1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 6. téma: A magyar vidékfejlesztés története, határmenti tapasztalatok

2 A magyar vidékfejlesztés intézményesülése, eszközei és az ország EU-tagsága EU vidékfejlesztési politika: a terület- és az agrárpolitika keretei között,1980-as évek végétől Magyarországon: vidékfejlesztési politika 1989 után Okai: Ny-Európához képest elmaradottság, és EU-integráció Magyarország vidéki térségei: a helyi közösségek válságjelei. népesség elvándorlása a térségi központok felé. A vidékfejlesztés alapvető kihívása: a vidéki népesség helyben tartása, vonzó élettér, munkakörülmények Forrása: helyi erőforrások hasznosítása + egészséges, önszerveződő helyi közösség. EU –vidékfejlesztés: A Közös Agrárpolitika második pillére agrárgazdaság versenyképessége + környezeti, foglalkoztatási és szociális célok agrárgazdaság jövedelmezőségének javítása + alternatív jövedelmek gazdasági diverzifikáció Vállalkozásfejlesztés környezet és táj fenntartása, a vidéki környezet vonzóbbá tétele A vidékfejlesztés célja és eszköze: ágazatok közötti integráció, fejlesztések egymásra épülése, a helyi vállalkozói, civil és önkormányzati szektor együttműködése, aktív vidéki társadalom Magyarországon: intézkedések 1998-tól ben országos, megyei és kistérségi vidékfejlesztési programok, Felkészülés a hazai és EU-s támogatási források fogadására.

3 Magyarország: agrár és vidékfejlesztési támogatási rendszere: 1. EU által finanszírozott támogatások: 1.1. Közvetlen termelői támogatás (25% EU, 30% nemzeti); 1.2. Piaci intézkedések (exporttámogatás, intervenció). 2. Társfinanszírozású támogatások (EU és hazai forrás) 2.1. SAPARD, 2.2. Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 2.3. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT); 2.4. Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások (KNKT) 3. Tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások

4 Egyéb támogatási formák a vidéki térségek fejlesztésére I. „decentralizált” pénzalapok: – Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) – Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (TEKI) – Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) – Regionális célelőirányzatok, akcióprogramok II. Központi támogatási rendszerek: – Címzett és céltámogatás (CCT) – Széchenyi-terv: – Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) – Turisztikai Célelőirányzat (TURC) – Munkaerő-piaci Alap (MPA) – Agrártámogatások (AGR) – Környezetvédelmi Alap Célfeladatai (KAC) – Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚTC) – Vízügyi Célelőirányzat (VÍCE, később a KAC-al összevonva) III. PHARE CBC és PHARE tükörprogramok IV. ISPA programok V. INTERREG III/A, B, C programok VI. egyéb Európai Uniós akcióprogramok (pl. LIFE program)

5 Az agrár-vidékfejlesztési politika évi irányai II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Európa Terv) keretében: Nemzeti Fejlesztési Koncepcióra épít Agrár-vidékfejlesztés ágazati tervezése: –nemzeti gazdaságpolitikai elvárások –+ EU KAP reformjának KAP reform: új, egységes Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) agrár-vidékfejlesztési prioritásai: a mezőgazdaság és az erdészeti szektor versenyképességének növelése, a környezet védelme, a földterület termőképességének fenntartása, a környezetgazdálkodás, a vidéki gazdaság diverzifikációja, a vidéki területeken élők életminőségének javítása, a helyi közösségi programok (LEADER tengely) elősegítése

6 A vidéki kistérségek

7 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága – dél-nyugati határmente /1 Somogy megye Az ötödik legnagyobb megye A lakosság mindössze 49,1%-a él városban Kaposvár kivételével kisvárosok, Településszerkezet: aprófalvak jellemzőek, a községek 45%-a 1000-főnél kisebb A népesség természetes fogyása Az idősebb korosztály aránya nő Emberi erőforrásokban az átlagnál gyengébb Mezőgazdasági jellegű - mezőgazdaság teljesítménye a előttinek 2/3-a! az állattenyésztés termelése a felére zuhant (ellentmond az adottságoknak!) Erdőterület aránya (termőterület 32,9%-a) nagyobb az országos átlagnál (22%)

