Gárdonyi András Földrajz BSc, II. évf. A globalizáció fogalma, kialakulása. A globalizáció-ellenes mozgalmak nézeteinek bemutatása Gárdonyi András Földrajz BSc, II. évf.

A globalizáció fogalma A világ kultúrájának, gazdaságának és infrastruktúrájának integrációja és demokratizálódása, amely a transznacionális beruházások, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedése, és a szabad piacnak a lokális, regionális és nemzetgazdaságokra gyakorolt hatása révén megy végbe Eszerint a világ kultúrája, gazdasága és infrastruktúrája integrálódik egy (valamilyen értelemben vett) egésszé

A globalizáció fogalma a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szolidaritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul Érvelésükkel számos ponton egybecseng a szélsőjobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban azt mutatja, hogy a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizáció folyamatából

A globalizáció fogalma Egyéb fogalmak: Outsourcing: magyarul legjobban erőforrás-, vagy tevékenység-kihelyezésként, -kiszervezésként lehet visszaadni. Egy korábban vállalaton belül végzett feladatot egy külső cégnek adnak át. Offshoring: a tevékenység távoli, tengerentúli országba telepítése. Nearshoring: környező országokba való kiszervezés. BPO: business process outsourcing; komplett, informatikára alapozott üzleti folyamatok felügyeletének kiszervezése, pl. megrendelések, ki- és befizetések feldolgozása

A globalizáció kialakulása Mivel a globalizációt tekinthetjük a globalizációs folyamatok gyűjtőneveként, így ezen folyamatok kialakulásától beszélhetünk róla Ilyen folyamatok lehetnek: az ipar kialakulása (ipari forradalom), az infrastruktúra fejlődése, az internet elterjedése, az angol nyelv világnyelvvé válása (kulturális globalizáció), Ebből következik, hogy nem lehet egy pontos évszámot rendelni a globalizáció kialakulásához

A globalizáció fokának mérése A. T. Kearney dolgozott ki egy globalizációs-indexet, a globalizáció fokának mérésére Ennek alapján 72 országot rangsoroltak A 72 ország adja a világ lakosságának 97, hazai össztermékének 88 százalékát A globalizációs index négy pillére a globalizáció négy területét veszi nagyító alá, majd összegez Gazdasági globalizáció: meghatározó mutatói az exportált és importált áruk és szolgáltatások aránya a GDP-hez képest, valamint a hazai és világpiaci árak konvergenciája; Pénzügyi globalizáció: külföldről és külföldre irányuló tőkebefektetések és jövedelmek áramlása a GDP arányában; Személyes kapcsolatok globalizációja: külföldről érkezők és külföldre utazók aránya az ország népességéhez viszonyítva. Egy főre eső nemzetközi telefonhívások percei. Külföldi átutalások aránya a GDP-hez képest; Technológiai globalizáció: az internethasználók, hostok és a biztonságos szerverek számának egy főre vetített adatai.

A globalizáció fokának mérése A vizsgálat alapvetően országokra irányult, de az összevont mutatók a globális integrálódás jelentős növekedését is jelzik A nemzetközi turizmus mutatói alapján például 2000-ben háromszor annyi volt az egy napra eső átlagos utazók száma (hárommillió), mint húsz évvel ezelőtt A külföldi tőkebefektetések 1995 és 1999 között megduplázódtak Az index eredménye szerint a "legglobalizáltabb" országok kicsik Méretük sokkal inkább megkövetelik a nyitottságot, az önellátás lehetősége korlátozott, a belső piacon maradás csökkenti a hatékonyságot. De szerepet játszanak a földrajzi adottságok és a történelmi örökségek is. A sorrend: Szingapúr, Hongkong, Hollandia

A globalizáció fokának mérése Az első tízben egyedüli kelet-európai országként Észtország található a 10-ik helyen Magyarországot (24.) megelőzve Csehország a 19-ik, Szlovénia a 20-ik pozíciót foglalja el A visegrádi országok közül Szlovákia a 32-ik, Lengyelország a 41-ik helyre került. A 72 országra kiterjedő vizsgálatban az utolsó Irán, előtte India, illetve Algéria áll. Az listán az első 20 ország között 13 európai szerepel, többsége kis állam. Ez azt jelzi, hogy a kisebb országok a globalizáció igazi győztesei, de rá is vannak kényszerülve, hogy jobban bekapcsolódjanak a nemzetközi kereskedelembe és megnyissák piacaikat a külföldi tőke előtt

