Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők; a népesség egészségi állapota Markovics Alexandra

Miért kell a geográfusnak foglalkoznia az egészségi állapottal? Mert a népesség egészségi állapota és néhány társadalmi jelenség (eü-i rendszer, eü-i ellátás) térbeli elrendeződése befolyásolja a társadalmi folyamatokat és a -regionális- gazdaságot. Fel kell tehát ismerni a természeti viszony és az egészségi állapot összefüggését, a területi különbségek enyhítésére megfelelő hatásmechanizmust kell kidolgozni.

Az egészségügyi földrajz kutatási területei A betegségterjedés; a járványtan (epidemiológia) Az „éhségföldrajz” Az orvosmeteorológia Az eü-i rendszer területi szerkezete Az eü-i erőforrások területi eloszlása A környezetszennyezés hatása az egészségre

Az egészségföldrajz segédtudományai A földrajz többi résztudománya Az orvostudomány A statisztika A közgazdaságtan A szociológia A demográfia (Az egészségügyi politika)

Mi az egészség? 1946; WHO: „ Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” Az egészséget meghatározza: Az emberek biológiai tulajdonságai (27%) A társadalmi-gazdasági környezet (19%) Az életmód (43%) Az egészségügyi rendszer (11%)

A népesség egészségi állapota (1) Honnan kaphatunk információkat róla? A) Történelmi feljegyzésekből levezetett hipotézisekből: Nem megbízhatóak, mert a korabeli adatgyűjtés hiányos, ill. az orvostudomány azóta sokat fejlődött

A népesség egészségi állapota (2) B) Statisztikai adatgyűjtésből: - Haláloki stat.: WHO:Nemzetközi Betegségosztályozás - Megbetegedések számáról való stat.: Reprezentatív felmérések Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat: a fertőző betegségek jelentéskötelesek Eü-i szolgálatok, kórházak betegkartonjai - Egészségbiztosítási Pénztár

A népesség egészségi állapota (3) A területi különbségekhez érdemes vizsgálni: - a betegségek terjedését, gyakoriságát térben és időben - az eü-i intézmények térbeli helyzetét, súlypontját - a „kulturális fájdalomküszöböt” - a népesség területileg különböző prevencióját, egészségtudatos viselkedését - a környezet állapotát

Az egészségi állapot néhány mutatószáma (1) A) Mortalitási ráták: - Nyers halálozási arányszám= adott évben meghaltak száma/évközépi népesség*1000 - Korspecifikus halálozási arányszám: pl. 60-64 év között meghaltak száma/60-64 évesek összesen*1000 - Csecsemőhalandóság= 1 éves kor alatt meghaltak száma/élve születettek száma*1000 - Gyermekhalandóság= 5 éves kor alatt meghaltak száma/élve születettek száma*1000 - Halálok-speciális halálozás= egyetlen haláloktól meghaltak száma/évközépi népesség*1000

Az egészségi állapot néhány mutatószáma (2) B) Morbiditási ráták: - Tényleges morbiditás - Korspecifikus morbiditás - Letalitás: egy betegség halálozási veszélyessége - Incidencia: adott év új betegeinek száma/a betegség kockázatának kitett népesség*k - Prevalencia: adott év betegeinek száma/népesség*k (k=konstans; lehet 100 vagy 1000)

Az egészségi állapot néhány mutatószáma (3) C) Élettartam-mutatók: - Születéskor várható átlagos élettartam - Adott életkorban várható átlagos életkor - Egészségben eltölthető várható átlagos élettartam Ezek a mutatók nemenként és területenként nagy eltérést mutatnak.

Egészség=jog? „ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.” „Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” (Alkotmány)

A betegségek területi különbségei A megbetegedések különböznek a térben. Az országok fejlettsége alapján statisztika állítható fel a rizikófaktorokról: Fejlődő országok: fertőzések, keringési rendszer betegségei, daganatok, újszülött kori betegségek, éhhalál Fejlett országok: fertőzések, keringései rendszer betegségei, daganatok, krónikus degeneratív betegségek, erőszakos halál, balesetek, öngyilkosság

A globális világ egészségi állapota (1)

A globális világ egészségi állapota (2)

A globális világ egészségi állapota (3)

A betegségek okai (1) Fertőzések: legintenzívebben terjed az AIDS és a Hepatitis. Globális szempontból sikeresen visszaszorították a maláriát, a himlőt, a kanyarót és a gyermekparalízist. Újszülött kori betegségek: a nem megfelelő kórházi ellátás, ill. a higiénés viszonyok hiánya miatt jelentős a fejlődő országokban.

A betegségek okai (2) Daganatok: az iparosodás és a környezetszennyezés óta rohamosan nő a megbetegedések száma. Nyelőcsőrák: Kaszpi-tenger, Kína Gyomorrák: Japán Májrák: Ázsia, Afrika Vastag- és végbélrák: USA Tüdőrák: Európa

A betegségek okai (3) Keringési rendszer betegségei: szívinfarktus, agyi érelmeszesedés, magas vérnyomás, reumás láz miatt bekövetkező szívelváltozás Krónikus betegségek: a hosszú ideig élőknél nagyobb az esély arra, hogy megbetegedjenek. Kialakulásában segít: helytelen táplálkozás, alkoholizmus, dohányzás, mozgásszegény életmód

