Turizmus a statisztika tükrében 3. előadás Gazdaságelméleti Intézet Turizmus a statisztika tükrében 3. előadás Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd orloczki.monika@uni-miskolc.hu

Tartalom A statisztika szükségessége A fontosabb definíciók Mit mérhetünk? A mérésre használt módszerek

I. Mi a statisztika feladata ? A társadalom és a gazdaság állapotáról, a döntéshozók, a kormányzati-, az üzleti-, az akadémiai szféra, az Európai Unió és a legszélesebben értelmezett közösség (a társadalom) számára mindenkor hiteles képet alkosson. (Információk tömörítése) A turisztikai piac mozgásairól, a kínálat és kereslet alakulásáról, a folyamatok tendenciáiról, a turisztikai ágazatok teljesítményéről gyorsan adjon: rendszeres, releváns és hiteles, információt. A turizmus egy interszektorális ágazat (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, szállítás, sport, kulturális tevékenységek).

Miért van szükség a turizmus mérésére? Be-és kilépők számának mérése különböző okokból Nemzetközi turizmus Fizetési mérleg egyenlegére gyakorolt hatás: Import: külföldre utazó jövedelme kiáramlik Export: külföldi turista, akik hazánkba látogat pénzét nálunk költi el Folyó fizetési mérleg, reálgazdasági tranzakciók, szolgáltatások, idegenforgalomi egyenleg Trendek Marketing és tervezés Belföldi turizmus Nehezebb mérni, kevésbé kiforrott módszertan Turizmus hozzájárulása a nemzetgazdasághoz Marketing Területfejlesztési politika segítése

II. A fontosabb definíciók Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más célokból, de nem keresőtevékenységet folytatnak. Turizmus alapágazatok: TEÁOR’08 „I” ágazat +79 (55) szálláshely-szolgáltatás (56) vendéglátás (79) utazásszervezés, -közvetítés és egyéb foglalás Turizmusra jellemző ágazatok: alapágazatai, i+ személyszállítás kulturális szolgáltatások sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások szakágazatok Kapcsolódó ágazatok: élelmiszer-italgyártás, dohánygyártás, ruházati termék gyártás, jármű-üzemanyag kereskedelem, kiskereskedelem, pénzügyi tevékenység, egyéb szolgáltatások

Turizmus gazdasági környezete Nemzetgazdasági szemléletben 5% 27% 4% 10% .. .. 1,4% 1,7% Turizmus Szatellit Számla szemléletben 5-6% Mezőgazd. halászat Mezőgazd. halászat Mezőgazd. halászat Mezőgazd. halászat Mezőgazd. halászat Mezőgazd. halászat Bányászat, fel- dolgozó ipar Bányászat, fel- dolgozó ipar Bányászat, fel- dolgozó ipar Építőipar Építőipar Építőipar Építőipar Kereskedelem Kereskedelem Kereskedelem Kereskedelem Kereskedelem Szálláshely-szolg. és vendéglátás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás

Turizmus gazdasági környezete ágazatai szemléletben „I” nemzetgazdasági ág: Szálláshely-szolgáltatás; Vendéglátás ágazatok GDP-ből való részesedés: 1,5% Foglalkoztatottak több mint 4%-a Beruházások alig 1%-a Alkalmazásban állók bruttó havi keresete 147eFt (SUM nemzetg. 231eFt) Vállalkozások 5%-a Szolgáltatás export, importban betöltött szerepe ….

Szálláshely szolgáltatás Magánszálláshely: a magánszállásadói tevékenység a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a vendég részére. MEGSZŰNT, helyette egyéb szálláshely típus!!! Falusi szállásadás Fizetővendéglátás Kereskedelmi szálláshely:minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), a létesítmény egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatosan napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt.

