Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot szerint eredet szerint veszélyesség szerint Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

A hulladékgazdálkodás célrendszere Újrahasználat, hasznosítás Hulladék-képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Biztonságos ártalmatlanítás

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv: 2002 júliusában a parlament fogadta el; 2003-2008 közötti időszakra tervez Szakmai programja: 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

a települési szilárd hulladék képződése évi 465 kg/fő mennyiségről 2007-re 460 kg/fő-re csökkent, ami elsősorban könnyű-frakció (műanyag, papír) térnyerésének köszönhető a képződő települési szilárd hulladék térfogata – kezeletlen állapotában – mintegy 8-10%-kal növekedett hulladékszállítás területén kiemelendő a 2006-ban Baden-Württemberg és Bajor tartományokból származó – illegálisan Magyarországra került – mintegy 4100 tonna hulladék részbeni visszaszállítása

Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések korszerűsítése, cseréje (2005. évi határidőre teljesítve); Csomagolási hulladék: Az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozása (2005. évi határidőre teljesítve). 2008 végén kihirdetésre került a hulladékgazdálkodás alapfeltételeit meghatározó új hulladék keretirányelv, amely 2010. december 12-től váltja az eddigi, még 1975-ben kiadott irányelvet

2008-ra az EMAS regisztrált szervezetek számával (17 szervezet, 21 telephely) az újonnan csatlakozott tagországok viszonylatában a második helyen állunk aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el 2005 óta működő Zöld Kommandó munkájában a környezetvédelmi felügyelőségek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a közlekedésfelügyelet, az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek

Az OHT-I. programjainak megvalósulása keletkező hulladék mennyisége 2000. óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára nőtt Hulladék mennyiség szennyvíziszap nélkül 2008-ban: 22.647 millió tonna;

a képződő vörösiszap mennyiség 2004-től az ipari nem-veszélyes hulladékok között jelenik meg az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente 4-500 ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2006. között kismértékben emelkedett a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett

hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott (évi 30-32% között), ezen belül viszont három év alatt (2004-2006.) az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6%-kal csökkent, a termikus hasznosításé viszont 3%-kal növekedett a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, nem teljesült a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása.

Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya hazai hulladékgazdálkodásban nem játszik jelentős szerepet sem a képződő hulladék külföldön történő kezeltetése, sem az itthoni kezelő létesítményekbe történő hulladék behozatal Ezek értéke 1-4 % csupán igen jelentős a tranzitforgalom, amely egyes években a 4-5 millió tonnát is elérheti

Hulladék lerakás 1. és 2. rész az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják Európában átlagosan 63%-os a lerakás pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65%

Hulladék lerakás hazánkban 2600-2700 települési hulladéklerakó üzemel ebből 730 közszolgáltatás keretében működik ezeknek csupán 10%-a korszerű 1300 lerakót már nem használnak évente mintegy 100-150 helyi lerakó szűnik meg

Hulladék lerakás az új, korszerű lerakók átlagos élettartalma min. 10 év, de sok esetben meghaladja a 12-15 évet is; a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet szabályozza

Hulladék lerakás hulladéklerakó típusok építési mód alapján: gödör típusú dombépítéses típusú terepadottságok alapján: felszín-közelben kialakított védőgáttal kiemelt hányószerűen kialakított lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó

Hulladék lerakás tilos elhelyezni a hulladéklerakón: folyékony hulladékot nyomás alatti gázt robbanásveszélyes, maró, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más helyről származó klinikai hulladékot használt gumiabroncsot előkezelés nélküli szennyvíziszapot állati hulladékot

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei behajtó- és üzemi út: teljes hosszában a kétirányú forgalmat kell biztosítani; üzemi út mentén, a hídmérleg után legalább 2 állásos tehergépkocsi parkolót kell kialakítani a szállítmányok ellenőrzésére dolgozók és látogatók számára megfelelő számú személygépkocsi parkoló helyet kell kialakítani lerakó bejáratánál kell elhelyezni a lerakó üzemeltetésére vonatkozó információs táblát

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei üzemviteli és szociális épület: üzemviteli helyiségek pl. az irodák, labor és a hulladékminta raktár; regionális, több évtizeden át működő telepeken konténeres szociális épület telepítése nem javasolt

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei hídmérleg, mérlegház: fő feladata a beléptetés ellenőrzése és az adatnyilvántartás; Min. 16 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg telepítése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 10%-nál nagyobb. a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei abroncsmosó: víz mélysége minimum 30 cm legyen, hosszúsága a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni; Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő hulladéklerakó felületre lehet üríteni. Alkalmazható vegyszerek a klórmész vagy a hypo.

