Problémás gyerekek, agresszió a gyerekpszichiáter nézőpontjából Dr. Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház

Problémás gyerek vagy környezet? Kié a probléma?- „Nekem nincs semmi bajom „-„Nem tudom már kezelni” Hol keletkezik a tünet? Mi van a tünet hátterében? Kinél van a megoldás?

„Velem semmi baj nincs!” Általában nincs (betegség) belátás Általában nincs motiváció a változásra - sokszor a szülő részéről sem valódi a változtatni akarás A gyermeknek nincs problémája – illetve azt elzárja tudatosan vagy tudattalanul

„Nem tudom már kezelni!” A problémát a pedagógus, esetleg a szülő éli meg: tehetetlenség Motivált arra, hogy a gyermek változzon(!) Esetleg arra is, hogy tanácsot kapjon a gyermek kezeléséhez ?

Mi lesz ennek a felnőttkori következménye? Miért? 2002-es WHO és ENSZ Gyermekalap tanulmánya szerint minden 5 gyerekből egynél mentális vagy viselkedési zavar diagnosztizálható Mi lesz ennek a felnőttkori következménye?

Ami a legfontosabb A társadalmi változások kikerülhetetlenek A negatív következmények kiiktatása nem lehet sem a pedagógia, sem a pszichológia, sem az egészségügy feladata De kezelnie kell! Szemléletváltás szükséges

Agresszió és impulzivitás Destruktivitás A késleltetés képtelensége a szükségletek kielégítésében Hiányos információ feldolgozás Genetikai alapok és környezeti hatások együttesen alakítják

Szociológiai megközelítés Mikroszinten: korai gyermekkori szocializációs problémák Kötődési zavarok CSALÁD – krónikus konfliktusok, válás, veszteségek, öngyilkosság, személyiség zavar, munkanélküliség, szenvedélybetegségek Erőszakot elszenvedettek és elkövetők-azonos gyökér

Szociológiai megközelítés A probléma generációkon át újratermelődik Makrokulturális elmélet: a devianciát hallgatólagosan elfogadó normák Média

Pszichológiai elméletek Szociális tanuláselmélet A frusztráció sokféle magatartást kiválthat, többek közöt agressziót is –a korábbi tanulás alapján

A korai traumatizáció A károsító hatások ebben a korai fejlődési szakaszban az idegrendszeri, hormonális szerveződési folyamatokat kórosan befolyásolják és nem megfelelő pszichobiológiai mechanizmusokat rögzítenek Ez a személyiség fejlődését alapjaiban torzíthatja

Az agresszív viselkedés fejlődése A korai pszichés traumák hatásai Modelltanulás Azonosulás az agresszorral Megerősítés és utánzás Hipervigilancia (túlérzékenység) kifejlődése

Az agresszív viselkedés fejlődése A környezet közömbös ingereinek félreértelmezése Alacsony színvonalú kifejező készség Alacsonyabb empátiás készség

Agresszió Növeli: minden, ami fokozza az irritabiliást, szorongást, gyanakvást, impulzivitást Csökkenti: minden, ami növeli az önkontrollt, önbizalmat, biztonságérzetet, mások érzelmeinek felismerét, érzelmek szóbeli kifejezését

Az agresszió kiélése Szükséges-e? Katarzis? Vagy sem? Az agresszív viselkedés a további agresszív viselkedés valószínűségét fokozza Begyakorlódhat, ha pozitív eredményre vezet- önigazolás A harag, düh érzése elkerülhetetlen, de az agresszió nem

Mi minden lehet a tünet mögött? Környezeti tényezők-ártalmak A hangulat problémái Szorongás Részképesség problémák Érzékszervi fogyatékosság Intellektus problémák Tourette syndroma

Mi minden lehet a tünet mögött? Pervaziv zavar Krónikus fájdalmak Krónikus fáradtság Cukor anyagcsere zavar Vérnyomás problémák, obesitas Drog Kötődési zavarok És még sokan mások…

Mi van a tünet mögött? Jó diagnózis nélkül nincs hatékony terápia 1.lépés a viselkedés térképezés A „Miért történik?” helyett „Hogyan történik?” Helyzet-viselkedés-mögöttes érzés-szükséglet Ki kompetens a szükséglet kielégítésében?