Vendéglátás Kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató- és egyéb szolgáltatótevékenység, továbbá a munkahelyen, intézményben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés. Vendéglátóhely: rendszeresen (állandó vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó, működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóhely, ahol a vendégek részére étel- és/vagy italszolgáltatást biztosítanak. Kereskedelmi vendéglátóhely Egyéb vendéglátóhely Munkahelyi vendéglátóhely Kereskedelmi vendéglátóhely: meleg- és nem melegkonyhás vendéglátóhelyek, cukrászdák, valamint a szeszes és szeszmentes italokat értékesítő vendéglátóegységek és zenés szórakozóhelyek. Egyéb vendéglátóhely: Hideg ételek, melegített kész-, illetve félkész ételek, frissen sült (grillezett) húsok, halak, nyers saláták és zöldségfélék, lángos, édesipari termékek, cukrászati készítmények, kávé, szeszes és szeszmentes italok stb. értékesítését végző kereskedelmi vendéglátóhelyek. Ide tartozik: pl. ételbár, tejbár, bisztró, pecsenyesütő, büfé, falatozó, fagylaltozó, valamint a bármilyen intézményben működő nyílt árusítású vendéglátóhely. Munkahelyi vendéglátóhely: szeszes ital árusítása nélküli, zárt rendszerű munkahelyi, valamint az étel házhozszállítását (közétkeztetést) végző vendéglátóhely. Ide tartozik: a munkahelyi, intézményi, pl. az iskolai büfé, valamint az alap-, közép-, felsőfokú iskolai oktatásban részesülő fiataloknak az oktatási intézmény keretei között biztosított főzőkonyhás étkeztetése, egy adott munkahely (pl. üzem, hivatal vagy sporttelep) dolgozóinak étkeztetése.

Látogató, kiránduló, turista Látogató: minden olyan személy, aki idegenforgalmi célból a lakhelyétől különböző helységbe (országba) utazik. Egynapos látogatás (kiránduló) Többnapos látogatás (turista) Kiránduló: "egynapos" látogató, illetve átutazó, aki a meglátogatott helyen 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik (szálláshely szolgáltatást nem vesz igénybe) Turista: az a látogató, aki a meglátogatott helyen legalább 24 órát vagy egy éjszakát eltölt Egynapos látogatás: olyan látogatás, melyen a látogató legfeljebb egy napot tölt el, éjszakázás nélkül. Többnapos látogatás/Tartózkodás: olyan utazás, melyen legalább egy éjszakát töltenek a meglátogatott helyen. Részletesebb csoportosítása: 1–3 éjszakás látogatás (rövid, hétvégi típusú látogatás), 4 vagy többéjszakás látogatás (hosszú látogatás).

Jogi alapok 239/2009 (X.10.) Kormányrendelet (Szálláshelyrendelet) 173/2003 (X.28.) Kormányrendelet (Nem üzleti célú, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról) 281/2008 (XI.28.) Kormányrendelet (Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységről) A 692/2011/EU. sz. Rendelet a turisztikai adatok statisztikai célú gyűjtéséről Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)

III. Mit mérhetünk? 1. Mennyiségi statisztika A nemzetközi turistaérkezések, külföldre tett utazások száma Utazások száma=utazók száma*egy személy által megtett utak átlagos száma Vendégéjszaka: Adott időszakban ténylegesen eladott szobákban megszállt (regisztrált) vendégek száma A turisztikai kereslet két legfontosabb mérőszáma a nemzetközi turistaérkezések, kiutazó turisták száma. Ezeket nem az utazók számával szokták jellemezni, hanem az utazások számával. (Utasforgalmi érkezések száma) Utazások száma=utazók száma*egy személy által megtett utak átlagos száma  gyengesége ennek, hogy nem veszi figyelembe a tartózkodás hosszát. Pedig az utazás hossza számos szolgáltatónak fontos. Ezért használatos inkább ehelyett a tartózkodási időt eltöltött éjszakák száma: az utazások száma*átlagos tartózkodási idő