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei kocsimosó és konténermosó: konténerek szárítására és tárolására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. mosónál keletkező rácsszemét elhelyezése egy nyitott konténerbe történhet;

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei olajelválasztó: olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni üzemanyagtöltő állomás: töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni az előírt védőtávolságokat, és hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni;

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei hulladék betöltő rámpa, kompaktor út: rámpán kétirányú forgalom biztosítása szükséges 6,0 m pályaszélességgel, melyet célszerű visszabontható vasbeton-panelekből készíteni a tűzoltók számára is megközelíthető legyen pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés: lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele; csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába. csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a medence szigetelő rendszer sértetlenségét ellenőrizni kell. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból. A passzív módszer csak akkor használható hatékonyan, ha metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei csapadékvíz elvezetés: a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket burkolt árkokat vagy csatornát kell kialakítani a karbantarthatóság miatt kerítés, kapu: idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védeni a területet

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei tűzvédelemi létesítmények: hulladéklerakó felülete „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik a telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz, vagy a csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek hulladékfogó háló: mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei véderdő: véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni.

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei meteorológiai állomás: monitoring rendszer része nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell mérendő adatok: szélsebesség, szélerősség mérő levegőhőmérséklet légnyomás, páratartalom párolgás (liziméter)

Hulladék lerakás szemrevételező ellenőrzések: (hetente egyszer) a lerakott hulladék vizuális értékelése csurgalékvíz rendszer működőképessége depóniagáz rendszer működőképessége a depónia felületről szél által kihordott hulladékok kiporzás, szaghatás csapadékvíz elvezető rendszer úthálózat állaga hídmérleg állag

Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása lezárás feladata: növeli a biztonságot az aljzatszigetelő rendszer esetleges meghibásodása esetén biztosítható a gázemisszió kontrollja megakadályozza a lerakón lefutó csapadék érintkezését a hulladékkal megakadályozza a szennyeződés szél általi továbbjutását csökkenti a lerakó felületén az eróziót, elősegíti a rekultivációt

Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása szigetelésnél jelentős teret hódítanak a geoszintetikus anyagú szigetelők lezáró szigetelés alatt , a lerakott hulladékréteg felett a települési hulladéklerakónál egy min. 0,5 m vastag kiegyenlítő és gáztalanító réteg kerül kiépítésre szigetelőrétegnek mélyebben kell lennie, mint a fagyhatár. A felső humuszos talajborítás ezért min. 1m vastag. Ez az eredményes rekultivációhoz is szükséges.

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója ha a terület további művelésre alkalmas, akkor jöhet szóba a régi lerakó megújítása célja az eredeti területen hatékonyabb, kapacitásnövelő rendezett lerakási módszerrel a lerakás élettartalmának növelése általában elegendő a felső hulladékréteg átdolgozása átrostálás és utána kompaktoros tömörítés

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója a régi lerakó felszíni vagy teljes átdolgozásának megelőző intézkedései: poremisszió csökkentés gázemisszió csökkentés biológiai kezelési módszerek az eredeti hulladéktömeg 20-30%-os térfogat redukcióját eredményezhetik gyorsított komposztálódás az átrakási területen is megoldható

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja rekultiváció: felszíni zárószigetelést kiegészítő, azzal együtt végzendő növénytelepítési munkálatokat foglalja magába lezárt hulladéklerakó felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának megakadályozása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembe vételével

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja dombépítéses lerakónál folyamatos rekultiváció szükséges körtöltések magasítását, külső felületeik lezárását, termőfölddel borítását és füvesítését jelenti rézsűfelületre min. 10 mm bentonitszőnyeg, ezután geotextil rétegek között széles műanyag térháló és végül humuszos gyeprács kerül termőföldborítás 20-40 cm füves növényzethez

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik min. szennyezési kockázat esetén a lezárás: egy réteg ásványi agyag vízzáró réteg; felszíni vízelvezető réteg és termőtalajjal történő lefedés

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja utógondozás és monitoring: talajvíz szintváltozásának és minőségének kontrollja biogázképződés ellenőrzése lerakó szintjének süllyedési adatai csurgalék- és felszíni víz mennyiségi és minőségi kontrollja műszaki berendezések ellenőrzése fenntartási munkák elvégzése

