milyen értéket, miből, hogyan állítanak elő mások? Definíciók, összhangban a TEÁOR fogalomkörével Kínálati piac szereplői  Kik a versenytársaink? Mi történik náluk? Mit terveznek? Miért jobbak? Toplista árbevétel, létszám, piaci részesedés szerint, sajtóhírek  Keresleti piac szereplői  Kik lehetnek a vevőim? Mire vágynak? Mire van valójában szükségük? A termék/szolgáltatás fogyasztásának szokásai, kultúrája, trendje, piac mérete, céglisták  Szabályozási tényezők  Hatósági, társadalmi szabályok, korlátozások, előírások  Jogi információk, számviteli, adózási, munkajogi szabályok stb.  Esettanulmányok  Kinek megy jól mostanában és vajon miért? Sikeres stratégiák, üzleti modellek Információk önmagamról Mit teljesítettem? Mire lennék képes? CRM, üzemeltetési naplók, vevői elégedettségi felmérések, blogok

Eltérő információs igények az egyes szolgáltatási ágazatokban Bank- és pénzügyi szektor Kereskedelmi, reklám, marketing- szektor Infokommunikáció, informatikai szektor Tartalomszolgáltató szektor Szállítási, közlekedési, idegenforgalmi szektor Termelőipari szektor Biztosítási szektor Oktatási, kulturális szektor Eltérő információs igények az egyes szolgáltatási ágazatokban

A felelősségi körök, feladatok Informatikai tervek összehangolása vállalati tervekkel: általános és speciális területeken, folyamatosan (információmenedzselés) ISZ (informatikai, információs szolgáltatás) összehangolása vállalati tevékenységeken belül, a szolgáltatásokban Vállalati egyedi K+F kiszolgálása Részvétel döntésekben az ISZ erőforrásokról „mindenki IT tanácsadója” szerep

Feladatkörök CIO-szint (Chief Information Officer) (magyarul: informatikai vezető, informatikai igazgató, felső szintű informatikai vezető): Nélkülözhetetlenné válik az ISz tevékenység és elfogadottá, kezdeményezővé az IRM felé IRM (Information Resources Management, információs erőforrások menedzselése) megjelenése. Felsőszintű tanácsadás, döntéshozatal, IRM tervezés, önálló projektek indítása ISZ (informatikai, információs szolgáltatások) erősítése: adatfeldolgozási tevékenység, kommunikációs rendszerek, biztonsági rendszerek CKO – Chief Knowldge Officer

Információmenedzsment

AZ INFORMÁCIÓMENEDZSMENT CÉLJAI, TEENDŐI az információs igények reális felmérése, megfogalmazása a stratégiai jelentőség bizonyítása az információs szintek tudatosítása az információszűrés biztosítása A szervezet információs erőforrásainak (belső források) kezelése, menedzselése a külső források menedzselése Az információ feldolgozó folyamatok kellő hatékonyságának biztosítása

Információmenedzsment célja Az információs igények reális megfogalmazása Az információs szint tudatosítása Az információs-szűrés jelentősége Külső és belső források menedzselése Információs eljárások menedzselése Információ biztonságának biztosítása

Az információmenedzsment elvárt előnyei Közvetlen kapcsolat a vevőkkel Világméretű elérhetőség, terjeszkedés A vállalati ISz fejlesztése Re-engineering az informatika mentén A menedzserek információs támogatása CA képzési programok Új termékek, szolgáltatások Gyors válaszadás, QR rendszerek Megéri az információ, ha: Tudás építhető belőle Minőségi (releváns, hiteles, aktuális) Költséghatékony

Az „értékláncokat” támogató feladatok Vállalati értéklánc Vállalati adattárak szervezése, tartalma, elhelyezése, védelme Információs rendszer kiterjedése, állapota, igények és szolgáltatások összhangja A hardver-szoftver rendszerek használatának hatékonysága A fogyasztók, végfelhasználók ellátásának biztosítása

Az információmenedzsment ciklusa 1. Tervezés 2. Gyűjtés, létrehozás 3. Szervezés 4. Használat, terjesztés 5. Karbantartás 6. Szabályozás, elrendezés 7. Értékelés

Információmenedzsment rendszerek SAP milyen részek

A belső információk rendezése, szervezése, disszeminációja – láthatóvá és elérhetővé tétele Az információs hiányok pótlása - külső információforrásokból

Információk külső forrásai sajtófigyelő cégek előfizetett adatbázisok weboldalak

Stratégiák a pozíció megőrzésére és a további fejlődésre Beépülés a szakmai és üzleti folyamatokba Általános vs. specifikus szakmai igények teljesítésének egyensúlya Testreszabás: tartalom, forma, információs csatorna Támogató szakmai partner imázsunk fenntartása Költséghatékonyság kommunikálása Proaktivitás és utánkövetés Nyitottság az új igényekre A visszajelzést minden esetben intézkedés és visszaigazolás követi Mesterségbeli tudás többféle szolgáltatási csatorna használatára Szakmai kapcsolatrendszer/hálózat fenntartása és fejlesztése Az önálló keresés támogatása

Nézzék meg az Infodok Kft. Oldalát www.infodok.hu Mi a fő profilja? Milyen „hagyományos” könyvtári szolgáltatásokat végez? Melyik szolgáltatása tűnik a legérdekesebbnek?