2. Érték/ kiadási statisztikák Belföldi utak esetében: az utazás előtt, illetve után felmerülő, de az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadások is. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor) Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák. Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat. A turisztikai kiadások a beutazó turisták esetén jó gazdasági értékmérők, magukban foglalják azt az összeget, amit a turista a fogadó országban elkölt, de nincs benne az odautazás költsége. Ezt használják a kiutazó turisták költségeinek vizsgálatakor is. A nemzetközi turistakiadások általában a szálláshely árát, étel és italfogyasztást, szórakoztatást, vásárlásokoat és a fogadó országon belüli utazási költségeket tartalmazzák. A belföldi utak esetében a költségek kiszámításánál bele kell számítani az utazás előtt, illetve után felmerülő, de az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadásokat is. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor, videókamera, lakóautó stb.). Bele kell azonban számítani az olyan áruk és szolgáltatások vásárlását, amelyek felhasználásra kerülnek az utazás során (pl. ételkonzervek, szállásdíj, utazási biztosítás, utazási irodának fizetett összeg stb.). Az előzőek szerint meghatározott, utazáshoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi kiadás, függetlenül azok felmerülésének és a számlák kiegyenlítésének időpontjától. Így ide tartoznak például az utazás során beszerzett élelmiszerek, menetjegy, üzemanyag stb. és az utazást követően felmerült, de azzal kapcsolatban levő tételek, mint például a filmelőhívás. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai a külföldi állampolgárok által hazánkban elköltött összeget, valamint jutalék és egyéb jogcímek formájában Magyarországon maradó összeget tartalmazzák. Magyarok külföldi közvetlen kiadásai: az utazás során ténylegesen külföldön elköltött pénzek. Magyarok külföldi kiadásai: a magyarok külföldi közvetlen kiadásaihoz hozzászámítjuk a belföldi kiadások azon részét, melyek külföldi rezidensekhez kerülnek (pl.: az utazási irodának itthon befizetett összegből a külföldi szálláshelynek továbbutalt szállásdíj értékét).

A bevételek és kiadások mérésének szükségessége A turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítása A gazdaságban betöltött szerep meghatározása Nemzetközi összehasonlítások A bevételek és kiadások mérési módszerei központi banki módszer (közvetlen) megkérdezéses módszer (közvetett)

A Központi Bank módszer a központi jegybank a különböző pénzintézetektől, kereskedelmi bankoktól, utazási irodáktól és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől Előnye: automatikus információáramlás, vendégek megkérdezése nélkül Hátránya: csak a teljes költés nagyságát mutatja, fogyasztási szerkezetet nem Központi banki módszer: a központi jegybank kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől, kereskedelmi bankoktól, utazási irodáktól és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől az alábbi információkat. (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül, (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (euró!).

Megkérdezéses módszer Átlagköltés*eltöltött éjszaka Előnye: pontosabb adatok, fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozó információk is Hátránya: pontatlan és/vagy alábecsült adatok. A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést kapunk. (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat, (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok. Az IDEÁLIS MÓDSZER: A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.

3. Látogató és a látogatás tipizálása Látogatók: Életkor Nem Kivel utazik (egyedül, család, barátok…) Iskolai végzettség, Foglalkozás Jövedelem Utazás: Az út eredete és célja Közlekedési eszköz Utazás célja A turisták tartózkodási ideje (eltöltött éjszakák száma) Szálláshely

Utazási célok, motivációk: Turisztikai cél: Szabadidős turizmus: szórakozás, pihenés, sport; üdülés; városnézés; természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása; iskolai tanulmányút, tábor; gyógykezelés (nemzetközi utazások esetén),egészségmegőrzés; kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallási cél; hobbi jellegű munkavégzés; Üzleti turizmus: konferencia, kongresszus; üzleti út; kiállítás, vásár; Nem turisztikai cél: Vásárlás; Átutazás; Munkavégzés (szezonális, alkalmi munkavégzés, Magyarországon foglalkoztatott, üzletelés); Tanulás; Egyéb (utazási cél)

4. Néhány további fogalom Utazási aktivitás: az utazáson részt vevők aránya a népességen belül. Szobafoglaltság: adott időszakban eladott szoba / eladható szoba Revpar: egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel = szobaárbevétel / kiadható szobák Átlagár: szobaárbevétel / eladott szoba

Mérési módszerek

Adatforrások: Adatgyűjtések Adatátvételek Önkéntes adatgyűjtések (keresleti oldal) Kötelező adatgyűjtések (kínálati oldal) Határforgalmi statisztikák OSAP 1222 (forrás: Rendőrség) Utazásszervezési engedéllyel rendel- kezők listája (forrás: MKEH) IFA bevételek (forrás: NGM) NAV . Áfa- és TÁSA-adatok Big data … Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Magán szálláshelyek, OSAP 1761 Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943 Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007

Szálláshelyek típusai Üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek Kereskedelmi szálláshelyek Egyéb (korábban magán-) szálláshelyek (2009-ig Fizetővendéglátás) Falusi szálláshelyek Nem üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek Rokon, barát, ismerős

Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Közel 3700 kereskedelmi szálláshely havi megfigyelése Engedélykiadás menete, a kiskereskedelmi regiszter, működési információk gyűjtésének a módja Az adatok begyűjtése (KSH elektronikus adatgyűjtési rendszere - Elektra, Szállodai szoftverek..) Adatok feldolgozása Ellenőrzés, Pótlás, Másodlagos ellenőrzés, Táblázás Konzisztencia-vizsgálat Publikálás (gyorstájékoztató, Stadat, Tájékoztatási adatbázis, évkönyvek ..) Alapok tartalma: üzemeltetés jellege, tervezett nyitva tartás, szálláshely típusa, SZÉP-kártya elfogadóhely, vendéglátóhely, védjegy, stb. Gyűjtött információk (kérdések): Kapacitás: szoba, férőhely Vendégforgalom: vendég, vendégéjszaka, belföldi, külföldi (kiemelt nemzetiségek) Bevételek: szállásdíj (ebből külföldi), gyógy, wellness-szolgáltatások, vendéglátóhelyi bev., egyéb bev.

Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: Nemzetiség szerinti vendégforgalom A kiemelt nemzetek lefedi az összes v.forg. 90%-át Az összes megfigyelt nemzetiség pedig a 97%-át.

Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: német vendégéjszakák megoszlása

Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: osztrák vendégéjszakák megoszlása

Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: amerikai vendégéjszakák megoszlása

Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: holland vendégéjszakák megoszlása

Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek 12. Településszintű adatok kumulált vendégforgalma

Szálláshely-szolgáltatás Magánszálláshelyek 1. Magánszálláshelyek (falusi szállások) éves megfigyelése a helyi önkormányzat bevonásával Az adatok begyűjtése (Elektra) Adatok feldolgozása Ellenőrzés, Táblázás Konzisztencia-vizsgálat Publikálás (stadat, évkönyvek ..) Top10: Harkány Hajdúszoboszló Siófok Zamárdi Balatonboglár Bük Alsóörs Balatonlelle Hévíz Balatonfenyves Badacsonytomaj

Szálláshely-szolgáltatás Magánszálláshelyek 2. Legfontosabb adatok: 1500 településen 36 ezer egység 3,4 millió vendégéjszaka Koncentráltság hasonló a kereskedelmi szálláshelyekéhez (Top50 lefedi a 80%-ot) Külföld – belföld aránya 1:3,5

Szálláshely-szolgáltatás Non profit szálláshelyek 1. Non profit szálláshelyek éves megfigyelése a helyi önkormányzat és a vállalkozások bevonásával Az adatok begyűjtése (Elektra rendszerrel) Adatok feldolgozása Ellenőrzés, Táblázás Konzisztencia-vizsgálat Publikálás (stadat, évkönyvek ..)

Szálláshely-szolgáltatás Non profit szálláshelyek 2. Legfontosabb adatok: Cca. 850 településen 894 egység 1,4 millió vendégéjszaka Külföld – belföld aránya 1:95

Vendéglátás 50 ezer vendéglátó egységből 3300 vendéglátó üzlet reprezentatív megfigyelése havonta árbevétel 1800, az ágazatba sorolt vállalkozás árbevételi szerkezetének megfigyelése negyedévenként árbevétel 750 Mrd Ft árbevétel

Utazásszervezés A bejegyzett, tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozások éves megfigyelése (forrás: MKEH) kiutaztatás, beutaztatás,belföldi utaztatás egyéb tevékenység: utaztatott vendégek, vendégéjszakák, árbevétel

Utazásszervezők bevételei fontosabb tevékenységcsoportok szerint

Adatforrások: Adatgyűjtések Adatátvételek Önkéntes adatgyűjtések (keresleti oldal) Kötelező adatgyűjtések (kínálati oldal) Határforgalmi statisztikák OSAP 1222 (forrás: Rendőrség) Utazásszervezési engedéllyel rendel- kezők listája (forrás: MKEH) IFA bevételek (forrás: NGM) Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Magán szálláshelyek, OSAP 1761 Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943 Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007

A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE Lakossági kereslet Külföldi kereslet Külföldre irányuló Belföldi turizmus Magyarországra irányuló külföldi turizmus Nemzeti turizmus Hazai turizmus Vizsgált változók Turizmusra fordított idő Motivációk felkeresett magyar régiók, országok Igénybevett szálláshelyek Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Vizsgált változók Az utasforgalom szegmentálása: napi ingázás (bevásárlás, munka), tranzit utazások, turizmus Magyarországon eltöltött idő Motivációk Felkeresett magyar régiók Igénybevett szálláshelyek Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Turisztikai fogyasztás