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja utógondozás: fák, cserjék, gyepfelület gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt rekultivált lerakó területén 30 évig építmények elhelyezése tilos ha a lerakó stabil és 15-20 éve már nem működik, akkor a rekultiváció tájba illesztési feladattá redukálódik

Hulladék égetés 1. és 2. rész A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, mely világszerte a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos előnyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett A hulladékégetés exoterm folyamat. Az égetés során a hulladék szervesanyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza

Hulladék égetés előnyei: a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hő hasznosítható, az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak

Hulladék égetés hátrányai: az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból, beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál (komposzt, biogáz, lerakás)

Hulladék égetés A kifogástalan elégetéshez: megfelelő hőmérséklet, megfelelő áramlási viszonyok, tartózkodási idő, valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges

Hulladék égetés jó hatásfokhoz szükséges: A kívánt minimális tűztérhőmérséklet 850 °C, a légfelesleg-tényező értéke 1,5–2,5, a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 2–3 s szilárd hulladékok és 0,5–1 s folyékony hulladékok égetésekor, a minimális oxigéntartalom eközben 6%

Hulladék égetés legtöbb hulladékégetőben a szervetlen maradékok (salak, pernye) lágyulás-olvadási jellemzői miatt a tűztéri hőmérséklet nem haladja meg az 1050–1100 °C-ot. Az égetés 1200–1700 °C-on is végezhető, ekkor beszélünk salakolvasztásos hulladékégetésről. Ekkor a szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből.

Hulladék égetés A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik: átvétel (fogadás) és tárolás, anyagelőkészítés és adagolás, égetés és hőhasznosítás, füstgázhűtés és -tisztítás, salak-és pernyekezelés. a jövőben új létesítmények kizárólag hőhasznosítással kerülnek megvalósításra

Hulladék égetés termikus hasznosítás egyéb módszerei alacsony hőmérsékleten: pirolízis pirolízis: 450-550 0C, oxigénmentesen, energetikailag v. másodnyersanyagként hasznosítható termékek kinyerése magas hőmérsékleten: gázosítás gázosítás: 850-1700 0C, segédanyag (O2, levegő, vízgőz), szerves anyagok elégetése, energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása

Hulladék égetés füstgáztisztítás a szennyezőanyagok elsősorban a szálló pernyében dúsulnak fel az itt kondenzálódott szennyezők a pernye leválasztásával a füstgázból eltávolíthatók fontos a szerves kötésű szén eltávolítása a szálló porból, mert ez meghatározó a furánok és dioxinok képződése szempontjából furánok és dioxinok: kazánok kis hőmérsékletű részében (300-400 0C) szén, szervetlen kloridok és réz-klorid jelenlétében, katalitikus reakcióban keletkeznek

Hulladék égetés füstgáztisztítás füstgázok portartalma 99%-nál nagyobb hatásfokkal leválasztható száraz v. nedves elektrofilterek, ill. szövetszűrők alkalmazásával gáz szennyezők leválasztására füstgázmosási eljárásokat használnak

Szelektív hulladékgyűjtés

Szelektív hulladékgyűjtés a különböző alapanyagú hulladékfajták (papír, műanyag, üveg, fém, szerves) külön gyűjtését jelenti; lehetővé tesszük az egyes hulladék összetevők anyagában történő újrahasznosítását fontos tényező, hogy a gyűjtött másodnyersanyag szennyeződésmentes legyen, és ne legyen keverve

A szelektív hulladékgyűjtés céljai: A szelektíven gyűjtött hulladék érték: megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható különböző termékek gyártásához. A másodnyersanyagok felhasználásával megkíméljük az elsődleges nyersanyagokat (pl. papírgyártásnál a fát), ami nagyon fontos, hiszen nagyon sok nyersanyagforrásunk már kimerülőben van, így nem szabad pazarlóan bánnunk velük. A másodnyersanyagok újrahasznosítása jelentős energiatakarékosságot is eredményez, mivel ezek a folyamatok kevesebb technológiai lépést igényelnek. Csökken a hulladék mennyisége, ezáltal megnő a hulladéklerakók élettartama. A kevesebb hulladék kevésbé terheli a környezetet, csökken a környezetterhelés.