8 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága – dél-nyugati határmente /2 Baranya megye településszerkezete aprófalvas településeinek kétharmadában 500 fő alatti lakosság Nehéz megközelíthetőség, sok zsáktelepülés az ország centrumtérségeitől való leszakadás vállalkozások közel 5%-a a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, – 22%-a az iparban, –73 %-a a tercier szektorban működik. A megye fejlődése Pécs jövőjétől függ. kiváló természeti adottságok: az éghajlat, a domborzat, a jó minőségű termőföldek kedvező feltételeket mezőgazdaságnak a búza, a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa termésátlagai országos élvonalban szerepel. Szőlő-, és bortermelés komoly hagyományokkal rendelkezik.

9 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága – dél-nyugati határmente /3 Zala megye Településhálózat:törpe- és az aprófalvak A települések 80%-án 1000 fő alatti a népességszám városhiány. Kőolajkészletei kifogyóban vannak nemzetközi vállalatok megtelepedése a foglalkoztatottságban elszórt hatású Fő természeti kincse a termál- és gyógyvíz-készlet, idegenforgalma jelentős mezőgazdasági munkavállalók létszáma 11 év alatt 70 %-kal csökkent! szántóföldi növénytermesztés: gabonafélék,búza, kukorica és árpa. gyepgazdálkodás és gyümölcstermesztés Az ország legnagyobb egybefüggő körtése alma is egyre nagyobb területeken A Balaton melléke híres borvidék.

10 AVOP részvétel  Zalában sok sikeres pályázat, kisebb volumenűek;  Somogy gyengébben teljesít, kevesebb pályázat;  Baranya a pályázatok száma közepes, míg innét közepes és nagyméretű pályázatok érkeztek

11 Barcs, Siklós, Keszthely-Hévíz

12 Három határmenti kistérség vidékfejlesztési eredményei A Barcsi kistérség közvetlen szomszédságban van a projekt által felölet horvát határmenti megyékkel. a térség mind az országban, mind a dél-dunántúli régióban elmaradottnak számít, pályázati aktivitása alacsony, vidékfejlesztési tevékenységeket (például LEADER projektek lebonyolítását) ialig végez. A horvát határmenti megyékhez közel, gazdasági és társadalmi hasonlóságok, hasznosítható tapasztalatok Siklósi kistérség határhoz közel helyezkedik el, országos szinten is példa értékű, sikeres, valamint közismert pályázati aktivitása nagyon magas, kedvező adottságainak, a vidéki szereplők összefogásának, mintaértékű gazdasági fejlesztések és vidékfejlesztési projektek jövedelemtermelő képessége, a helyi lakosok életszínvonala jelentősen javult. A Keszthely-hévízi kistérség, Közepes helyzet, Közepes pályázati aktivitás, vidékfejlesztési munka egyedi turisztikai adottságok (balatoni turizmus, termálturizmus) a horvát határmenti régiók számára is kitörési pont lehet tanulságok a partmenti, turizmusból élő kistelepülések, és háttértelepülések viszonyából

13 A Barcsi Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázatok elemzése a Barcsi kistérségben 4 éve alatt mindösszesen 2 db pályázat nyert támogatást a kistérségben (a Siklósi térségben 38 db nyertes) Ok pályázat mindösszesen 170 M Ft értékű támogatást kapott! nem voltak pályázatíró cégek, irodák, pályázásra jogosult szervezetek tájékozatlansága A Barcsi kistérségben elnyert SAPARD pályázatok kevés és nagyon rossz minőségű SAPARD pályázatot adtak be, 22 db beadott pályázatból csak 7 db (31,8%) nyert, és csak 5 db (22,7%) valósult meg Ebből: 3 db-ot a DRÁVA-COOP Rt.: gépberuházás, szénatároló építés, és szociális helység építése. Babócsai Önkormányzat Teleház programja az egyetlen, vidékfejlesztési jelentőségűnek mondható. Az AVOP pályázatok sikeressége a kistérségben 22 db AVOP pályázat benyújtás, csak 11 db, (50%) nyert támogatást. 400 M Ft-os összértékű fejlesztés valósult meg a térségben. 6db-ot mikrovállalkozások, 4 db-ot közepes vállalkozások, és 1 db-ot természetes személy nyert. A kistérség településein, összesen 7 településre jutott támogatás, és csak 3 db pályázat a központban, Barcson.