A lakosság többnapos turisztikai célú utazási szokásai (LUSZ) 1. Negyedéves gyakoriságú, mintavételes adatgyűjtés A mintavétel a Címtárból (lakossági címregiszterből) Mintanagyság: 2004 – 2006 25 000 cím 2007 – 2009 15 000 cím 2010 7 500 cím 2011 – 15 000 cím Területileg arányos minta – korrekcióval (település típusa, Bp, nem Bp.) Mintában maradás: alapesetben: 8 negyedév (2 naptári év) Az egynapos utakat nem mérjük!

LUSZ 2. Legfontosabb gyűjtött információk: Háztartások jellemzői: (vagyoni helyzet, házt. nagysága) Személyek jellemzői: (nem, kor, isk.végz.; gazdasági aktivitás) Az összes többnapos utazásról úti cél (külföld – belföld) időpont, időtartam, motiváció személy Az összes többnapos belföldi utazásról rövid/hosszú tartózkodás úti cél közlekedési eszköz (+ foglalás) szállástípus (+foglalás) út szervezettsége (utazási iroda igénybevétele) kiadások és azok szerkezete

LUSZ 3. Legfontosabb publikált adatok: Utazási aktivitás (2012)

Nemzetközi utazások 1. Miért van szükség a lakosság külföldön megvalósult fogyasztásának mérésére ? Turisztikai tárca (NGM) Magyar Turizmus Zrt MNB (fizetési mérleg idegen- forgalmi egyenleg) Eurostat KSH OECD UNWTO felhasználók: vállalkozások, szálláshelyek, vendéglátó vállalkozások, Utazási irodák és közvetítők, sajtó.

Nemzetközi utazások 2. Gyűjtött információk: Utazás desztinációja Utazás célja (motivációja) Utazás időtartama Utazás során megvalósult kiadások és annak szerkezete Igénybevett szálláshely Közlekedés módja Utazó kora és neme

Nemzetközi utazások 3. Az adatgyűjtés legfontosabb jellemzői: Az adatfelvétel 2004-ben indult Mintavételes adatgyűjtés Kikérdezés helye: 25 közúti határátkelő + Budapest Airport Kikérdezés ideje 5-10 perc Az adatfelvétel PDA-támogatású Az alapsokaság a lakosság által megtett utazások, határátlépések (kivéve a teherautóval megtett utak)….Schengen-probléma Az adatfelvétel folyamatos, de az adatokat negyedévente állítja elő a KSH

Nemzetközi utazások 4.

Nemzetközi utazások 5.

Nemzetközi utazások 6. Helymeghatározás

Nemzetközi utazások 7. Az adatgyűjtés és feldolgozás folyamata Adatgyűjtés, interjú elkészítése 50.000 külföldi 20.000 magyar Schengen-külső határforgalmi adatok (Határrendészettől adatátvétel) Schengen-belső határforgalom meghatározása. (becsült adat, a becslést a KSH végzi) A határforgalom meghatározása Teljeskörűsítés, Súlyozás Kalibráció, Utókorrekciók Nemzetközi utasforgalmi adatok előállítása 2008-tól

Nemzetközi utazások Lakosság külföldi utazásai Legfontosabb publikált adatok: A külföldi utazások határszakaszok szerinti megoszlása, 2012 28% 45% 8% 6%

Nemzetközi utazások Lakosság külföldi utazásai 6. Legfontosabb publikált adatok: Lakosság külföldi utazásainak célországai, 2012

Nemzetközi utazások Külföldiek magyarországi utazásai Utasprofilok: egy-egy nemzetiség utazási szokásait próbálja jellemezni pl: ukránok: közúton érkeznek Magyarországra, üzletelnek vagy átutaznak Nyugat-Európába, jellemzően egy napra amerikaiak: körutazás során utolsó ország/városként látogatnak Magyarországra és Budapestről repülnek haza. Sokan jönnek hajóval a Dunán, sokat költenek. hollandok, lengyelek, csehek….

