Nemzetközi pénzügyi szervezetek és tőkemozgások Készítette: Kiss-Simon Máté

Pénzügyi szervezetek

Középkorban megindul a nemzetközi kereskedelem (barter) Az ipari forradalom megnyitotta a kapukat (pl. közlekedés fejlődése) Ugyanakkor szükségessé is tette azt (erősödő specializáció, nyersanyagok)

Kezdetleges közgazdasági tanok megjelenése a kereskedelem szabályozására Adam Smith – lassaiz fair – apparátusok alakultak azért, hogy korlátozzák az államot ésszerűtlen Társadalmi igények meghiúsítják

XIX.-XX. Sz. fordulója, monopóliumok és oligopóliumok térnyerése (globalizáció kezdeti csírái) Monopolkapitalista állam kialakulása (állami intervencionalizmus) 1930-40-es évekre nyilvánvalóvá válik, hogy a szabályozást már nem lehet állami keretek közé szorítani szupranacionalitás

Bretton Woods Az ENSZ 1944-es Monetáris és Finanszírozási Konferenciája A globalizáció egyik alappillérének tekinthető Itt fektetik le a legfontosabb kereskedelmi szervezetek alapjait Alapja a nyitott piacok eszméje A gazdasági nacionalizmus megszüntetése IBRD (WB csoport egyik fő tagja), IMF, GATT WTO

Szerepük Kezdetben: gazdasági folyamatok nemzetközi szintű szabályozása a korábbi válságokhoz hasonló kataklizmák elkerülése érdekében ‘60-70-es évektől: neoliberalizációs folyamatok – globalizálódó nagytőke nyílt és direkt érdekképviselete Változatlan: pénz likviditásának és stabilitásának megőrzése, multilateriális pénzmozgások szabályozása

Legfontosabb szervezetek

EMU (Gazdasági és Monetáris Unió) Valutakígyó, ECU és egyéb monetáris egységesítési próbálkozásokat követően Delors nyomán 3 szakasz

I. szakasz Tagállamok közötti tőkeáramlások minden korlátjának felszámolása Konvergenciakritériumok: Inflációra Állami költségvetésre Kamatlábakra Valutaárfolyam stabilitásra Elnöki Bizottság

II. szakasz EB megszüntetése, helyette Európai Monetáris Intézet Célja az euro bevezetésének és az egységes monetáris politikának az előkészítése, koordinálása Fontos hatáskörök a nemzeti jegybankok kezében maradtak 1998. jún. 1. - EKB

III. szakasz 2002. jan. 1. – kibocsátják az euro bankjegyeket és – érméket GMU valódi monetáris unióvá válik

Pro és kontra Megszünteti a különböző valuták árfolyamainak ingadozásából eredő kockázatot, ami lényegesen olcsóbbá teszi az unión belüli kereskedelmet a különböző gazdasági fejlettségű tagállamokra egyetlen valutát és egységes monetáris politikát kényszerít rá

Európai Beruházási Bank Csoport (EIB + EIF) Megalapítása az 1958-as Római Szerződéshez köthető Feladata hosszú távú hitelezés biztosítása az EU-ban Célja az integráció erősítése, a kiegyensúlyozott fejlődés, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Az európai tőzsde aktív szereplője Az EU projektek legfontosabb hitelezője

Gazdaságilag és igazgatásában is autonómiát élvez az EU-n belül Legfontosabb a szerepe a tágabb értelemben vett banki közösség együttműködésének az elősegítése mind a tőzsdei hitelezés, mind a financiális projektek esetében, melyek az EU érdekeit szolgálják (lásd köv. dia) Az EIB és az EIF közötti együttműködés legfontosabb területe a kis és középvállalatok támogatása Az EU-n kívül további 140 országgal működik együtt

Támogatások fő területei Az EU régiók kohézióját és konvergenciáját elősegítő projekteket Kis- és középvállalkozásokat Környezetvédelmi programokat Kutatást, fejlesztést és innovációt Közlekedést Az energia előállításával és felhasználásával kapcsolatos projekteket

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1991-ben alapították az ex-kommunista országok támogatásáért Napjainkban a modern piacgazdaság és a demokrácia kiépítését támogatja a befektetés módszerével Az EBRD a legnagyobb befektető a régióban és jelentős külföldi működőtőkét is mobilizál saját tőkéjén kívül

Támogatja a banki, ipari és üzleti tevékenységeket Leginkább privát cégek alapítását és befektetéseit támogatja Az államokkal együttműködve irányítja tevékenységét, a megfelelő politikai környezetnek megfelelően Kizárólag demokratikus környezetben működik

Legfontosabb támogatási területei: Strukturális és szektorális reformok Verseny és privatizáció Erősödő pénzügyi szervezetek és legitim rendszerek Privát szektort elősegítő infrastrukturális fejlesztések

A Bretton Woods-iak

Nemzetközi Valutaalap (IMF) 185 tagország A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak.