Információmenedzsment a nonprofit intézményekben

Nonprofit szervezetek fogalma és jellemzői Nem haszonszerzés céljából tevékenykednek. A közhasznú szervezetek nonprofit szervezet, de nem minden nonprofit szervezet közhasznú. Jellemzői a nemzetközi irodalom szerint: Intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet) Kormányzattól független szervezet (nem állami) NGO – non-governmental organization Gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nemgazdasági társaság) Önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, s nem is kényszer, önkéntes alapú) A közjó szolgálatára jön létre (közcélúság, közhasznúság) Pártpolitikai és egyházi hitéleti tevékenység kizárása

Nonprofit szervezetek információigénye az információ társadalmi szerepe, elfogadottsága, és hasznosítása a modern társadalom egyik legfontosabb alappillére, és a non-profit szervezetekben is alapvetően fontos; terjed az a megközelítés, hogy az az információval, tudással, mint erőforrással való élés a non-profit szervezetek számára is egyre inkább létkérdés, és a támogatottság, s így a fejlődés előfeltétele;

A non-profit információmenedzsment fő jellemzői egyre inkább elvárt az információs erőforrások hatékony menedzselése; a szervezet képessé tétele arra, hogy hozzáférjen/megszerezze az információt és fel is tudja azt használni a vele szemben támasztott elvárásoknak való megfeleléshez; elvárt az információs erőforrások hatékony hasznosulása: feldolgozásuk, hozzáférhető tárolásuk, visszakeresésük, közvetítésük, valamint a forrástól a felhasználóig való költséghatékony áramoltatása; Az információmenedzsment kiemelt feladata az információigények, információkeresési és használati szokások elemzése; egyre fontosabb lesz a használhatóság szempontjainak előtérébe állítása: az információs szolgáltatások használhatóságának biztosítása.

Nonprofit szervezet Kormányhivatalok – Önkormányzatok Nyomtatványok, űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása, teljes elektronizált ügyintézés, elektronikus iktatás, ügyirat-, dokumentum-, munka- és folyamatkezelés, a függőben levő ügyek elektronikus követése, elektronikus közbeszerzés, csoportmunkaszoftverek E-demokrácia: Szolgáltatás-együttes, ami az információtechnológia segítségével ad lehetőséget az egyéneknek, a közösségeknek és az intézményeknek: az információcseréhez, az ügyintézéshez, a közös cselekvéshez

Non-profit szervezetek Kormányzati portálok – Az e-demokrácia oldalának célja: hogy az állampolgárok részére összegyűjtse azokat a fórumokat és oldalakat, ahol kérdéseikkel, megjegyzéseikkel és javaslataikkal az arra illetékes közszolgáltatóhoz fordulhatnak, hogy a készülő és az elfogadott törvényekre, rendeletekre, anyagokra vonatkozó információk elérhetőek legyenek, hogy lehetőséget biztosítson a szabad véleménynyilvánításhoz, az információcseréhez, a vitához és a közösségteremtéshez

Könyvtárak és az információmenedzsment A könyvtárak kettős feladata az információmenedzsment területén A könyvtár szervezetén belül A használók számára eljuttatni a megfelelő információ Különféle könyvtár típusok – különféle információk Milyen információk szükségesek?

Feladat Válasszon ki egy felsőoktatási könyvtárak vagy szakkönyvtárat, és nézze meg, hogy milyen típusú információt szolgáltat online felületen a használók számára? Milyen kapcsolattartási lehetőséget kínál fel? Egyik igen jó példa a győri Széchenyi István Egyetem Könyvtára.

FELADAT – Olvassák el a következő cikkeket! Sajó Andrea: Az “információs társadalom” fogalmi megközelítése régi és új paradigmákon keresztül. Inco online folyóirat URL: http://www.inco.hu/inco7/global/cikk7h.htm Javaslatok nyilvános és vállalati könyvtárak sikeres jövőbeli működéséhez: egy német tanulmány, ref. Burmeister Erzsébet, TMT 2012/8. Kóródy Judit: Integrált könyvtári rendszeren alapuló információs szolgáltatások egy nagyvállalat tudásgazdálkodási rendszerében I. TMT. 2005/3.

Kérdések Miért nem tudnak sikeresek lenni a vállalati könyvtárak? Mivel lehetnének sikeresek? Kikkel lehet együttműködni a siker érdekében? Hogyan újult meg a MATÁV vállalati könyvtára?