Nemzetközi utazások Külföldiek magyarországi utazásai Orosz turistaforgalom becslésének problémái: Miközben a kereskedelmi szálláshelyi statisztikák szerint évente 20-30%-kal nő az orosz piac, a keresletfelvételből nem, vagy csak jelentős hibával lehetne becsülni az orosz beutazó-turizmus adatait. Ennek oka: Nyugat-Magyarországra Bécsen keresztül érkeznek, nem orosz rendszámú autó(busz)-val … alapsokasági probléma. Ezen nem segítenek a vízumadatok és a Liszt Ferenc repülőtéri adatok sem. Kikérdezést csak a budapesti reptéren és Záhonynál hajtunk végre, azaz kimaradnak a hévízi gyógy-turisták.

Adatforrások: Adatátvételek Adatgyűjtések Önkéntes adatgyűjtések (keresleti oldal) Kötelező adatgyűjtések (kínálati oldal) Határforgalmi statisztikák OSAP 1222 (forrás: Rendőrség) Utazásszervezési engedéllyel rendel- kezők listája (forrás: MKEH) IFA bevételek (forrás: turisztikai tárca) (NUSZ kameraadatok NAV – pénztárgépadatok) ….. Big data Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Magán szálláshelyek, OSAP 1761 Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943 Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007

Adatátvételek 1. Határforgalmi statisztikák Rendőrség, Határrendészeti csoport, havonta jelent jármű- és személyforgalmi adatokat a schengen külső határokról. Utazásszervezési és utazásközvetítői engedélyek listája Magyar Közigazgatási Engedélyezési Hivatal, évente 4 alkalommal, megadja az engedéllyel rendelkező utazásszervezők és ügynökségek listáját. A lista tartalmaz kaucióadatokat is….a tervezett forgalom alapján lehet-e becsülni megvalósult forgalmat? Idegenforgalmi adóadatok Településszintű adóadatok átvétele a Magyar Államkincstártól. 1500 település érintett szálláshellyel, de csak 500 település gyűjt be IFA-t

Adatátvételek 2. Társasági adó- és Áfaadatok adatátvétele Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az adatokat elsősorban adatvalidációra, konzisztencia-vizsgálatra alkalmazzuk. Vízumadatok átvétele Rövid és hosszútartózkodással járó vízumkiadások száma a KÜM-től. Tervezett adatátvételek Minden ami az adatok pontosságának a növelését eredményezheti… Pl: SZÉP-kártya forgalmi adatok pénztárgép-adatok, autópálya-matrica adatai, kamerás forgalomfigyelők adatai

Adatátvételek 3. Big data Mobil-szolgáltatók adatbázisai (koncentrál adatvagyon) Google trends alkalmazása a mért vagy becsült adatok konzisztencia- vizsgálatában… Például „Ungarn” kifejezés keresési adatai Németországban, összevetve a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adataival

Mérési módszerek A vendégforgalom számbavételi lehetőségei: Határstatisztikai megfigyelések be- és kilépők száma belépők nemzetisége be- és kilépések határállomásai igénybevett közlekedési eszköz Szálláshelyi statisztikai megfigyelések a vendég útlevele alapján a porta a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, porta feldolgozza és továbbítja Vendégek száma, Nemzetiségek szerinti összetétele, Vendégéjszakák száma, Nemzetiségek szerinti összetétele, Átlagos tartózkodási idő, Szállásdíj-bevételek Határstatisztikai megfigyelések, amely csak a nemzetközi turizmusban használható. Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható. Határstatisztikai megfigyelések Mechanikus vagy elektronikus számlálással, Útlevélvizsgálat során, Adatlapok kitöltése segítségével történhet. A be- és kilépők száma, látogatókra, turistákra, kirándulókra és tranzitutasokra bontva A belépők nemzetisége A be- és kilépések határállomásai Az igénybevett közlekedési eszköz Ezeket az adatokat bizonyos időközönként összesítik. (+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül, (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle. Szálláshelyi statisztikai megfigyelések A vendégek számbavétele a szálláshelyeken történik, melynek módjai a következők: a vendég útlevele alapján a porta jegyzi le az adatokat, a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít. (+): a határok formálissá válásával helyettesítő szerepet tölthet be, a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál (nem ad választ mindenre). Egyes országok a kereslet fentieken kívüli mutatóin, jelzőszámain kívül a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

Más lehetséges módszerek Háztartásokban végzett felmérések Helyi lakosok utazási szokásai En route felmérések Utazás közben Destination survey A népszerű úticélokon A kínálati felmérések Turisztikai szolgáltatók

Köszönöm a figyelmet!