Az Alpok országai – Svájc és Ausztria

Nyugati-Alpok (60%), középső és déli részen Jura (10%) Svájc Területe: 41 285 km2 Átlagos tengerszintfeletti magasság: 1300 m, 25%-a letelepedésre nem alkalmas Nyugati-Alpok (60%), középső és déli részen Jura (10%) Mittelland (30%)

medencék, dombvidékek (1/6) Ausztria Területe: 83 856 km2 >2/3 Alpok (Keleti) magas hegységek (50%) középhegységek (1/3) medencék, dombvidékek (1/6)

1848. – központi kormányzat, Szövetségi Állam Svájc Közigazgatás 1219. – szövetség 1648. – állami különállás 1815. – semlegesség 1848. – központi kormányzat, Szövetségi Állam 20+6 kanton (erős önkormányzat, népszavazás, …)

I. vh. után Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, első Osztrák Közt. Ausztria Közigazgatás I. vh. után Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, első Osztrák Közt. 1938. – Anschluss 1955. – szuverenitás visszanyerése, örök semlegesség, Osztrák Közt. 9 tartomány (erős regionális önkormányzat)

kelta eredetű helvétek – romanizálódás Svájc Népesség eredete kelta eredetű helvétek – romanizálódás népvándorlás - germán alemannok (É, Kö, K) - burgundok, frankok (Ny) - itáliai törzsek (D) - rätoromán (Graubünden) 7,5 millió lakos, svájci állampolgár 5,9 millió fő

- állampolgárok körén belül 100 éve alig változik, de bevándorlók Svájc Nyelvi megoszlás - állampolgárok körén belül 100 éve alig változik, de bevándorlók

Svájc

Svájc Vallási megoszlás

lakosság 3/4-e Mittellandon él, 1/7 Alpok Svájc Népsűrűség 180 fő/km2 lakosság 3/4-e Mittellandon él, 1/7 Alpok

Svájc

Svájc

- szigorodó szabályozás Svájc Külföldi népesség >1,5 millió külföldi, hazai keresőkhöz viszonyítva a legtöbb vendégmunkás (830 ezer) Olaszország: 20% Szerbia, Monten. 13% Portugália 10,5% Németország 9,5% Spanyolország 7% Törökország 7% - szigorodó szabályozás

Svájc

Svájc Népesség növekedése

korai átrétegződés, landflucht, kiegészítő jelleg Svájc Munkaerőpiac korai átrétegződés, landflucht, kiegészítő jelleg 4% mg., 26% ipar, 70% szolg. alacsony munkanélküliség

>90% német nyelvű osztrák szlovének, horvátok, csehek Ausztria Népesség >90% német nyelvű osztrák szlovének, horvátok, csehek magyarok (9/10 nem őshonos) 8,1 M lakos 800 ezer külföldi (ex-YU, Töröko., Németo.)

keleten a népességsúlypont, de nyugat „szívó hatása” Ausztria Népsűrűség 97 fő/km2 keleten a népességsúlypont, de nyugat „szívó hatása”

Népesség növekedése lassú Ausztria Népesség növekedése lassú

mg.: Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország Munkaerőpiac XX. sz eleje: 40-40% mg., ipar átrétegződés 4,5% mg., 27% ipar, 68,5% szolg. mg.: Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország ipar: Felső-Ausztria, Voralberg számottevő munkanélküliség

68% városlakó (II. vh. utáni gyarapodás) >100 ezer – lakosság 40%-a Svájc Településföldrajz 68% városlakó (II. vh. utáni gyarapodás) >100 ezer – lakosság 40%-a kisméretű agglomerációk (területhiány-magas telekárak) szuburbanizáció - néhol gettósodás halmazfalvak (Mittelland), weiler

Svájc

2/3 városlakó (foglalkozási átrétegződés) Ausztria Településföldrajz 2/3 városlakó (foglalkozási átrétegződés) >100 ezer – lakosság 1/3-a nagy bécsi agglomeráció (1/5) sűrű kisvárosi hálózat zárt falvak, weiler, magányos települések

világ egyik leggazdagabb országa: Svájc Gazdaság rossz adottságok (nincs tenger, nem volt gyarmat, szerény természeti erőforrások stb.) világ egyik leggazdagabb országa: korai polgárosodás eredeti tőkefelhalmozás (zsoldosok) tranzitkereskedelem semlegesség (banktitok) korai iparosodás speciális iparcikkek export-import oktatás, K+F tőkekivitel idegenforgalom előnyös szerződések az EU-val

Svájc

szakértelem-igényes ágazatok, minőségi áruk Svájc Gazdaság szakértelem-igényes ágazatok, minőségi áruk rugalmas gazdaság (exportorientáció!) a tőke ágazati koncentrációja egyes iparágakban jelentékeny alumíniumiparban – Alusuisse erősáramú elektromos iparban – svéd–svájci ASEA-Brown-Boveri az óragyártásban – Swatch Group (Omega, Longines, Tissot, Certina, Breuget stb.), a Richemont és a Rolex gyógyszeriparban – Novartis az élelmiszer- és élvezeticikk-iparban – Nestlé, Suchard - termelés koncentrációja viszonylag alacsony (kkv-k!)

