Szerves vegyipar ágazatai ◈ Alapanyagok, intermedierek, monomerek ◈ Polimerek, műanyagok ◈ Festékek, színezékek ◈ Textíliák ◈ Gyógyszerek ◈ Fafeldolgozási termékek, papír ◈ Felületaktív anyagok, mosószerek, szappanok ◈ Kozmetikumok

Műanyagok ◈ Monomer, polimer, műanyagok ◈ Polimerizáció - láncpolimerizácó - lépcsős polimerizáció ◈ Polimerek csoportosítása ◈ Adalékok, társítóanyagok ◈ Műanyagok alkalmazása ◈ Környezetvédelem

Polimerek PE PP PS PAN PVC Monomer Ismétlődő egység Triviális név Rövidítés polietilén PE polipropilén PP polisztirol PS poliakril- nitril PAN poli(vinil-klorid) PVC

Polimerek PET PA66 PTFE Monomer Ismétlődő egység Triviális név Rövidítés poli(etilén- tereftalát) PET poli(hexameti-lénadipamid) PA66 poli(tetra- fluor-etilén) PTFE

LÉPCSŐS POLIMERIZÁCIÓ LÁNCPOLIMERIZÁCIÓ PE, PP A + monomer polimer PE n CH2=CH2 → -[CH2-CH2]n- LÉPCSŐS POLIMERIZÁCIÓ A.) POLIKONDENZÁCIÓ PA, PES B A + monomer polimer melléktermék PA66 n HOOC-(CH2)4-COOH + n H2N-(CH2)6-NH2 → -[HN(CH2)6NHCO(CH2)4CO]n- + (2n-1) H2O B.) POLIADDÍCIÓ PUR B A + monomer polimer PUR HO-R-OH + n OCN-R’-NCO → -[O-R-OCONH-R’-NHCO]n-

Lépcsős polimerizáció A láncpolimerizáció és a lépcsős polimerizáció összehasonlítása Láncpolimerizáció Lépcsős polimerizáció ◈ A növekedési reakcióban csak monomer kapcsolódhat a növekvő lánchoz ◈ Bármelyik két jelenlévő molekula reagálhat egymással ◈ A monomer koncentrációja folyamatosan csökken a polimerizáció során ◈ A monomer korán elfogy a reakció elegyből ◈ Azonnal képződik nagy móltömegű polimer, a molekulatömeg gyakorlatilag nem változik a reakció alatt ◈ A polimer molekulatömege folyamatosan nő a reakció alatt ◈ A reakcióidővel nő a kitermelés, de a molekulatömeg alig változik ◈ Nagy móltömeg eléréséhez hosszú reakcióidő szükséges ◈ A reakcióelegy csak monomert, polimert és kb. 10-8 % növekvő polimer láncot tartalmaz ◈ A különböző móltömegű komponensek eloszlása bármely pillanatban kiszámítható

Egy polimer minta tipikus molekulatömeg eloszlása A polimer lánc szerkezetének sematikus ábrázolása

Polimerek és műanyagok csoportosítása ◈ Elasztomerek ◈ Hőre lágyuló műanyagok ◈ Hőre keményedő műanyagok ◈ Műszaki műanyagok ◈ Kompozitok

Műanyagok feldolgozása Extúder Vákumformázás Egycsigás fröccsöntőgép

Adalékok és társítóanyagok gócképzők, csúsztatók, formaleválasztók stabilizátorok, lágyítók, színezékek, optikai fehérítők, illatanyagok, antisztatikumok Társító anyagok: töltőanyagok, erősítőanyagok, vezetőképességet biztosító anyagok, természetes polimerek

Műanyagok alkalmazása ◈ Csomagolás ◈ Közlekedés, járműipar ◈ Elektronika, számítástechnika ◈ Építőipar ◈ Mezőgazdaság ◈ Textilipar ◈ Gyógyászat ◈ Háztartás…

Környezetvédelem ◈ Energiafelhasználás ◈ Tervezés ◈ Újrafeldolgozás ◈ Kémiai lebontás ◈ Energiatartalom visszanyerése ◈ (Lerakás)

Színek és színezékek A szín olyan fiziológiai érzet (látás érzet), amelyet a fény kelt, hullámhosszától függő minőségben A színlátás három alapfeltétele: fény, tárgy, szubjektum

szubtraktív alapszínek: sárga, cián, magenta A szín Additív színkeverés additív alapszínek: piros, zöld, kék Szubtraktív színkeverés szubtraktív alapszínek: sárga, cián, magenta

Színezékek ◈ Színezékek – pigmentek ◈ Természetes növényi (indigó, sáfrány) állati (bíborcsiga) ásványi ◈ Szintetikus

