A latencia kori személyiségalakulás

A fejlődés mintázatainak ismétlődése  Josselson(1980) a latenciában és a serdülő korban megismétlődnek a szeparációs-individualizációs törekvések  Latenciában: a differenciálódás és gyakorlási fázis „témáit” hangoljuk újra

Latencia- szülőkapcsolatok  Szülőktől való erős függés (terápiás vonatkozásai, a gyermek dependencia- igényének figyelembe vétele)  A felettes én a szülői normák introjekció útján való átvételeként működik  Önértékelés a szülői minősítés függvénye  A szülő omnipotenciájába vetett hitet még nem adta fel

Biológiai alapjai  Az individualizáció latenciában a gyakorlás révén valósul meg  Magas motoros aktivitás (még az introvertált gyereknél is), vestibuláris ingerkeresés  Ebben a szakaszban az extraverzió és az intelligenciaszint között pozitív kapcsolat (Eysenck,1965)  Kulcsár (1982) a szociális kompetenciával nem talált kapcsolatot  Vestibuláris ingerkeresés <> szociábilitás

Vestibuláris ingerkeresés  A KIR funkciók érésén keresztül a kognitív fejlődést segíti elő  A hiperaktivitás jól befolyásolható vestibuláris ingerléses terápiával,  Paradox hatás: a latenciakori motoros aktivitás elősegíti a magasabb agyi funkciók fejlődését, így a viselkedésgátlás alakulását is.

Eseményfüggő potenciálok változásai- információfeldolgozás változásai  A P300-as hullám, figyelt esemény kognitív feldolgozásakor (elvárt inger kihagyásával- random ingerek adásával lehet kiváltani- a kísérleti esemény megjelenését 300ms-al követi)  A P 300 hullám 6-8 éves korban:702 ms  Felnőttnél 417 ms  Változás: 41% (Courchesne, 1977, Goodin et al, 1978)- az információfeldolgozásban bekövetkezett változásra utal

Agyi oxigénfogyasztás  A latencia magas értéke a gyermekkor vége felé fokozatosan csökken, 13 éves korra 20%-al, (Kety, 1956) 19 éves korra 30 %- al  éves kor között a különbség akkora, mint egy felnőtt egyén és egy szenilis idős ember agyi oxigénfogyasztása között  Jelzi az agy plaszticitásának csökkenését

A plaszticitás csökkenése  Agysérülésből való felépülés esélye csökken  Gyermekkorban a beszédközpont sérülését követően, 1-2 éven belül teljes felépülés követi, ha a jobb agyfélteke ép marad  Serdülő és felnőtt korban afáziához vezet. (ez függ a sérülés, a neuronpusztulás mértékétől is)

Plaszticitás és problémamegoldás  Mivel serdülő korban a logikai elemzés, problémamegoldás javul, paradox hatásként értelmezhető a plaszticitás gyengülése <> és a problémamegoldó kapacitás javulása  Tanulás szummálódó hatása vagy a gondolkodás szubsztrátumának megváltozása?

Neuronális szintű morfológiai változások  „Programozott sejthalál”- a fejlődés legkorábbi időszakában túlprodukálja a neuronális elemeket, majd eliminálja azokat.  Újszülött korban az axoniális folyamatok redukálásában fejeződik ki.  (fel nem használt, nem megerősített kapcsolatok- funkciógyakorlás szerepe!!

Funkcionális aktivitás  A „programozott sejthalál” a motoros, szenzoros és az inter-neuronális szinten is zajlik- a nagyobb funkcionális aktivitás mutató neuronok maradnak életben.  Serdülő korban a szinapszisok programozott eliminációja zajlik  Hozzájárulhat a funkcionális változásokhoz pl specializáció