szelektív gyűjtés fő frakciói szerves (konyhai, kerti és egyéb zöld) üveg papír, karton könnyű csomagolások fémek valamint akciók keretében, vagy külön logisztikai rendben: kiselejtezett villamos és elektronikai cikkek építési és bontási hulladék veszélyes anyagok bizonyos fajtái (akkumulátorok, növényvédő szerek)

szelektív gyűjtést mozgató erők lakosság környezetvédelmi tudatossága újrahasznosítható hulladékok átvételi ára szemétszállításnak a kigyűjtött frakciókkal csökkentett költsége jogszabályi kötelezettségek szelektíven gyűjtött kommunális hulladék legalább felét hasznosítani lehet (papír- és műanyaghulladék 80%-a szekunder nyersanyag, konyhai és kerti frakció majd 100%-ban komposztálható

Szelektív hulladékgyűjtés A hasznosítható hulladék összetevők begyűjtését többféle módszerrel lehet végezni. A település adottságai (kertes, családi házas, lakótelepi, belvárosi, üdülő jellegű) határozzák meg, melyiket célszerű kialakítani. Sok esetben több módszert is alkalmaznak egymás mellett a hatékonyabb gyűjtés elérése érdekében.

szelektív gyűjtés rendszerei hulladék elvitele lakástól, háztól, hatósági v. üzleti szervezésben; jó hatásfokú de költséges= Holsystem leadás a hulladék termelője által kijelölt helyen (udvarok és gyűjtőpontok)= Bringsystem ennek sikere nagyban függ a lakossági magatartástól és az ökológiai szemlélet népszerűsítésétől

szelektív gyűjtés rendszerei két nagy rendszeren belül megkülönböztetünk integrált, részben integrált és additív gyűjtést: integrált: egyidejűleg több konténerben gyűjtik a hulladékokat, majd valamennyit egyszerre szállítják el többrekeszes járműben; részben integrált: elszállítás frakcióként külön turnusokban történik; additív: elszállítást összekötik a háztartási szemét szokásos gyűjtésével, speciális tartályokkal kiegészítve;

Szelektív hulladékgyűjtés módszerei Házon (telken) belüli gyűjtés Közterületi hulladékgyűjtő szigetek Hulladékudvarok Mobil, akciószerű veszélyes hulladékgyűjtés

Szelektív hulladékgyűjtés házon (telken) belüli gyűjtés ilyen gyűjtőhelyeket családi házak, társasházak udvarán, lépcsőházakban, szeméttárolókban, közös helyiségekben, kapu alatt alakítják ki. Kezdetben általában két-három komponenst gyűjtenek külön. (szerves-komposztálható, papír, vegyes hulladékok) Később fokozatosan növelhetik a kihelyezett gyűjtőedények számát

Szelektív hulladékgyűjtés házon belüli gyűjtőhelyek kialakításának szempontjai a praktikus helykihasználás az olcsó és egyszerű műszaki megoldások alkalmazása könnyű hozzáférhetőség és ürítés könnyű tisztíthatóság ne zavarja a lakóház működését

házon (telken) belüli gyűjtés gyűjtőedényekből a hulladékokat a hagyományos gyűjtési rendszer gépeivel, de eltérő gyűjtési-szállítási logisztikai rend szerint gyűjtik be lakosságot különböző információs anyagokkal és gyűjtési naptárral készítik fel a rendszer helyes használatára

közterületi hulladékgyűjtő szigetek közterületeken telepített gyűjtőszigetek hálózata adja ennek a szelektív gyűjtési módszernek a lényegét. Feladata az időben folyamatos szelektív gyűjtési lehetőség biztosítása a lakosság szilárd hulladékai számára. A gyűjtőszigetek konténerei az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon, az elszállításig átmenetileg tárolják.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek Kizárólag másodnyersanyagként hasznosítható összetevőket gyűjtenek (papír, műanyagpalack és -fólia, színes és fehér üveg, fém italosdobozok, konzervdobozok). Veszélyes hulladékokat, bomló szerves hulladékokat, az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékokat nem gyűjtenek!

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: Fontos, hogy az edények zárhatóak legyenek, mert folyamatosan őrzés nélkül üzemelnek. A hulladék összetevők beürítéséhez könnyen hozzáférhető beürítő nyílásokkal kell ellátni a konténereket. Lényeges, hogy ne zavarják a közterület alapvető funkcióit (pl. ne akadályozza a közlekedést, a gyűjtőedényzet működtetése minimális zajjal járjon).

