Új esély: szak- és felnőttképzés a határ mentén Aktuális szakképzés - szervezési feladatok a törvényi változások és a TÁMOP3.2.2 kapcsán Környei László ügyvezető III. Béla Szakképző Iskola Szentgotthárd

A szakképzés előtt álló kihívások A „munka” szerepének leértékelődése az egész oktatási rendszerben Szétaprózott intézményrendszer Túlméretezett kapacitás (~30000/év üres szakképzési hely) Magas lemorzsolódási arány Rezisztencia a munkaerőpiaci igényekkel szemben

Bemeneti problémák  A szakiskolák népszerűtlensége  Növekszik a szociálisan hátrányos helyzetűek aránya  Növekszik a tanulási és beilleszkedési problémákkal küszködők aránya  A pedagógusok felkészületlenek az új oktatási és nevelési problémákra

A továbbtanulók számának változása Forrás: OM Statisztikai tájékoztatók

A tanulólétszám megoszlása Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról OKI, Bp

A tanulói összetétel változása Forrás: OM statisztikai tájékoztatók 1990/ /2000, OM Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2001/ /2004.

OKM eredmények intézménytípusonként

A hagyományos szakiskolai képzés változó funkciója Mesterképzés helyett harc a lemorzsolódás ellen! Az alapozó képzés szerepének gyökeres átalakítása: „új helyett újra!” Az elméleti és gyakorlati képzés sorrendiségének rugalmas kezelése A horizontális mozgás lehetőségeinek kitágítása Minimális cél, hogy lemorzsolódás esetén is képes legyen újrakezdeni.

Az iskola esélyteremtő szerepének új dimenziói Komplex közösségi élettér biztosítása A családdal való kapcsolat lehetőségének újszerű kihasználása – szülő gyerek együtt az iskolában A kollégium szerepének felértékelődése (Integrált szakképző központok) Életviteli kompetenciák fejlesztésének előtérbe helyezése Mobilitás mint túlélési stratégia

Kormányzati reform-tervek A szakmastruktúra regionális szintű fejlesztése A szakképzés infrastruktúrájára vonatkozó fejlesztések intézményi koncentrációja (TISZK) Az oktatás minőségének intézményi szintű és országos mérése (rendszeres teljesítménymérés bevezetése) Az oktatás hatékonyságának intézményi szintű és országos mérése (a végzettek pályakövetésének bevezetése)

Legfontosabb változások A Regionális fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) szerepének felértékelődése A térségi integrált szakképző központ (TISZK) törvényi definiálása Tanulólétszám határ ( ) megjelenése a finanszírozási státusban A TÁMOP (TISZK 2) pályázat kiírása

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés- szervezési társulás megalakulását.

Mi a szakképzés-szervezési társulás? Az RFKB feladata, hogy a régiókban működő és szakképzési feladatot ellátó helyi önkormányzatoknál kezdeményezze a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy elfogadja az RFKB által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntését. Nem előfeltétel a szakképző iskolák "bevitele" a szakképzés-szervezési társulásba vagy az sem, hogy a helyi önkormányzat átadja a fenntartói jogát a szakképzés-szervezési társulás részére

Mik a szakképzés-szervezési társulás jogai? Az RFKB döntésének megfelelően meghatározza a társulás által fenntartott, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát. Fogadja a Szakképzési Alapból érkező és egyéb (TÁMOP) fejlesztési forrásokat Egyetértési jogot gyakorol az érintett iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál a szakmai program tekintetében. Részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében. Működteti a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózatot. Közoktatási megállapodást vagy más megállapodást is köthet.

Mi az a TISZK? A TISZK nem tekinthető a közoktatás intézményrendszere részének. Ilyen közoktatási intézmény nem létezik, nem jöhet létre, és ilyen szakképző intézmény sem létesíthető. A közoktatásról szóló törvény a TISZK –et szervezési megoldásként értelmezi, amelynek célja és lényege a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerőpiac elvárásaihoz. Bármilyen, a törvényekből levezethető megoldást választhatnak az intézményfenntartók Minden megoldás azonos értékű, egyenrangú.

Támogatások Hazai források: - Normatíva (költségvetés) - Fejlesztési Szht. fejlesztési támogatás MPA KA pályázati támogatások Feltételek: új TISZK modellek valamelyike szerinti (kivételek!) feladatellátás; fenntartói finanszírozás; RFKB döntés; 1500 szakképző iskolai tanuló. Uniós források: - Pályázati kiírások szerint. (TÁMOP, TIOP)

Néhány TISZK modell

Egy szerintünk jó megoldás Önkori I. Önkori II. Iskola Szakképzés-szervezési Társulás Nonprofit gazdasági társaság Nem önkori fenntartó Iskola Csak szakképző évf. RFKB PÉNZ

A TISZK szervezete és kapcsolatrendszere KONZORCIUM KHT vagy KÖLTSÉGVETÉSI SZERV: a pályázat megvalósítására létrejött irányító szervezet TISZK Konzorciumi partner: –Önkormányzati, –nem önkormányzati iskola fenntartó –Felsőoktatási intézmény –Konzorciumot alapító fenntartó SZAKKÉPZŐISKOLASZAKKÉPZŐISKOLA TISZK TANÁCSADÓ TESTÜLET Véleményezés, javaslattétel KÖZPONTI KÉPZŐHELY –újonnan kialakított és működtetett tanműhely(ek), –elméleti képzést szolgáló termek és közösségi terek

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! A COMMITMENT cégcsoport nevében: Környei László