Francis Bacon Készítette: Kissgyörgy László

Élettörténete Londonban született előkelő családba. Apja, Sir Nicholas Bacon, Anyja Ann Cooke Bacon volt. Alapos nevelésben részesült, tizenkét éves korában már Cambridgeben tanult a Trinity College-ban tõl a párizsi angol követ mellett dolgozott, de apja halála után, 1579-ben kénytelen volt visszatérni, s csak rokonai anyagi támogatásával tudta elvégezni a jogi tanulmányait ben elfoglalta parlamenti képviselői székét, Nagy hatású beszédeivel felhívta magára a közvélemény figyelmét. igazi karrierje azonban csak I. Jakab trónra kerülésével vette kezdetét: 1603-ban lovaggá ütötték, főügyész, főpecsétőr, lordkancellár lett, a grófi címet is megkapta. Homoszexuális vonzalmai ellenére - megházasodott. Egy parlamenti vizsgálóbizottság bebizonyította, hogy 28 esetben vesztegették meg, de az uralkodó megkegyelmezett neki, s a bírság elengedésén túl még nyugdíjat is folyósítottak a számára. Miután kiszorult a politikai életből, tudományos kutatásba kezdett. Kísérletező szenvedélye okozta a halálát is: azt akarta bizonyítani, hogy egy hóval tömött tyúk húsa tovább eláll. Eközben meghűlt, majd ebbe később bele is halt.

A tudomány Bacon szemében Bacon korszakalkotó lépése a gyakorlat jelentőségének felismerése. A tudomány ugyanis, Bacon szemében, kizárólag gyakorlati célú. Céljának azonban a hasznosságot tartja, az alkalmazható tudományt. Rendkívüli érdeme, hogy ösztönzően hatott mások gondolkodására. A francia enciklopédisták neki ajánlják művüket: "legtöbb hálával Bacon kancellárnak tartozunk, aki a tudományok és mesterségek általános lexikonjának eszméjét fölvetette" — írta Diderot. Mindazonáltal - minden érdeme mellett - Bacon teljesen elmaradt kora tudományától: visszautasította Kopernikusz nézeteit és nem tudott Keplerről, lebecsülte Gilbertet és nem értette meg GalileitMódszerét nem használja a tudomány, ugyanakkor az általa bírált hipotézisalkotás nélkül nem ért volna el eredményt a későbbi korok számos nagy elméje, mint Darwin vagy Einstein.

Filozófiája Bacon a filozófiát új alapokra kívánta helyezni. Új, természettudományos módszerrel új, empirikus-induktív filozófiát kívánt művelni. Bacon szerint magából a természetből kell kiindulni, nem abból, amit eddig a természetről mondtak. A filozófia három ága: 1.a csak közvetett ismerettel lehetséges természetes Istentan 2.a közvetlen megismerésen alapuló természettudomány, melyhez Bacon a metafizikát is sorolja 3.a reflexió útján szerezhetô, emberrôl szóló tudomány.

Főbb Művei: The Essayes or Counsels, Civill and Morall Novum organon scientiarum (Novum Organum)

1623. De dignitate et augmentis scientiarum The New Atlantis

Források rce=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=- s9bVN7PE8LzoATT44HwAQ&ved=0CAYQ_AUoAQ rce=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=- s9bVN7PE8LzoATT44HwAQ&ved=0CAYQ_AUoAQ