Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Erdővagyon-gazdálkodás
Advertisements

A környezetszennyezés forrásai
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
Madártávlatból a horizontra! Avagy a táj(kép)kutatás horizontális aspektusai Bodnár Réka Kata Molnár Lajos Szabolcs Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi.
DÉL-MÁTRA Helyi Közösség Stratégiai Vázlat Debrei Attila.
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
II. TERMÉSZETI ÉS TÁJI JELLEMZŐK
Útépítési munkálatok természetvédelmi kérdései Lovászi Péter.
14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai Humán jelentőség -Mítoszok és vallások.
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI
Környezet- és emberbarát megoldások az energiahiányra
Élőhely-változások a tiszai Körtvélyes-szigeten
A földhasználat természetvédelmi szempontú fejlesztési feladatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani.
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok.
Társulások szerkezete
Hidrológiai monitoringrendszerek
Az erdő szerepe a szénháztartásban és a klíma védelmében
Természetvédelmi mérnök BSc. képzés Élőhelyvédelem c. tárgy
Élőhelyvédelem 2005/2006. tanév 3. előadás. A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története I. történelem előtti korok: földművelő népek, kiterjedt legelők.
A hazai gyeptársulások veszélyeztetettsége és védelme
„NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM, ERDŐMÉRNÖKI KARÁHOZ TARTOZÓ ÉLŐ NÖVÉNYGYŰJTEMÉNY (BOTANIKUS KERT) TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET REKONSTRUKCIÓJA ” „GYŰJTEMÉNYES.
Talaj.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Cretin Bettina és Simon Lilla
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
A nyílt vizeken.
Natura 2000 Okolicsányi Viktor. Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelme érdekében.
Jaboticaba.
Természetismereti túra.
Felszín alatti vizek védelme
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme A HASZNOSÍTÁS ALAPELVEI A HASZNOSÍTÁS ALAPELVEI Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
Klímaváltozás van, volt és lesz
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
A Duna-régió fejlesztése Dávid János. Vízlépcsők a Dunán.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
Az emberi rombolás jelei 3. A fajok kihalása január 22, Szolnok Gadó György Pál.
A Sió környezete és élővilága
Natura 2000 területek fenntartási tervei
Szavannák.
Hazai fátlan társulások II.
A Rábaköz agrárgazdaságának fejlesztési lehetőségei Hutflesz Mihály ügyvezető Régiófókusz Nonprofit Kft Csorna, december 17.
KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI MEDERRENDEZÉSE
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Özönnövények Magyarországon Nem őshonos fajok, amelyek új területek tömeges meghódítására, a közösségek szerkezetének.
Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 2. előadás. Magyarország természetes vegetációtérképe.
VADÁSZTERÜLETEK állathigiéniája. Bevezetés A vadtenyésztés higiéniája olyan technológiai eljárás, amelynek során biológiai és technológiai módszereket.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA A RÁBA ALSÓ SZAKASZ ÉS A HANSÁG TÉRSÉGÉBEN SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM Természeti értékek a Rába alsó szakasz.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Környezeti szemlélet alakítására irányuló tájékoztatás, oktatás Forrás: Fenntarthatóság a személyes szinttől a közösségi szintig c. előadás anyaga
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Ócsai Madárvárta. Ócsai Madárvárta Táborok 2. Miközben a természettel ismerkednek, a résztvevők azt is megtanulják, hogyan tudják ellátni magukat és.
Virágos növények a vízben
A természetvédelem.
ÖKOLÓGIA.
Társulások jellemzői.
Talajok konkrét természetvédelme
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban
Életközösségek a Földön
A 2013-as országjelentés tapasztalatai, felkészülés a következőre
A természetvédelem jelentési és monitorozási kötelezettsége
Seregi J., Zsarnóczay G., Kovács Á., Holló G., Matiuti M.
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Farkas.
Előadás másolata:

Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév

Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor 30% feletti részarány) Területarány és állapot alapján folyamatos „lejtmenet” (ritka ellenpéldákkal) Veszélyek: vízrendezések közvetlen és közvetett hatásai, vízminőség-változások, kezelés elmaradása vagy helytelen kezelés, turizmus, gazdasági hasznosítás A „vizes élőhelyrekonstrulciók” ellentmondásai

Hínárnövényzet Bárhol, de rendkívül sok típusban, mozaikosan Földi halandó csak a látványosabb közösségeket ismeri fel Gyors változások, nehéz kutathatóság Hatalmas indikációs szerep

Nádasok (gyékényesek, harmatkásások, pántlikafüvesek, békabuzogányosok...) Állós vagy lassan folyó vizek partján bárhol Nagy minőségi különbségek Hatalmas gazdasági és társadalmi jelentőség

Magassásosok Állandó vizhatású helyeken Hasonló fajok – rengeteg társulás – nagy ökológiai különbségek Veszélyeztető tényezők: vízrendezések, nem megfelelő kezelés, vadkárok Tarackoló sásosok Zsombékoló sásosok

A természetvédelem részéről „újonnan felfedezett” élőhelyek iszapnövényzet pionír társulások szegetális gyomnövényzet kultúrreliktumok

Iszapnövényzet Nedves iszap- vagy egyéb talajfelszínek új megtelepedői Változatos és változó (élő) tájra jellemzőek Nehéz határozhatóság, komoly indikátor-szerep Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni

Pionír társulások Csupasz talajfelszín új megtelepedői Változatos és változó (élő) tájra jellemzőek Komoly indikátor-szerep Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni

Szegetális gyomnövényzet A földművelés történetének élő tanúja Főleg déli és nyugati eredetű fajok, közösségek A gazdálkodást követő változások Ma: drasztikus elszegényedés Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni (szemléletváltozás)

Kultúrreliktumok Régi gyümölcsösök Hagyományos művelési formák „Élhető környezet”, tájvédelmi funkció

Magyarországi vad-helyzet Mindenki mást mond, nincs közös igazság (vadász, erdész, mezőgazdász, természetvédő, átlagember) Főleg a nagyvadra hegyeződik ki, apróvad-kártételek jelentéktelenebbek Eltérő érdekek és eltérő érdekérvényesítés Nagy természetvédelmi lehetőségek – realizálódás nélkül Főbb kártételek Taposás (növények + termőhely) Növényzeti mechanikai károsítása (újulat + egyebek) Trágyázás