Készítette: Oláh Péter meteorológus Bükk és Bükkalja Készítette: Oláh Péter meteorológus
Helyzete és határai: Északi-középhegység legterjedelmesebb és legnagyobb átlagmagasságú tagja Istállós-kő (959 m), Bálvány (956 m), Tar-kő (950 m) nyugatról a Tarna, keletről a Sajó völgye határolja Északról a Heves-Borsodi-dg., ill. Upponyi-hg.
Tájai: Központi Bükk Bükk-fennsík Északi-Bükk Déli-Bükk Bükkalja Tárkányi-medence egri Bükkalja miskolci Bükkalja Bükkhát Tardonai-dombság Upponyi-hegység
Földtörténet: paleozoikum végén, a karbon és a perm folyamán tengeri üledékes kőzetek (mészkő, agyagpala, homokkő) a mezozoikumban szintén sekélytengeri, illetve nyílttengeri üledékek triászban 3500 m összvastagságú karbonátos összlet keletkezett (rokonság a Dinaridák és a Dél Alpok kőzeteivel ) jura során mélyre süllyedt (kisgyőri aleuritpala) vulkánosság a triász és a jura folyamán (porfiroid kőzetek, szarvaskői ultrabázitok )
agyagpala répáshutai mészkő aleuritpala szarvaskői bazalt
Földtörténet II.: Krétában tovább süllyedt alacsony fokú átalakulás a kőzetanyag meggyűrődött Kréta végén kiemelkedett Eocénban tönkfelszínné alakult a harmad-, negyedidőszak során a Bükk-hegység többlépcsős kiemelkedésen/süllyedésen ment keresztül (kisgyőri-eocén mészkő) miocénben agyagos kőzetek valamint riolittufa képződött végleges magasságát a pleisztocénben érte el
Bükk felszínformái: lapos tetejű bércek rombarlangok töbrök zsombolyok víznyelők kilátókövek szurdokvölgyek sziklaormok
Barlangok: kb. 1100 barlang fosszilis forrásbarlangok (Szeleta-, Balla-, Istállóskői-barlang) aktív forrásbarlangok (Szent István-barlang, Anna-barlang, Miskolc-tapolcai-tavasbarlang) fosszilis víznyelőbarlangok (Bodzás-oldali-zsomboly, Ördög-kút) aktív víznyelőbarlangok (Répáshuta melletti Pénz-pataki-víznyelő, Szepesi-Láner-barlangrendszer, István-lápai-barlang)
Bükkalja: jellegzetes, aszimmetrikus dombtetők miocénban heves vulkáni tevékenység riolitos, dácitos kőzetek, tufák, ignimbrit (tűzfelhőközet) a riolittufa néhol cementálódott a vulkáni utóműködés hatására jégkorszak (kavics, homok, iszap) termőföld lerakódás mezőgazdaság riolittufa felszínre bukkanása kaptárkövek jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével
Vízrajz: talajvízforrások, rétegforrások, legjelentősebbek a karsztforrások (pl. miskolc-tapolcai hidegforrások átlagos hozama: 40 000 l/perc) a bogácsi strand vize 15 000 éves a Bükk hegységben eredő vagy a Bükkön átfolyó patakok a Tisza vízgyűjtőjének részét képezik vízfolyások: Eger-patak, Hór-patak, Bán-patak, Garadna-patak, Szinva-patak mésztufa képződmények tavak: Hámori-tó, Arlói-víztározó, Gyári-tó
Éghajlat: az évi középhőmérséklet 7-8 °C, a Bükk-fennsík legmagasabb részein csupán 6 °C januári középhőmérséklet -4 - -2 °C júliusi középhőmérséklet 15 – 21 °C éves csapadék 550 – 850 mm között napfénytartam 1850 h és 1950 h között
Felhasznált irodalom: www.bukkinemzetipark.hu www.bukk.lap.hu www.utikonyv.hu www.mlbe.hu www.terkep.lap.hu www.hu.wikipedia.org www.schefferj.ps.hu www.members.chello.hu/kelemenzsolt www.fsz.bme.hu