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: A minél egyszerűbb, gazdaságosabb, egységes, a környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus, de mégis figyelemfelkeltő kialakításra, műszaki megoldásokra kell törekedni. Meg kell felelniük a közegészségügyi előírásoknak. Elhelyezésénél figyelembe kell venni a viszonylag rövid idejű gyalogos megközelíthetőséget (maximum 2-300 méter), és a hulladékkeletkezés súlyponti helyeit. Lehetővé kell tenni a gépkocsik és a gyűjtőjárművek számára a jó megközelíthetőséget.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: Úgy kell kialakítani a gyűjtőszigetet, hogy igény szerinti bővíthető, áttelepíthető legyen. Kialakítása legyen időjárásálló és szándékos rongálás ellen védett. Az edények színe, felirata vagy piktogramja tájékoztasson arról, hogy milyen hulladék gyűjtésére szolgál.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek eredményes működtetés megvalósítása érdekében a gyűjtőszigetek hálózatát is fokozatosan, ütemezetten építik ki. Először olyan helyeken, ahol várhatóan a legpozitívabb a lakossági fogadtatás, és a legnagyobb mennyiségek begyűjtése várható.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek konténereinek ürítési gyakoriságát meghatározza az edények típusa, térfogata és a lakossági igénybevétel mértéke. Általában 1-2-3 hetente a konténerek típusának megfelelő célgépekkel szállítják el a másodnyersanyagokat. ürítés: hagyományos tömörítő-lapos hulladékgyűjtő célgéppel, speciális helyszíni ürítést biztosító daruval és nagykonténerrel felszerelt gépjárművel, görgős nagykonténer szállítására alkalmas hulladékgyűjtő célgéppel.

hulladékudvarok hulladékudvar az előzőekben ismertetett gyűjtőszigethez hasonló, azonban döntő különbség, hogy a hulladékudvarnak kerítése és személyzete, így nyitvatartási ideje is van. A személyzet feladata, hogy a telephelyre érkezőket segítse a hulladékok, különösen a veszélyes összetevők helyes válogatásában. A hulladékudvarok a háztartásban elkülönítve gyűjtött, és beszállított hulladékot díjtalanul átveszik, sőt néhány helyen még jelképes összeget fizetnek is érte

hulladékudvarok Sokszor alkalmazzák az előzőekben részletezett szelektív gyűjtési módszerek kiegészítőjeként. A hulladékudvarok részben azoknak a hulladékoknak az átvételére szakosodott, amelyek a háztartási gyűjtőedényekben nem helyezhetők el, illetve azokra, melyeket a lomtalanítási akciók során sem szállítanak el. az elkülönítve gyűjtött másodnyersanyagokon kívül itt lehet leadni a nagydarabos hulladékokat (lomokat), kisebb, a lakások bontásánál, átalakításánál keletkező hulladékokat, és a háztartási veszélyes hulladékokat. Csak lakossági hulladékokat fogadnak. Rögzítik a hulladékok mennyiségi és minőségi adatait, és a hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre történő elszállításig ezeket elkülönítve tárolják

hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italosdoboz, fahulladék, textilhulladék, zöldhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsironcs), lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), lakossági építési, bontási hulladékok

hulladékudvarok kialakítása hulladékudvar kialakításánál figyelembe veszik a település szerkezetét, a könnyű megközelíthetőséget (utak, távolság), a működtetéshez szükséges közműcsatlakozások meglétét, a bekeríthetőséget, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedését és megközelíthetőségét. Belvárosokban általában a sűrűn beépített területeken, a főútvonalakról nyíló mellékutcákban helyezik el.

hulladékudvarok kialakítása Külső városközpontokban az önkormányzati hivatalok, intézmények, bevásárlóközpontok környékén alakítják ki. A hulladékudvarok területigénye a gyűjtőedények számától, nagyságától, a kiegészítő létesítmények területétől függ. Általános szabály, hogy a gyűjtőedények területének tízszerese kell egy hulladékudvar kialakításához. (minimálisan 400 m2)

hulladékudvarok kialakítása hulladékudvarokat szilárd burkolattal, térvilágítással látják el. A hulladékudvar megközelíthető személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsival és természetesen gyalogosan is. Nyílt téren konténerben tárolják a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú zöldhulladékokat és az építési, bontási hulladékokat.

hulladékudvarok kialakítása A veszélyes hulladékokat fedett helyen (fedett-zárt területen vagy konténerben) vagy nyílt téren (kettős falú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben) lehet tárolni bekerített hulladékudvarokat őrzik is Szakszemélyzet végzi a biztonságos átvételt és nyilvántartást. A lakosság számára egyértelmű tájékoztatást függesztenek ki.