14 A Siklósi Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázati rendszer Kezdetben (2000) nkább a vállalkozók, 2002-ben már az önkormányzatok és a civil szervezetek is ben vállalkozók: kizárólag falusi turizmus, és kizárólag Villány-Siklósi Borút központi településeiről 2002: mezőgazdasági beruházások, termelési infrastruktúra A kistérség kiemelkedő pályázati tevékenysége: Ok:a civil szervezetek jelentős aktivitása, összefogás rendkívül magas szintje, mely a partnerségben megvalósított pályázatok nagy számában nyilvánul meg. SAPARD pályázati aktivitás a Siklósi kistérségben 85 pályázatból 19 db nyertes pályázat született, mellyel 620 M Ft támogatás érkezett 11 db egyszerű gépbeszerzésre, 4 db pedig mezőgazdasági útfejlesztésre, pályázók jelentős része a borászati ágazathoz. AVOP pályázatok értékelése További források, melyek kisebb arányban: - Területfejlesztési Célelőirányzat, Település- és Térségfelzárkóztatási Célelőirányzat – munkahelymegtartó és – teremtő beruházások ösztönzése - Kistérségi Támogatási Alap – a hátrányos települések fejlesztéseinek támogatására - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatai - Zöld Forrás pályázatok kistelepülések környezetvédelmi céljaira - Regionális Turisztikai Alap - Informatikai és Hírközlési Minisztérium: teleház, e-Magyarország pályázatai - ISM – GYISM - Mobilitas - ESZA – információs technológia az általános iskolákban - PEA, FMM – közmunka programok.

15 A Keszthely-Hévíz Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázati rendszerének hatása a kistérségben 4 év alatt 8 db pályázat Ok: a vidékfejlesztési menedzser hálózat nagyon lassan alakult ki összesen kevesebb, mint 74 M Ft támogatási forrás : a Hertelendy és a Pető kúriák felújítása A borászattal és értékesítéssel kapcsolatos témájú pályázatok SAPARD pályázati aktivitás Keszthely-hévízi kistérségben A SAPARD program rendkívül eredményes 21projekt nyert, 1,164 M Ft összértékű beruházás vidéki infrastruktúra, mezőgazdasági gépbeszerzés, mezőgazdasági épületfejlesztés, termékfeldolgozás és marketingj mezőgazdasági úthálózat fejlesztés, épületek felújítására technológiai korszerűsítés napenergia, mint alternatív energiaforrás hasznosítása. AVOP pályázatok értékelése A kistérség 16 db AVOP pályázatot nyert, mindösszesen 317 M Ft támogatás. itt is mezőgazdasági úthálózat kialakítás, épület-felújítás és gépbeszerzés Egyéb pályázatok Balaton Fejlesztési Tanács támogatási rendszere, a Balaton Régió részeként 33 db pályázat nyert támogatást, összesen 114,2 M Ft támogatási összeg GVOP: 25 pályázó mindösszesen 259 M Ft HEFOP 2 db pályázat nyert 11,8 M Ft támogatást, IHM ITPV pályázatán egy sikeres projekt 30 M Ft KIOP : Hévíz kapott 130,4 M Ft támogatásban. PHARE program: 2 db pályázat nyert, 59,5 M Ft; 1 db INTERREG pályázat ROP: 835,8 M Ft támogatást 3 db pályázat (Kastélymúzeum, „Festetics örökségek fejlesztése….”)