Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Társas lény – 1 Bevezetés

Filozófia 2 Követelmények Az órák látogatása Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján. A zh kérdései a tantárgy weboldalán fent lévő ppt-kben szereplő anyagra vonatkoznak. ( A zh előtt legkésőbb egy héttel felkerül a weboldalra a lehetséges zh kérdések listája. A tárgy két Neptun-kódon regisztrált, „félévközis” (BMEGT41A011) és „vizsgajegyes” (BMEGT419722) kategóriában: Félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunon felvett vizsga-alkalmakra lehetséges!

Filozófia 3 Ajánlott irodalom A dolgozat megírásához a ppt-ken szereplő és az órán elhangzott anyag elegendő, de segíti: Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Atkinson, et al. eds. Pszichológia, Osiris, fejezetek 18. Szociális vélekedések és attitűdök A szociális vélekedések intuitív tudománya Attitűdök Személyközi vonzalom 19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás Mások jelenléte Személyközi befolyásolás Csoportdöntés A friss kiadásokban kissé más a fejezetkiosztás, de ugyanezek a témák szerepelnek. Atkinson 3. kiadásában (Osiris, Budapest, 2005) 17. (Társas befolyás) és 18. (Társas megismerés) fejezetek.

Filozófia 4 Az óra célja Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a szociálpszichológia nevű diszciplína területéről – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával Nem válunk pszichológusokká – a pszichológusokat máshol képzik Nem folytatunk pszichológiai tanácsadást az óra keretei közt – a tanácsadók másutt érhetők el Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgozik, milyen kísérleteket folytat a szociálpszichológia, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb. A félév témái többek között: konformitás, lámpaláz, nem-verbális kommunikáció, attitüd, attribúció, előítéletek, nevelési stratégiák..

Filozófia 6 Az ember mint társas lény Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet között? A határ nehezen meghúzható, mert születésünktől kezdve társas közegben vagyunk, és e szociális folyamatok alapvetően befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket – akkor is amikor egyedül vagyunk. Hatással van ránk más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények amelyekkel találkozunk, a szűkebb és tágabb csoportjaink iránti érzéseink, a média, a nyelv amit a környezetünktől tanul(t)unk..  Az ember úgymond nem autark lény – vagyis nem éri el az önmagában való elegendőség szintjét. (Arisztotelész)

Filozófia 7 Mi a szociálpszichológia? Annak a tudományos tanulmányozását jelenti, hogy hogyan hatnak a társas és a kognitív folyamatok arra, ahogyan az emberek észlelik és befolyásolják egymást, illetve ahogyan egymáshoz illetve önmagukhoz viszonyulnak. Tehát nem csak a társas környezetben való viselkedés érdekli a szociálpszichológiát, hanem a viselkedésünket általában meghatározó egyéb kognitív (gondolati), affektív (érzelmi) és konatív (tettbeli) folyamatok is.

Filozófia 8 Az ember társas környezetben Solomon Asch kísérlete (1951) Vonalak megítélése 18 kép pár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával Csoportosan kivitelezett látásvizsgálatnak álcázva....de a kísérletbe beavatottak a 18-ból 12-szer összehangoltan rossz választ adnak

Filozófia 9 Eredmények – konformitás A kísérletben résztvevők háromnegyede konform legalább egy esetben Az alanyok fele legalább 6 esetben (50%) ad rossz választ konform módon..csak egynegyede áll ellen végig: ők ugyanakkor jelentős szorongást élnek át véleményük fenntartásáért cserébe!

Filozófia 10 A konfromitás formái Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása az észlelt csoportnormához Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés magánvéleményünk fenntartása mellett Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa, Britney) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének követése Internalizáció: a gondolat, érték vagy viselkedés tudatos képviselete – adaptív módokon.

Filozófia 11 Mi árnyalja a csoportnorma befolyását? %

Filozófia 12 A konformitás evolúciós jelentősége Meglepőnek tűnhet, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak. A konformitás fontos nem csak a kultúra fennmaradása, de az emberiség és a csoport túlélése szempontjából is. A törzsi környezetben az egyén életképtelen volt önmagában, a csoport egyben-maradása mindennél fontosabb – a kiközösítés felért egy halálos ítélettel. Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat, megnyugvással jár. Az emberek így nagyon manipulálhatóak: lásd liftes kandi kamerát 06:20-tól:

Filozófia 13 Ember-társaink vs. érzékszerveink Az ember egyik legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy számunkra a saját tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink tapasztalatához képest. Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás, hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember viselkedése. Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére is sokkal sikeresebben alkalmazkodunk környezetünkhöz  Az ember természetes közege a többi ember. Ezt az alapvető különbséget szemlélteti látványosan az alábbi kísérlet, a hozzánk evolúciósan nagyon közel álló csimpánzok és az embergyerekek tanulási képességeivel kapcsolatban:

Filozófia 14 Mások jelenlétének hatása – AROUSAL  Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy vizsgázunk?  Mi lehet a magyarázata? Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek Mások jelenléte javítja a teljesítményt?! Társas facilitáció: a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak Viszont a kísérleti személy gyakran több hibát követ el mások jelenlétében, és létezik a bénító lámpaláz jelensége is..

Filozófia 15 Társas serkentés és gátlás Kísérleti személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében illetve egyedül: egyedül kevesebbet hibáznak (Henry Allport, 1924) Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban”, együtt illetve egyedül: a bonyolult labirintusban mások jelenlétében hibázni kezdenek, az egyszerűben viszont segíti őket a társak jelenléte Ellentmondó eredmények: létezik társas serkentés (facilitáció) és társas gátlás (inhibíció) is Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (pl. együtt vizsgázás).

Filozófia 16 Magyarázatok Robert Zajonc (1965) magyarázata: Mások jelenléte → magas arousal (~éberség) → magas drive (késztetés) → az ún. domináns válasz valószínűsége növekszik Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó. El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is? Más lehetőségek: Értékeléstől való félelem Figyelemelterelés (Robert S. Baron 1978;...) Lustaság?..

Filozófia 17 No de mikre is lehet felhasználni a szociálpszichológiát a gyakorlatban? reklám, kommunikáció, média, meggyőzés- és előadástechnika egészség, klinikai gyakorlat, segítségnyújtás iskola, nevelés (motiválás, fegyelmezés) munka, üzleti élet (normák szerepe a munkahelyen, munkanélküliséggel való küzdés, gyenge vagy erős irányítás a munkahelyen) politika, nemzetközi konfliktusok (fenyegetés és elrettentés a nemzetközi kapcsolatokban) sport, agresszív viselkedés a sportpályán, futballhuligánság törvénykezés: benyomások a tárgyalóteremben, kisebbségi befolyás az esküdtszéken, diszkrimináció közvélemény-kutatás, stb

Filozófia 18 Összefoglaló 1.Az órák egy részére be kell járni 2.A szociálpszichológia tárgya szinte minden emberi tevékenységben megtalálható, mégis csak kis terület a pszichológia tudományán belül. 3.Társas lények vagyunk: Konformitásra születtünk (1951-es Asch kísérlet). Mások jelenléte önmagában növeli az arousal (=drive) szintünket. Hat ránk a társas facilitáció és a társas inhibíció is (Zajonc – 1965). A konformitásnak 3 különböző formája van (bár szociálpszichológiai szempontból az internalizáció részben kakukktojás).