Árutojás termelés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Befektetett eszközök, tárgyi eszközök, forgóeszközök
Advertisements

Passzívház.
A halmazállapot-változások
Munkaszervezési ismeretek
Az alapoktól a totál özvegységig
5. hét: Solow-modell Csortos Orsolya
Szakítódiagram órai munkát segítő Szakitódiagram.
Az időjárás előrejelzése
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
Makroökonómia 5. előadás.
A tanulást segítő külső tényezők
A piaci alapfogalmak - Piac, kereslet, kínálat, ár - A kereslet
GAZDA – ÁLLATTARTÁS II. 16. Ismertesse a bárányok hizlalását!
Keltető tojás termelés esetén tenyészállattartásról beszélhetünk, mely komolyabb szakismeretet igényel, mint a végtermék (pecsenyecsirke, árutojás) előállítás.
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
A takarmány nyers táplálóanyagainak sorsa a szervezetben:
A takarmányozás jelentősége
A takarmányok összetétele
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Hőtágulás.
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Melyik a legmegfelelőbb lótáp vemhes kancák számára?
Az életfenntartás táplálóanyag szükséglete
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete V.
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
A szervezet energiaforgalma
Pénz 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz 4. szakasz 5. szakasz
Immunrendszer Betegségei.
Szerszámanyagok A szerszámanyagokkal szemben támasztott követelmények
Megújuló energiaforrás: Napenergia
ResPig módszer alkalmazása. A cég bemutatása -Teljes vertikumban m ű köd ő árutermel ő telep -Telepi rekonstrukció: ig -Fajta: TOPIGS, átkeresztezés.
Halmazállapot-változások
ISMERTESSE A TEJTERMELŐ TEHENEK TAKARMÁNYOZÁSÁT ÉS TARTÁSÁT!
GAZDA – ÁLLATTARTÁA II. 14. Jellemezze a sertés hizlalását!
Villamos hálózatok védelmei Lapsánszky Balázs 2/14.E.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
A létfenntartás táplálóanyag szükséglete
Pecsenyekacsa és pecsenyeliba tartástechnológiája
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
Gazdasági állataink vízforgalma A víz létfontosságú építőanyaga az állat és az ember szervezetének: –10%-os hiánya már anyagforgalmi zavart okoz, 15%-os.
A szervezet energiaforgalma
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete a. Növekedés hústermelés A fejlődés, növekedés során eltérő az egyes szövetek aránya, az állati test kémiai.
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
Testtömeggyarapodás és fejlődés nem szükségszerűen egyidejű: Kompenzációs növekedés Szűkös takarmányozás: kompenzálja hosszú ideig szűkös tak.: csökött.
A helyes táplálkozás.
Decentralizált energiaellátás
A legelő A legelők növénykultúráját összefoglaló néven gyepnek nevezzük. Gyepen azt a pázsitfűfélékkel és pillangósokkal tartósan benőtt területet értjük,
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Készletgazdálkodás és logisztika
A szervezet energiaforgalma
Avagy 10 perces szerszámcsere.  Manapság a fogyasztók elvárják, hogy a termékekhez megfelelő minőségben, mennyiségben, árban, időben jussanak hozzá.
Gyorsulás, lassulás. Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
A szerszámanyagok kiválasztása
I. Baromfitenyésztés előadás
Erőforrás- és költséghatékonyabb termelés szelekciós tenyésztéssel Bjarne Gjerde Nofima, Norvégia.
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
Előzmények, jellemzők munkavállaló, 2500 cég vagy vállalkozó,
A VITAMINOK SZEREPE A PONTY LÁRVÁK NEVELÉSÉBEN B. Papp Zsuzsanna, Révész Norbert, Shivendra Kumar, Adorján Ágnes, Bogárné Csávás Katalin és J. Sándor Zsuzsanna.
Világszerte a tyúktojás a legnagyobb mennyiségben forgalmazott étkezési tojás. A tojótyúkok tojástermelése független attól, hogy termékenyítette-e őket.
KÜLÖNBÖZŐ INTENZÍV TAVI HARCSANEVELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szarvas Nagy Z. 1,2, Havasi M. 1, Gál D. 1, Hancz Cs. 2 1 Halászati.
A szervezet energiaforgalma
A létfenntartás táplálóanyag szükséglete
OLDATOK.
Előadás másolata:

Árutojás termelés

A fajta, hibrid megválasztása Az árutermelésben a fajtatiszta állományok visszaszorultak, szinte kizárólag a hibridekkel állítunk elő árutojást. A hibridek tartása a kistermelőknél is egyre nagyobb arányú, mert termelésük gazdaságosabb a fajtatiszta állományokénál.   A tojóhibridek egyoldalú tojástermelés céljára tenyésztett állatok. A tojóhibrideket 2 csoportra oszthatjuk: könnyű testű vagy leghorn típusú középnehéz testű vagy barna tojást termelő Az árutojástermelésnél a lehetőségeket, az istálló technikai színvonalát kell összehasonlítani a tartandó fajta, hibrid igényével, illetve választani kell, milyen tojástermelési technológiával akarunk dolgozni. Az árutojástermelésnél két jól elkülöníthető részből áll: tojóállomány felnevelése tojástermelés szakasza

A tojóhibridek felnevelése A tojóhibrideket általában kétfázisos rendszerben tartják. Ez azt jelenti, hogy naposkortól 18-20 hetes korig nevelőházakban tartják, majd tojóházba telepítik az állományt.   A nevelésnek két változata terjedt el: mélyalmos csibenevelés ketreces csibenevelés A nevelési rendszert a tojóház típusa szerint kell megválasztani. Az istálló előkészítése, a naposállatok fogadása

Telepítési sűrűség A telepítési sűrűséget meghatározza az istálló kialakítása, a technológiai színvonala, de döntően a tartásmód a meghatározó. A ketreces tartásnál a telepítési sűrűséget meghatározza az állat testtömege, de a minimális etetőtér- és itatótér-szükséglet is meghatározó. Ha nem biztosítunk elegendő etetőteret, akkor az állomány szórt lesz és nem éri el az életkornak megfelelő testtömeget.   

Környezetszabályozás Hőmérséklet: Az istállóban a kívánt hőmérsékletet biztosíthatjuk teremfűtéssel, gáz vagy elektromos műanyával, illetve a kettő kombinációjával. A naposcsibéknek az első 3-4 napban 32-33 ̊C hőmérséklet szükséges a kezdeti gyors fejlődés megindulásához. Ahogy a csibék növekednek úgy csökkentjük fokozatosan az istálló hőmérsékletét.   Szellőztetés: A szellőztetéssel törekedjünk arra, hogy huzatmentesen, egyenletesen, optimális hőmérsékletet tartsunk fenn az istállóban. Világítás: Az ivarérés idejét részben genetikai, részben környezeti tényezők határozzák meg. A környezeti tényezők közül a legfontosabb a takarmányozás és a világítás. A könnyű és a középnehéz testű hibridek világítási programja részben eltér egymástól. A középnehéz testű jércék nagyobb ütemű testtömeggyarapodását rövidebb megvilágítással igyekszünk mérsékelni. A világítási program alapvető szabályai: - a nevelés idején a megvilágított órák száma sohase növekedjen - az előnevelés időszakában csökken, majd a nevelés időszakában állandó a megvilágítás időtartama és intenzitása - az ivarérés serkentését a megvilágítás időtartamának növelésével a 18. héten kezdjük Alapvetően a mélyalmos és a ketreces nevelés világítási programja nem tér el egymástól.

Takarmányozás technológiája A takarmányozás módja a hibrid típusa szerint változik. A könnyű testű tojóhibridet nevelés során ad libitum takarmányozzuk. A középnehéz testű, barna héjú tojást termelő tojóhibrid ad libitum takarmányozás mellett hajlamos arra, hogy testtömege a kívántnál nagyobb legyen a luxus takarmányfogyasztás miatt, ezért nevelésüknél a korlátozott adagú takarmányozás javasolt. A naposcsibék érkezésekor ajánlott 2-3 óráig először csak vizet biztosítani, majd utána a takarmányt. A nevelés első 4 hetében az a cél, hogy jó minőségű indítótáppal a gyors növekedést megindítsuk. A 4. héttől végezzünk testtömegmérést, ami meghatározza a kiadagolható takarmány mennyiségét.