Táplálkozás A fejlődő országokban egy időben jelenik meg az alultápláltság és az elhízás. Előbbi Dél-Ázsiában és a Szaharától délre; utóbbi Ázsia és Latin-Amerika városi és elit lakóira jellemző. Az elit osztályok orvosi ellátására sok pénzt költenek a szegények kárára. Elhízás betegségei: agyvérzés, magas vérnyomás, magas koleszterin, cukorbetegség, szívbetegségek, daganatok

Az alkohol hatása az egészségre Hatása: emlékezetkiesés, depresszió, skizofrénia, fizikai-lelki függés, májzsugorodás, nyelőcső- és májrák, családon belüli erőszak, közlekedési és egyéb baleset Társadalmi hatása továbbá: munkahely, keresőképesség, jövedelem elvesztése Kína, Mexikó: gazdaságnak jót tesz az alkoholgyártás, a kormányok támogatják a termelést és a fogyasztást. Afrika: falvakban a nők készítik az alkoholt, férjnek eladják, így a családnak lesz pénze, a férj pedig tovább ihat.

A dohányzás (1) Fejlődő országok: a dohánytermesztés és –gyártás nagy gazdasági bevételt jelent közvetlen eladás és adó formájában. Nyugati befektetők: a dohányegyesülések buzdítják a fejlődő országokat, hogy bővítsék a piacot. WHO felmérése: 5 emberből 1 dohányos; 800 millió fő a fejlődő országokban, 300 millió a fejlettekben; 22 évet veszít az átlagos élettartamból. 200 milliárd $ a közvetlen eü-i kiadás, nyugaton csökken, keleten nő a dohányosok száma.

A dohányzás (2) A cigaretta veszélye: 4000-féle vegyi anyagot tartalmaz, ezek többsége rákkeltő (pl. nikotin, kátrány, CO). Betegségek: légzőszervi fertőzések, hörghurut, tüdőtágulás, tüdőgyulladás, tartós teljesítménycsökkenés, szabálytalan szívműködés, szívinfarktus, érszűkület, magas vérnyomás, agyvérzés, rák. A rák kisebb mértékű, mint a szívbetegségek és az agyvérzés.

A dohányzás (3) Főleg a fiatalok és a fejlődő országok férfijai dohányoznak sokat. Általában a család jövedelmének 1-5%-át fordítják cigarettára. Megoldás: cigaretta reklámok betiltása, árnövelés, kampányok ellene, adónövelés. Megfigyelés: ha az árat 10%-kal emelik,4-5%-kal lesz kevesebb a dohányos.

Magyarország egészségi állapota Városok: magasabb az életszínvonal és az iskolai végzettség, nagyobb az egészségtudatosság. Falvak: alacsonyabb életszínvonal és iskolai végzettség, elöregedő lakosság, hagyományok.

Magyarország egészségi állapota -Táplálkozás- Városok: Hátrány: génmanipulált, vegyszerezett ételek Korszerű étrend követői <->gyorséttermek Falvak: saját termelésű alapanyagok, ugyanakkor hagyományos, zsíros, koleszterines ételek

Magyarország egészségi állapota -Dohányzás és mozgás- Országos szinten a 15-64 évesek 35%-a aktív dohányos Férfiak 44%-a, nők 27%-a dohányzik. A 15-64 évesek 17%-a mozog rendszeresen Férfiak 21%-a, nők 14%-a sportol Város: 18%; község: 11% sportol Mozgáshiány hatása: mozgásszervi elváltozások, ízületi letokozódás, gyulladások, légzőszervi betegségek (asztmás tünetek), túlsúly

Magyarország egészségi állapota -Alkoholfogyasztás- A 15-64 évesek 75%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt Férfiak 84%-a, nők 60%-a Társadalmi hierarchián lefelé haladva a férfiak egyre többet isznak. A községekben nagyobb az alkoholfogyasztás aránya, ill. az alacsonyabb végzettségűek körében is.

Az iskolai végzettség és az egészségi állapot (1) A végzett munka, az anyagi helyzet és az életstílus befolyásolja az egészségi állapotot. Magasabb iskolai végzettségűek: nyugodtabb munkakörülmény, kisebb munkahelyi veszély. Képzettséggel könnyebb munkát találni, kisebb a munkanélküliség, magasabb a jövedelem, ezek következtében kedvezőbb egészségi állapot.

Az iskolai végzettség és az egészségi állapot (2) Munkanélküliek, alacsony végzettségűek: Hajlamosak a depresszióra, szociális támogatásokat kapnak. Betegségre hajlamosabbak, a rizikófaktoroknak jobban ki vannak téve, nincs egészségtudatosságuk sem.

Magyarország egészségi állapota -Befolyásoló tényezők- POTE kutatás: Munka és anyagi körülmények: 27 %-ban; Pszichoszociális erőforrások: 17%-ban; Egészséges életmód: 15%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többi 41% megállapításához szakértő orvosi értékelés kell.

Felhasznált irodalom Dr. Dési Illés: Népegészségtan- 2001, Semmelweis Kiadó, Bp., 583 p. Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón- Demográfia, 2001-2002 Haggett, Peter: Geográfia- Globális szintézis- 2006, Typotex Kiadó, Bp., 842 p. Markovics Alexandra: A népesség egészségi állapota- 2006 McGinn, Anne Platt: Krónikus betegségek megelőzése a fejlődő országokban- in: A világ helyzete 1997- Föld Napja Alapítvány Pál Viktor: Egészségföldrajz- in: Tóth József: Általános társadalomföldrajz I.- 2002, Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 484 p. Tahin Tamás, Jeges Sára, Lampek Kinga: Iskolai végzettség és egészségi állapot- Demográfia, 2000

Köszönöm a figyelmet!