Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév
Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor 30% feletti részarány) Területarány és állapot alapján folyamatos „lejtmenet” (ritka ellenpéldákkal) Veszélyek: vízrendezések közvetlen és közvetett hatásai, vízminőség-változások, kezelés elmaradása vagy helytelen kezelés, turizmus, gazdasági hasznosítás A „vizes élőhelyrekonstrulciók” ellentmondásai
Hínárnövényzet Bárhol, de rendkívül sok típusban, mozaikosan Földi halandó csak a látványosabb közösségeket ismeri fel Gyors változások, nehéz kutathatóság Hatalmas indikációs szerep
Nádasok (gyékényesek, harmatkásások, pántlikafüvesek, békabuzogányosok...) Állós vagy lassan folyó vizek partján bárhol Nagy minőségi különbségek Hatalmas gazdasági és társadalmi jelentőség
Magassásosok Állandó vizhatású helyeken Hasonló fajok – rengeteg társulás – nagy ökológiai különbségek Veszélyeztető tényezők: vízrendezések, nem megfelelő kezelés, vadkárok Tarackoló sásosok Zsombékoló sásosok
A természetvédelem részéről „újonnan felfedezett” élőhelyek iszapnövényzet pionír társulások szegetális gyomnövényzet kultúrreliktumok
Iszapnövényzet Nedves iszap- vagy egyéb talajfelszínek új megtelepedői Változatos és változó (élő) tájra jellemzőek Nehéz határozhatóság, komoly indikátor-szerep Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni
Pionír társulások Csupasz talajfelszín új megtelepedői Változatos és változó (élő) tájra jellemzőek Komoly indikátor-szerep Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni
Szegetális gyomnövényzet A földművelés történetének élő tanúja Főleg déli és nyugati eredetű fajok, közösségek A gazdálkodást követő változások Ma: drasztikus elszegényedés Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni (szemléletváltozás)
Kultúrreliktumok Régi gyümölcsösök Hagyományos művelési formák „Élhető környezet”, tájvédelmi funkció
Magyarországi vad-helyzet Mindenki mást mond, nincs közös igazság (vadász, erdész, mezőgazdász, természetvédő, átlagember) Főleg a nagyvadra hegyeződik ki, apróvad-kártételek jelentéktelenebbek Eltérő érdekek és eltérő érdekérvényesítés Nagy természetvédelmi lehetőségek – realizálódás nélkül Főbb kártételek Taposás (növények + termőhely) Növényzeti mechanikai károsítása (újulat + egyebek) Trágyázás