Olyan stabil árfolyam rendszer kialakítása és fenntartása, mely biztosítja a kereskedelem kockázatainak csökkentését Gazdaságpolitikai felügyelet Vizsgálat és tanácsadás Szakértői segítségnyújtás hitelbiztosítás

Célkitűzései: Nemzetközi valutáris együttműködés érdekében konzultációs fórum biztosítása; Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítése; Nemzetközi valutastabilitás Deviza-korlátozások fokozatos eltörlése; Fizetési egyensúly helyreállítása érdekében IMF-segítség Nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozás Statisztikai számítás alapján kvótarendszer, ennek alapján történik meg az alaptőkéhez való hozzájárulás. A kvóta határozza meg, hogy az adott ország milyen mértékű pénzügyi segítséget vehet igénybe az IMF-től Special Drawing Rights (SDR): különleges lehívási jog

Világ Bank Csoport (WBG) Öt intézményből álló bankcsoport Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD - WB) Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA - WB) Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (MIGA) Politikailag teljesen független, döntéseit kizárólag gazdasági szempontok alapján hozzák

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD - WB) Célja a fejlődő országok lemaradásának csökkentése Fenntartható fejlődés biztosítása Kölcsönök, garanciák, kockázat menedzsment, analitikai és tanácsadási szolgáltatás 185 tagország A világpiac egyik legnagyobb hitelezője

A generált bevételek tőkeerőt és befektetési potenciált biztosítanak Kiváló hitelkonstrukciók, alacsony kamat, hosszú lejárat Rengetek területen működik,a finanszírozás mellett a fő profilja a fejlődéshez szükséges tudás biztosítása Kezdetben a tagországok pénzelték, mára önfinanszírozó

IDA - WB Kamatmentes kölcsönökkel támogatja a világ 81 legszegényebb országát Jelentősége, hogy ezen országok nem hitelképesek piaci körülmények között Célterületek: Termelékenység növelése Kormányzat erősítése Jobb befektetési környezet Oktatás és egészség ügy elérhetőségének szélesítése

IFC A WBG privát szektor elem A fejlődő országok fejlesztése a magán szektorba irányuló beruházásokkal Hosszú lejáratú hitelek, finanszírozás és kockázat menedzsment, tanácsadás Célja beruházások támogatása, limitált tőkével rendelkező területeken (magánbefektetők részére túl magas a kockázat) A fejlődő országok legnagyobb hitelezője és méltányossági finanszírozója a privát szférában

ICSID Különleges intézmény, melyet az állam és a privát befektetők közötti beruházások lebonyolításának jogszerűsége és megkönnyítése érdekében létesítettek Egyezség, egyeztető eljárás A befektetési atmoszféra jogszerűségének biztosítása a beruházási készség növeléséért Tájékoztatás

MIGA Főként a külföldi működőtőke-áramlás kockázatával és környezetével foglalkozik a fejlődő országokban Politikai kockázat biztosítás – a befektetések nem-kereskedelmi kockázatát igyekszik csökkenteni (kisajátítás, valuta inkonvertibilitás, háború stb.) Tanácsadás a tőke vonzásáról Meglévő befektetések megtartása Kondíciók javítása új befektetésekért Befektetési lehetőségek széleskörű ismertetése az üzleti szférában

Nemzetközi tőkemozgások

Kezdetek Hitelnyújtás, kötvények felvásárlása (országok) XX. sz. eleje A tőke a célországban magasabb haszonnal érvényesülhet, mint az anyaországban – profitmaximalitás Monopol tudás szupranacionalizálása Megszűnnek azon komparatív hátrányok, melyeket az anyaországból történő kilépés állít !!!!!! PÉNZÜGYI SZERVEZETEK !!!!!! 1970-es évek körül

Nagyon elméleti síkú megközelítések Tökéletlenek Nem igazán földrajzos Protekcionizmus Nemzetközi vámkorlátok kiküszöbölése (mára kezd leomlani a fal) Áruexport helyettesítése Nagyon elméleti síkú megközelítések Tökéletlenek Nem igazán földrajzos Már egyik sem igazán releváns, hiszen a korlátok gyakorlatilag megszűnni látszanak