Az állatok ápolása, gondozása Csőrkurtítás: A takarmánypazarlást, az állatok egymást csipkedését megelőzhetjük a csűrkurtítással. A csőrkurtítást 5-8 napos korban ajánlott elvégezni. Az ilyenkor végzett csőrkurtítást könnyebb elvégezni, kisebb a stressz. A csibék csőrét az orrnyílástól 2-2,5 mm-re egyetlen vágással metsszük le. Ügyelni kell arra, hogy a vágás síkja a csőr hossztengelyére merőleges legyen. A csőrkurtító berendezés piros izzású kése legalább 2 másodpercig érje a metszési felületet, így megelőzhető a vérzés és a fertőzés. Selejtezés: A nevelés során folyamatosan selejtezzük a nem megfelelő, továbbtartásra alkalmatlan egyedeket. Ilyen egyedek az átlagtól jelentősen eltérő, csökött, beteg állatok.

A tojóhibridek tojóházi tartása A tojóház típusa lehet: mélyalmos kombinált, trágyaaknával ellátott mélyalom, rácspadlós ketreces tojóház Áttelepítés a tojótelepre   A jércéket legkésőbb 17-18 hetes korban ajánlott áttelepíteni a tojótelepre. Az áttelepítéskor javasolt: az áttelepítési munkát egybekötni a vakcinázással áttelepítéskor 2-3 napig ne változtassuk a takarmányt és a világítási időt az áttelepítést kíméletesen végezzük, nyáron ajánlott az éjszakai, kora reggeli áttelepítés az áttelepítés után javasolt stressz-takarmány adagolása az áttelepítés után gyakrabban ellenőrizzük az állományt

Környezetszabályozás technológiája Hőmérséklet, szellőztetés: A tojástermelés a 15-18 °C-os hőmérsékletű tojóházban a legkedvezőbb. Az ettől eltérő hőmérsékletű istállóban csökken a tojástermelés, romlik a takarmányhasznosulás. Világítás: A világítás időtartama a tojóidőszakban folyamatosan nő a 16 órás világításig. A 18 hetes korban növekedő tendenciájú megvilágítási időt érzékeli az állat neurohormonális rendszere és az ivarérés hormonális serkentése megindul. A 20-22. élethéten megindul a tojástermelés, amikor már a 12-12,5 órás megvilágítási idő javasolt. A könnyű testű hibrideknél heti 30 perc emelkedéssel 16 óráig növeljük a megvilágítás időtartamát, majd a 32. héttől a tojástermelés végéig 16 órás világítást alkalmazzuk. A középnehéz testű hibrideknél a 26. héttől 14 órás világítási időtartamot tartunk az 50. élethétig, majd 30 perces növeléssel 16 órás világítási időtartam javasolt a tojástermelés befejezéséig.

Takarmányozás programja A tojótyúkok termelési színvonalához igazodó beltartalmi értékű tojótápetetési technológiát fázisos takarmányozásnak nevezzük. A takarmányfelvételt a tojástermelés mellett a testtömeg, a hőmérséklet, az egészségi állapot, a takarmány minősége és az állat életkora határozza meg. Alapvetően 3 fő szempontot ajánlott betartani: biztosítsuk az energiaszükségletet biztosítsuk a fehérjeszükségletet biztosítsuk a tojástermelés előrehaladtával növekvő mennyiségű Ca kiegészítését

A 18. élethéten fokozatosan át kell térni a tojóelőkészítő táp etetésére majd a tojótáp etetésére. A könnyű testű tojóhibridek napi 100-115g, míg a középnehéz testű hibridek napi 115-120g takarmányt fogyasszanak ad libitum takarmányozásnál. Ez a mennyiség elegendő energiát és fehérjét biztosít a csúcstermeléshez. A takarmányozás mellett nagyon fontos az ivóvíz-ellátás. Az ivóvíz fogyasztás jelzi az állatok egészségi állapotát, ezért a vízfogyasztás mértékét rendszeresen ellenőrizni kell. A vízellátás zavarai a tojástermelés visszaesését okozhatják. A tojótyúkok napi vízfogyasztása a testtömegtől, a hőmérséklettől, a tojástermelés intenzitásától és az egészségi állapotától függ.

Tojásgyűjtés és tárolás Árutojástermelésnél a legnagyobb napi munkát a tojások gyűjtése jelenti. E munka jelentősen nehezebb mélyalmos rendszerben termelő állománynál, mint a ketreces rendszernél. Ez utóbbit könnyebb gépesíteni, ami megkönnyíti a fizikai munkát. A tojásgyűjtés után a tojásokat válogatni kell, majd csomagolni. Az értékesítésig a tojástároló terem hőmérséklete 16-18 ̊C hőmérsékletű, 75-80 % relatív páratartalmú legyen.