Hasonló viselkedés mögött különböző okok 1. Alulszocializált/elhanyagolt gyermek Biológiai struktúrák hiányai is feltételezhetők – impulzivitás, részképeség gyengeségek Nincs harag, örömtelenség, elutasítottság érzés és gyanakvás van Szükséglet: elfogadás, figyelem, biztonság-bizalom, hiánypótlás, minta adás, szocializálás pótlás

Hasonló viselkedés mögött különböző okok 2. Depressziós magatartás zavar Harag Önmaga ellen fordult Provokatív – „bántsatok!” Szükséglet: a trauma feldolgozása, a belső feszültség oldása, önértékelés helyreállítása A környezeti ok rendezése, pszichoterápia, önértékelést erősítő feladatok, re-szocializálás

Hasonló viselkedés mögött különböző okok 3. Hyperaktiv magatartás zavar (ADHD) Genetikus, biológiai háttér: figyelem zavar, impulzivitás, hypermotilitás Szükséglet: több mozgás, figyelem fejlesztése, tartása, erősségek megkeresése, beilleszkedés segítése, másodlagos érzelmi zavarok megelőzése Pedagógia, fejlesztő pedagógia módszerek Pszichológusi, orvosi ellátás

Mire jó a diagnózis? Hasznos a hatékony terápia szempontjából Sokszor megkönnyebbülés a gyereknek, családnak, pedagógusnak Káros a stigmatizálás miatt Káros a következetes terápia kivitelezése szempontjából – felmentést ad minden érintettnek

Hogyan tovább? „Pszicho” diagnózis „Orvosi” diagnózis-gyógyszeres th.-veszélyek „Környezeti” diagnózis „Pedagógiai” diagnózis Ki miben kompetens? - kinek mi a felalata a probléma rendezésében?

Hogyan tovább? Viselkedés terápiás protokoll kidolgozása-és következetes végig vitele (pszichológus és pedagógus) Környezeti faktorok rendezése (szociális munkás és gyermekvédelmi felelős) Szülőkonzultáció

A beavatkozás Színtere a gyermek hétköznapi környezete-iskola,család,csoport A szokásos egyéni pszichoterápiás módszerek legtöbbször hatástalanok Csoportmódszer a legjobb kiegészítve szülőkonzultációval és az iskolában alkalmazott viselkedésterápiás módszerekkel Személyiség fejlesztő módszerek-javuló önértékelés-jobb önkontroll-jobb szoc.készségek

A korlátok Nem hatékony a pszichoterápia azokban az esetekben, ahol a szülők súlyos személyiség zavara, illetve súlyosan veszélyeztető környezeti tényezők-zaklatott életkörülmények miatt gyakorlatilag folyamatos a traumatizáció Komplex intervenció szükséges Személyiség fejlesztésre kerül a hangsúly

„Légy realista, követelj lehetetlent!” Egyre több problémás gyermek Egyre több a nehezen kezelhető helyzet Egyre több a hatékonyan nem kezelhető helyzet Több a „kudarc” Újra kell gondolni a kompetencia határokat

A szakember védelme Kisebb csoport létszám Több segítő – pedagógiai asszisztens, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős Egy csoportban a „nehezen kezelhető” gyerekek létszáma – max. 1-2 fő Szülők bevonása, együttműködés

A szakember védelme Az elérendő cél újraértelmezése szükséges Egyre fontosabb a burn-out tudatos prevenciója Rendszeres esetmegbeszélés Team-munka Önismeret -”munkaköri kötelesség”

„ Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg a nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. „ Paulo Coelho