Földrajzi megközelítés A tőkeáramlások mozgatórugói: Profit Protekcionizmus Földrajzi korlátok legyőzése Földrajzi előnyök kiaknázása

Nemzetközi pénzfolyamatok Kereskedelem Igény a külföldi valutára Jövedelem külföldi valutában Devizagazdálkodás Banktevékenység és tőkepiacok nemzetköziesedése Hitelezők és hitelfelvevők Kötvény-, részvénypiac (nemzetközi tőzsde)

Nemzetközi pénz Arany Kulcsvaluta Értékálló - stabilitás Mennyisége lassan emelkedett – likviditás Osztható, hordozható, felismerhető Kulcsvaluta Valamely nemzeti valuta a többinél nagyobb mértékben jelenik meg nemzetközi forgalomban Infláció mentes Kereskedelme növeli a keresletét – árfolyama emelkedik valutapiramis

Nemzetközi fizetési mérleg Gazdasági mozgások tükre Export Import Ezek egyenlege Folyó fizetési mérleg Áruk, szolgáltatások, jövedelmek és átutalások Tőkemérleg Közvetlen beruházások Portfólió-beruházások befektetési tevékenység Hitelek Tartalékok (nemesfém, külföldi valuta)

A cserearány változásával nagyban módosulhat a fizetési mérleg Bár nagy ingadozások nincsenek, itt jön be a pénzintézetek szerepe Valuta: egy ország törvényes fizetőeszköze Deviza: valutára szóló követelés Elengedhetetlen a konvertibilitás

Földrajzi megoszlás TRIÁD (USA, Európa, Japán) A tőkemozgások főként a TRIÁD pólusai és az azokat körülölelő perifériaterületek között jönnek létre Külkereskedelmet helyettesítő tőkekivitel Külkereskedelem-generáló tőkekivitel Magyarázat a telephelyelméletekben keresendő

Devizapiac Intézményes struktúrát biztosít, amin keresztül egyik nemzeti devizát átválthatjuk egy másikra („láthatatlan piac”) Spot és forward A nezetközi tőkemozgás legnagyobb hányadát adja Tőzsdéken is

Összegzés A nemzetközi tőkemozgás komplex hálózatot alkotnak Földrajzi kiértékelése esetleg nagyságrendi próbálkozásokkal lehetséges (releváns-e?) Valójában csak a pólusait tudjuk meghatározni Ezen komplex rendszer belső rendjét hivatottak fenntartani a pénzügyi szervezetek szupranacionális szinten Globalizáció alapja Jól működik-e a rendszer??? (konjukturális és dekonjukturális időszakok – a kapitalizmus és a szabad verseny velejárója???)

Felhasznált anyagok www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=mt12 www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0618&article=2006-0507-2056-01OIAM www.kszk.gov.hu/data/cms13425/Penzugyi_es_koltsegvetesi_igazgatas_diasor.ppt http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Gazdas%C3%A1gi_%C3%A9s_Monet%C3%A1ris_Uni%C3%B3 http://www.eib.org/about/index.htm http://www.eib.org/about/group/index.htm http://www.eib.org/about/mission/index.htm http://europa.eu/institutions/financial/eib/index_hu.htm http://www.ebrd.com/about/index.htm http://en.wikipedia.org/wiki/United_Nations_Monetary_and_Financial_Conference http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/EXTABOUTUS/EXTIBRD/0,,menuPK:3046081~pagePK:64168427~piPK:64168435~theSitePK:3046012,00.html

http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/EXTABOUTUS/EXTIBRD/0,,contentMDK:21116537~menuPK:3126992~pagePK:64168445~piPK:64168309~theSitePK:3046012,00.html http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_eu_imf http://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gbank http://www.worldbankgroup.org/ http://icsid.worldbank.org/ICSID/FrontServlet?requestType=CasesRH&actionVal=ShowHome&pageName=AboutICSID_Home www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/doktori_iskola/download/2005jan/Acs_Judit.pdf www.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/Tananyagok/Nemzetközi%20gazdaságtan/Nemzetközi%20gazdaságtan%207.pp http://64.233.183.104/search?q=cache:utuU0DW9bB8J:zskflnk.uw.hu/nk/Nemzetkozipenzugyek1-2-3.rtf+nemzetk%C3%B6zi+t%C5%91kemozg%C3%A1sok&hl=hu&ct=clnk&cd=7&gl=hu http://www.infinad.hu/download/ALAPISMERETEK.pdf