hulladékudvarok kialakítása Az egy településen működő hulladékudvarokat azonos elemekből, azonos stílusjegyekkel célszerű megvalósítani A hulladékudvarok megfelelő működtetése érdekében, az optimális kialakításon felül, a lakók szabadidejét is figyelembe vevő nyitvatartást kell meghatározni és rendszeres, részletes információkkal kell ellátni őket

szelektív gyűjtés modern technikái föld alatti tartályok: járószint alatt, szilárdan földbe ágyazott acélbádog vagy betonházba kell helyezni a gyűjtőtartályt, amely daruval emelhető ki beruházási költsége nem sokkal nagyobb, utcai takarításon lehet viszont spórolni előnyei: kis helyigény; esztétikus megjelenés; tiszta betöltést ösztönző hatása; üvegbeszórás zajtalansága számuk 1999-ben Hollandiában kb. 2000, Németországban 700;

Hulladék válogatómű

Bevezetés szelektíven, a keletkezés helyén gyűjtött papír, fólia stb. is további válogatásra szorul az újrahasznosításhoz; erre tökéletes megoldást biztosít a válogatómű; válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol - a termelésben történő felhasználás hatékonyságának növelése érdekében - az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik; bekerülő hulladékot az ipar igényeinek megfelelően különböző frakciókra válogatják, majd az azonos frakciókból bálákat készítenek;

Bevezetés így előkészített hulladék értékesítésre, ezáltal újrahasznosításra kerül; válogatóhelyiségben szállítószalag továbbítja a hulladékot, mely szalag mellett állva kézi erővel válogatják a beérkező anyagokat; berendezéshez érkezett hulladékot egy felhordó-szalag juttatja a válogatókabinba; itt egy válogatószalagra kerül, amely szalag vízszintesen szállítja a hulladékot a válogató személyek elé;

Bevezetés kiválogatják és ledobják a mellettük lévő aknába; kabin a talajszinttől oly mértékben ki van emelve, hogy elférjenek alatta nyitott görgős konténerek melyekbe a ledobó-aknákon keresztül jut a hulladék és ezekben a konténerekben kerül aztán továbbszállításra az újrahasznosítás helyére; a szalagon maradó hulladékot belevezethetjük egy a gép végénél elhelyezett nyitott konténerbe vagy csatlakoztathatjuk egy préskonténerhez;

Bevezetés - bálázás szalag sebessége a hulladék mennyiségéhez állítható feltorlódás esetén meg is állítható; ha fémmel szennyezett a hulladékunk, akkor mágnesszalag leválasztja a mágnesezhető fémanyagokat, és külön rekesz fogadja a válogatási maradékot is; válogatófülkéből a boxokba lehullott hulladékot homlokrakodó adagolja a bálázó szalagra, amelyről az adott hulladékfajta a bálázógépre kerül; bálázógép a hulladékot szállítható formára préseli és kötözi össze;

Bevezetés - bálázás tisztán gyűjtött hulladékok esetében (pl. bevásárló központokban és egyéb üzletekben szelektíven gyűjtött doboz, karton és egyéb papírféleségek, stb.) a hulladék a válogatás kikerülésével közvetlenül a bálázó szalagra is kerülhet;

5/2002. (X. 29.) KVVM RENDELET A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYES LÉTESÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK RÉSZLETES MŰSZAKI SZABÁLYAIRÓL a rendelet hatálya kiterjed a gyűjtősziget, hulladékudvar, átrakóállomás és a válogatómű üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre;

Rendelet előírásai nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyagtartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék; válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell; válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges; telepítésnél a sűrűn lakott, erősen iparosodott területeket kell előnyben részesíteni, ahol nagy mennyiségű, alacsony szennyezettségű hulladék képződik;

Válogatást szolgáló berendezések elemei válogatókabin munkaállásokkal, porelszívó rendszer, keresztszalagok, automata bálázógép; gyűjtő- és felhordószalagok, dobrosta, válogatószalag, mágnesszeparátor,

válogatás történhet a) komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával: aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés stb.; b) csak fizikai jellemzők megváltoztatásával: ba) gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok - főként a fémek -, illetve bb) kézi munkával, a többi összetevő esetében;

csarnok méretezésénél figyelembe kell venni a) gépsor hosszát, b) a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, gyűjtésére és a gépek közlekedésére; csarnokot úgy kell kialakítani, hogy belmagassága (minden belógó, illetve merevítő szerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7 m legyen; megfelelő méretű és teherbírású szilárd burkolattal ellátott teret kell kialakítani, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével; kész bálák tárolására fedett bálatároló építése szükséges, amelynek alapterülete ezer tonna kapacitásonként legalább 50 m2 ;