Globalizáció-ellenes mozgalmak

Globalizáció-ellenes mozgalmak A globalizációt ellenző csoportok szervezkedései, nyilvános fellépései, sőt, nemritkán erőszakos megmozdulásai ma már szinte mindennaposnak számítanak A gazdasági globalizáció vélt vagy valós hátrányai ellen küzdő csoportok egyre nagyobb publicitást kapnak és egyre több mindent el is érnek

Globalizáció-ellenes mozgalmak céljai Vélekedésük szerint a jelenlegi gazdasági globalizáció a gazdag országokat szolgálja, egyre vagyonosabbá teszi őket, miközben a fejlődő országok nem, vagy alig profitálnak csak belőle, még jobban lemaradnak Eközben tönkremegy a környezet, sérülnek az emberi jogok, lokális válságok robbanhatnak ki a transznacionális vállalatok tevékenysége folytán A folyamatot szerintük irányító szervezetek a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), a Világbank, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig antidemokratikusak, nem elszámoltathatóak, és vezetőik érdekeit szolgálják A radikálisabbak szerint a kapitalizmus úgy ahogy van rossz, és el kellene törölni

Globalizáció-ellenes mozgalmak Ez az alapképlet, ezen belül rengeteg féle variáció van, hiszen az ellentábor rendkívül változatos. Közös ideológia és irányítás nincs, mint ahogy közös alternatíva sem. Egyesek a környezetvédelemre fókuszálnak, mint például a nagymúltú World Wide Fund for Nature, vagy a Greenpeace. Mások a nemzetközi pénzügyi szervezetek tevékenységét követik figyelemmel, mint a Bankwatch Network vagy a Bretton Woods Project. Megint mások az emberi jogokért szállnak síkra: a két legnevesebb az Amnesty International és a Human Rights Watch. És akadnak tucatszámra szakszervezetek, nőcsoportok, anarchista tömörülések és fogyasztóvédők is, kortól-nemtől-nemzetiségtől függetlenül. Akadnak még kicsi, ám nemegyszer militáns szervezetek. És persze vannak még a vitatkozók, fel-felvonulgatók, szórólap-osztogatók, levelezőlistákat megtöltők. A kapcsolattartás eszköze és a legfontosabb fegyver az internet, amit tekinthetünk a globalizáció egyik szüleményének…

Globalizáció-ellenes mozgalmak Magyarországon A magyar globalizációellenes szervezkedések főként, de nem kizárólagosan, különféle zöldcsoportokból nőttek ki A globalizációkritikus csoportok száma rengeteg, de a rendszeresen dolgozó keménymag mindössze néhány tucat fő Fórumokat szerveznek, ahol a kérdéskör általános szakértői és közgazdászok szólalnak fel, és elemzéseket, újságokat adnak ki a jelenséget boncolgatandó Pl.: Zöld Pók Hálózat, ATTAC Magyarország, Greenpeace Magyarország Egyesület

Tóth László: Globalizáció Eltűntek az Alföldről a kondák. Helyükön dübörgő hondák túrnak, s szekér helyett audik visznek el kicsiny faludig. Birka sincsen. Ne lesd apró kerek nyomaikat kint a réten. a brókerek golfoznak ott, ha a szent buksz index éppen az ő szándékuk szerint tesz. Keresnéd a kútágast, de későn. Helyén móbájl bródkaszting sztésön, s a hegyében rigó nem csicsereg: lelőtték a vadászgató olasz menedzserek. A kocsma, hitted, az kiirthatatlan. Tévedtél. a helyén piddzahat van, s ahogy régen kiült a tornácra, úgy ül öregapád most a mekdonáccba. Kis falud a tőke kicifrázza. A piactér mostmár szitipláza, s ahol bólingatott az eperfa lombja: erszte bank, erszte bank: ki-ki nyúgalomba!

Források Molnár László: Globalizáció - út a XIX. vagy híd a XXI. századba? In: Globalizációról másképpen, Arisztotelész Studium BT, Sopron, 2001 Magyar Virtuális Enciklopédia - http://enc.phil-inst.hu/1enciklopedia/mindennapi/globalizacio.htm Bízó Dániel: Globalizáció 2.0 - http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=945 Szlankó Bálint: Antiglobalizációs klimax - http://index.hu/politika/kulfold/globglob Varga Zsuzsanna: (Anti)globalizáció, vagy (a)mit is akartok? In: Élet és Irodalom, 2001/46. szám HVG - http://hvg.hu/gazdasag/20071030_globalizacios_vilaglista.aspx Tóth László: Globalizáció - http://www.inf.u-szeged.hu/~tothl/valogatas_html/globalizacio.html Képek: http://students.umf.maine.edu/~pondcm/globalization.gif http://updatecenter.britannica.com/eb/image?binaryId=77696&rendTypeId=4