Bíbor - 6,6’-dibróm-indigó Természetes színezékek Indigofera Tinctoria Bíborcsiga Bíbor - 6,6’-dibróm-indigó Indigó

természetes forrásból Az indigó előállítása természetes forrásból szintetikus úton

Textilkémia ◈ A textília fogalma ◈ A szálak fajtái ◈ Hagyományos szálak természetes, mesterséges ◈ Különleges textíliák ◈ Intelligens textíliák

Textilipar ◈ Alkalmazás ◈ Tudományos megismerés ◈ Kutatás-fejlesztés Eredet: latin textere = szőni

A szálak fajtái Természetes Mesterséges növényi állati ásványi cellulóz fehérje magszál állati szőr azbeszt pamut gyapjú háncsrost moher len, kender teve juta nyúl szerkezeti rost láma ananász mirigyváladék agave hernyóselyem gyümölcsrost kókusz term. alapú szint. szervetlen cellulóz kőolajból (fa, pamutlinter) viszkóz poliamid fém Lyocell poliészter üveg cellulóz-acetát poli(akrilnitril) szén poliolefin bazalt poliuretán (elaszt.) (fehérje) (tej, kukorica)

Természetes: gyapot – pamut Hagyományos szálak Természetes: gyapot – pamut

Hagyományos szálak Természetes: kender

Hagyományos szálak Természetes: gyapjú

Hagyományos szálak oldatból olvadékból nedves száraz Mesterséges: szálképzés oldatból olvadékból nedves pl. viszkóz pl. poliészter száraz pl. poli(akrilnitril)

Száltulajdonságok: nedvességfelvétel Hagyományos szálak Száltulajdonságok: nedvességfelvétel SZÁLASANYAG R, % Pamut Len, kender 8,5 12 Gyapjú Szőrök Selyem 17-25 15-17 11 Viszkóz Acetát Poliamid Poliészter Poli(akrilnitril) 13 7-9 5,7-6,2 1,5 2

Hagyományos szálak ◈ Molekulaképzés − kopolimerek, funkciós csoportok Száltulajdonságok: módosítási lehetőségek ◈ Molekulaképzés − kopolimerek, funkciós csoportok mechanikai jellemzők nedvességfelvétel színezhetőség ◈ Textilkémiai technológiai műveletekkel elérhető tulajdonságok fehérítés színezés színes minta kialakítása (nyomás) gyűrődéscsökkentés olajtaszítás víztaszítás szennytaszítás, szennyeleresztés mikrobaellenes hatás lángálló antisztatikus

Bársonyszövetek Velúr Kord

Különleges textíliák Mikroszálak hagyományos sziget a tengerben szeparálás több réteg

Különleges textíliák NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZÁLAK

Intelligens anyagok Elektronika a ruházatban ◈ Fiziológiai jelek szív, légzés, bőrellenállás, bőr pH, hőmérséklet ◈ Biomechanikai jelek pozíció, nyomás ◈ Kommunikáció az egyes elemek között, a személy és a ruha között, adatátvitel (pl. fáradt vezető….) ◈ Beavatkozás erő, elektromos stimulálás, gyógyszer képkivetítés (display) a ruhán

Gyógyszergyártás ◈ Hatóanyag előállítás ◈ Formázás ◈ Csomagolás ◈ Gyógyszerek hatástani csoportosítása Keringésre ható szerek- vérnyomáscsökkentők, β-blokkolók, ACE gátlók, vízhajtók Központi idegrendszerre ható szerek- nyugtatók, altatók, antidepresszánsok Baktériumellenes szerek- szulfonamidok, antibiotikumok Szteroidok- fogamzásgátlók, gyulladáscsökkentők Fájdalomcsillapítók Antihisztaminok- allergiaellenes szerek

Fájdalom és lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők

Gyógyszerek ◈ Gyógyszerkészítmények ◈ Gyógyszerformák ◈ Dózisok ◈ Placebo hatás ◈ Hatóanyagtól a gyógyszerig

A dobozszám szerinti eladások alakulása 1990-2005 között Év Összes forgalom millió doboz Hazai előállítású Import Hazai előállítású % 1990 362,8 300,4 62,4 82,8 1995 306,5 238,4 68,1 77,8 2000 302,3 189,0 113,3 62,5 2005 329,8 169,4 160,4 51,4

A hazai gyógyszeripar árbevételének alakulása 1990-2005 között, MdFt-ban Év Nettó árbevétel Belföldi értékesítés Export 1990 56,7 24,2 32,5 1995 103,3 53,4 49,9 2000 236,7 84,7 152,0 2005 480,0 180,0 300,0