Komposztálás bevezetés a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze; a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag; a sok kidobott szerves anyagot a következő idény növényei kiválóan tudnák hasznosítani; a kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra szerves része;

Komposztálás bevezetés a statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés; a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a komposztálás; a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik;

Komposztálás bevezetés az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan bomlanak le a talajban; a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek segítségével megy végbe; ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket; a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak nevezett anyagot;

Komposztálás humuszképző anyagok a humuszképző anyagoknak több típusa is van; a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete; ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok; ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete; ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni;

Komposztálás humuszképző anyagok a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét; ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak; jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag;

Komposztálás humuszképző anyagok az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz; ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek; a komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét;

HULLADÉKCSÖKKENTÉS KOMPOSZTÁLÁSSAL A komposzt - mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A komposztálás célja: - Hulladékmennyiség csökkentése - A talaj javítása; a háztartásban, a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a talajba.

Miért jó a talajnak a komposzt? - a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni - javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését - sötét színe segíti a talaj felmelegedését vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása - nő a talaj biológiai aktivitása

Mi kerülhet a komposztálóba? A konyhából és a háztartásból: Zöldségtisztítás hulladékai, Elszáradt növény, Tojáshéj, Kávé- és teazacc, Virágföld, Fahamu (max. 2-3 kg/m3), Növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva), Gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva)   A kertből: Falevél, szalma, ág, gally (aprítva) Levágott fű, kerti gyomok, Lehullott gyümölcsök, Istálló- és baromfitrágya, Faforgács, fűrészpor

Mi nem kerülhet a komposztálóba? Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék Szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó) Ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt Fertőzött, beteg növények Húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt

A komposztálás fő szabályai az alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb darabokra  jó oxigénellátás optimális nedvességtartalom megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány) minél többféle alapanyag használata a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük össze

Komposztálás - szakaszok a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik; iniciáló kezdeti szakasz (gyors felmelegedés), mezofil szakasz lassú felmelegedéssel együtt, termofil, lassú lehűléssel, utóérlelő, teljes lehűléssel

Komposztálás alapanyagok jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni; néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható; kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja, mert ezek a többi növény számára káros anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket; több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a 60-70 0C komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el;

Komposztálás alapanyagok a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá; fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is; a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává válnak;

Komposztálás legfontosabb teendők a komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150 cm; minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú műtrágyát; a kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére terítsünk lomb- vagy fűréteget; a komposztdomb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 x 200 cm-es parcellából;

Komposztálás legfontosabb teendők a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől; a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt; ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között;

Komposztálás legfontosabb teendők a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a boltokban komposztrács vagy komposztsiló is; olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak;

Komposztálás legfontosabb teendők a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától; az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást; a gazdaboltokban kapható érésgyorsító, korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek;

Komposztálás legfontosabb teendők a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az érési folyamat főszereplői; tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő; a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat; 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő;

Komposztálás legfontosabb teendők az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos; 2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a megfelelő hatás elérése végett; ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács;

Komposztálás levegő a nyers szerves anyag lebomlásában olyan talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni; a jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú alapanyagok is; az anaerob bomlás bűzös; a felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát; az ilyen bomlás a rothadás;

Komposztálás hőmérséklet a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik; a komposztálódó anyag 65–70 °C- ra felmelegszik; a hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik; A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C - os.

Komposztálás nedvesség nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60% víz; ilyen körülmények között a legintenzívebb a mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad; ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában következik be;

Komposztálás energia az energiaforrás a szerves anyag; az oxigén és a vízen kívül a lebontandó anyag szén-nitrogén aránya is befolyásolja a bomlás gyorsaságát; leginkább a 26–30:1 komposztálandó anyag szén-nitrogén aránya a legkedvezőbb; a kész komposzt szén-nitrogén aránya 20:1-nél ne legyen nagyobb! az a legkedvezőbb, ha a humusz szén-nitrogén arányát közelíti meg;