fejlett gazdaságú ország XIX. sz. európai fejlődés, majd lemaradás Ausztria Gazdaság fejlett gazdaságú ország XIX. sz. európai fejlődés, majd lemaradás I. vh. után új helyzet, iparfejlődés, majd Németo. Kiszolgálója II. vh. után: gyors talpra állás biztos alapok (korábbi beruházások) Marshall-segély (alapa.) állami szektor-magánváll.k fejlődése fokozott kereslet: alapany. ipar szerk. átalakulása új üzemek telepítése

nagy az aránya az alapanyaggyártásnak Ausztria Gazdaság nagy az aránya az alapanyaggyártásnak hagyományos iparágak súlya magas (kohászat, fa-papír, könnyű-, élelm.ip.), ipar: tömegtermékek csekély tőkeexport államkapitalista szektor túlsúlya, problémái magánváll.-k: kkv-k főleg

Svájc Szolgáltató szektor Fejlett közlekedés tranzitország

Svájc - alpi hágók: Nagy Szt. Bernát-hágó (2469 m), a Splügen (2113 m), a Simplon (2005 m), Szt. Gotthárd-hágó (2108 m)

- alagutak (Szt.-Gotthárd) Svájc - alagutak (Szt.-Gotthárd)

vasút kiemelkedő szerepe kihasználtság nagy (40 ut./lakos) Svájc vasút kiemelkedő szerepe kihasználtság nagy (40 ut./lakos)

NY-K völgyek, É-D csatlakozás, Duna Ausztria Szolgáltató szektor Fejlett közlekedés tranzitország NY-K völgyek, É-D csatlakozás, Duna

Minőségi idegenforgalom (gyógy-, sí-, konferenciatu. stb.) Svájc Minőségi idegenforgalom (gyógy-, sí-, konferenciatu. stb.) - 2005: 7 millió turista, 11 milliárd $ bevétel

Svájc

- 2004: 20 millió turista, 16 milliárd $ bevétel Ausztria Jelentős idegenforgalom (Alpi turizmus, szállók-falusi turizmus, Bécs, Salzburg stb.) - 2004: 20 millió turista, 16 milliárd $ bevétel

politikai, pénzügyi stabilitás Svájc Bankok, biztosítók politikai, pénzügyi stabilitás

kevés hazai nyersanyag Svájc Energiagazdaság kevés hazai nyersanyag fa, szén, vízenergia, szénhidrogének, atomenergia áram: vízerőművek (55%), nukleáris erőművek (45%)

kevés hazai nyersanyag Ausztria Energiagazdaság kevés hazai nyersanyag fa, barnakőszén (Stájero.), csekély hazai, sok import szénhidrogén, vízenergia, atomenergia nincs áram: vízerőművek (60%)

Hazai ásványkincsek hiánya (import), alumíniumgy. Gépgyártás Svájc Hazai ásványkincsek hiánya (import), alumíniumgy. Gépgyártás ipari termelés 1/3-a, export 1/3-a textil, vasút, hidak, vízerőmű, szerszámggy., vegyészet, pénzügy (iroda), idegenforgalom, élelmiszeripar főleg: É-Mitelland (Zürich, Winterthur, Baden) - specializált, magas minőség, exportorientáció finommechanika (óragyártás) Vegyipar - termelés 15%-a, export 1/3-a, K+F, kis nyersanyagigény gyógyszeripar (2. exportőr) (pl. Basel) Visszaesett textilipar

számos hazai nyersanyag Ausztria számos hazai nyersanyag négy iparvidék: Mura-Mürz-völgy, Bécs és környéke, Linzi-medence, Inn-völgy-Vorarlberg alapanyaggyártás jelentős súlya vaskohászat (Linz, Mura-Mürz) magnezit (tűzálló tégla) Gépgyártás – egyre sokoldalúbb, legrangosabb iparág, főként a keleti országrészben, elektrotech. (multik), közl.-i eszközök, mg.-i és szerszámgépgyártás, hajó- vagongyártás, autóipar Vegyipar (Bécs, Linz) Fa- és papíripar, bútoripar Halványuló textilipar

specializált, belterjes állami támogatás, csökkenő termelés Svájc Mezőgazdaság specializált, belterjes állami támogatás, csökkenő termelés állattenyésztés (4/5), zöldmező-gazdálkodás istállózó + havasi pásztorkodás, szarvasmarha tejtermelés, tejtermékek - birtok: átlag 10 ha

belterjes, de elmarad EU-tól Ausztria Mezőgazdaság belterjes, de elmarad EU-tól mellékfoglalkozás, kisméretű családi gazdaságok, hegyvidék támogatás, hegyvidéki parasztság „zálog” EU csatlakozás – hátrányos volt mg. területi elhelyezkedése – hegyvidék állatteny.>növ.term. hegyvidéki, síksági állatteny. - növ.term. is fontos