1. Előadás A településföldrajz tárgya, alapfogalmai

Vázlat A településföldrajz tárgya, kialakulása, kutatási irányai. A település fogalma, tulajdonságai, típusai. A települések fejlődésének hatótényezői, természetföldrajzi és gazdasági-politikai tényezők. Irodalom: Kovács Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p. Mendöl T. (1963) Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. 567 p. Tóth J. (szerk) (1998) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus, Pécs. 486 p.

A településföldrajz tárgya A településföldrajz a társadalomföldrajz egyik ága a települések kialakulásával, belső felépítésével (morfológiájával), társadalmi és gazdasági jelenségeikkel, a településhálózat térbeli rendjével, a településhierarchiával foglalkozik. Két nagy ága a faluföldrajz és a városföldrajz.

A település fogalma A település az emberek által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. utak, hidak, közterek) áll. A település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége (Mendöl Tibor).

Településhálózat, településhierarchia A településhálózat egy földrajzi egység (ország, régió stb.) településének összefüggő rendszere (településállomány). A településhierarchia a településhálózat elemeinek funkcionális szempontból alá- és fölérendelt viszonya.

Magyarország: 3145 település Főváros (kerületek) 22 megyei jogú város 2893 falu Főváros kerületek Falu Nagyözség Város Megyei jogú város Megyeszékhely

A településföldrajz kialakulása A modern geográfia kezdetei: Alexander von Humboldt (1769-1859) Karl Ritter (1779-1859) Korai előfutárok: Johnn Georg Kohl (1808-1878) Friedrich Ratzel (1844-1904) Alfred Hettner (1859-1941) Ferdinand von Richthofen (1833-1905) XX. század: a településföldrajz százada August Meitzen (1822-1910) Wilhelm Arnolds (1826-1883) A nagy iskola: Otto Schlüter (1872-1959), Kurt Hassert (1868-1947), Robert Gradmann (1865-1950) és Hugo Hassinger (1877-1952). Hans Bobek (1903-1990) Walter Christaller (1893-1969)

A települések csoportosítása A hasznosítás módja szerint: állandó települések ideiglenes települések (pl. nomád népek tábora). Átmenet: állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt szezonális települések (pl. hegyi pásztorszállások, nyaralótelepek). A lakóépületek száma alapján egy-két épületből álló magános vagy un. szórványtelepülések (pl. tanya, farm) és több házból álló csoportos települések (pl. falu, város). A településhálózatban betöltött szerepkör alapján központi funkcióval rendelkező (városok), és központi funkció nélküli települések (falvak). Gazdasági jellegük szerint mezőgazdasági, ipari és szolgáltató funkcióra szakosodott (pl. üdülőhelyek, vasúti csomópontok) tisztán lakófunkcióra épült alvótelepülések. Méretük alapján (népességszám szerint) : Óriásváros: 10 millió felett világváros: 1-10 millió regionális központ: 500 ezer – 1 mill. nagyváros: 100-500 ezer középváros: 20-100 ezer kisváros: 10-20 ezer óriásfalu: 5000-10.000 nagyfalu: 2000-5000 kisfalu: 500-2000 aprófalu: 100-500 törpefalu: 100 alatt

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSÁRA, FEJLŐDÉSÉRE HATÓ TÉNYEZŐK 4 különböző tényezőcsoport: A. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK B. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK C. TÁRSADALMI TÉNYEZŐK D. POLITIKAI TÉNYEZŐK Szerepük időről időre változott, A fokozatosan halványul, gyengül; B, C, majd D lép be fokozatosan.

A. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK HELYI ENERGIÁK : Tér egy adott pontján található előny (kihasználható adottság), plusz fejlesztő előny, ha már odatelepült a város HELYZETI ENERGIÁK: Valamilyen relatív földrajzi helyzetből adódó előny (fekvés). ( Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Fodor Ferenc és Mendöl Tibor )

Helyi energiák Klasszikus helyi energiák Domborzat Víz Ásványkincs folyóterasz (árvízmentes térszínt jelent), végmorénasáncok, kárfülkék széltıl védett alsó részei, törmelékkúpok, réteglépcsők lábai Víz kezdetben létszükséglet (I. ivóvíz), ez vezetékek révén csökken, majd (II.) nyersanyag , gazdaságserkentő tényező, ezután (III.) energia, majd (IV.) termálvíz szerepe miatt jelentős (pl: Zalakaros, Hévíz, Harkány) Ásványkincs ércek > középkori bányavárosok só > Parajd építőanyagok energia-lelőhelyek (szén, szénhidrogének) Modern helyi energiák A táj szépsége újkeletű, idegenforgalommal összeköthető Történelmi események nagy csaták > idegenforgalom (pl: Mohács,Waterloo, Kápolna)

Helyzeti energiák Eltérő jellegű tájak érintkezése hegyvidék-alföld között talajtájhatár (eltérő talajok mentén kialakuló határok) pl: Hajdúság (kukorica, búza) – Nyírség (dohány, zöldség, gyümölcs) → csere: Debrecen sivatag peremén (pl. Timbuktu, Kartúm, Jarkend) tengerpartok vásárvonal pl. Alföld - Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúl → , jelentős piacterek; gazdálkodásbeli eltérés → 2 vagy több táj termékeinek cseréje Homogén tájak központja medencék földrajzi középpontja, pl: Kárpát-medence → Budapest; Ile de France → Párizs; Londoni-medence → London; Klagenfurt; Tapolca; Balassagyarmat szárazulat (árvízmentes térszín), pl: kiskunvárosok, Tiszafüred, Kunszentmárton tengeri sziget középpontja, pl: Ciprus, Korfu, Madagaszkár Kedvező forgalmi helyzet A földrajzi tér leküzdése a középkortól fontos, de szerepe a hajózás és a vasút megjelenésével erősödött. folyami átkelıhely > Buda, Pest, Győr, Szolnok (ezekből lesznek később a hídivárosok) szárazföldi folyótorkolat pl. Lyon, Szeged tengeri folyótorkolatok (tölcsértorkolat volt előnyösebb, ma már mindegy) pl. Bréma, Hamburg tengeröböl pl. Rijeka tengerszoros, pl. Isztambul, Dover, Gibraltár földszoros, pl. Szuez, Korinthosz árok, völgyek kijárata pl. Tatai-, Móri-, Pilisvörösvári-árok vasúti csomópont pl. Szolnok, Nyíregyháza határátkelő pl. Záhony

VÁSÁRVONALAK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Forrás: Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz

Tengeri folyótorkolat

A helyi és helyzeti energia kapcsolata A HELYI ENERGIA ÉS A HELYZETI ENERGIA NEM JELENNEK MEG ILYEN ELKÜLÖNÜLTEN, A TÉRBEN ÖSSZEADÓDNAK, EGYMÁST ERŐSÍTIK pl: Buda + Pest számos helyzeti és helyi energiával rendelkezik → vásárváros, folyami átkelőhely, medence középpontja, →folyóterasz, víz megléte (ivóvíz, ipari víz), környező hegységek építőanyaga, táj szépsége

B. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Az ipari forradalomtól kezdve erősödik meg igazán a szerepe, eleinte az ásványkincs lelőhelyek (szén, érc) lendületet adnak a városfejlődésnek → ipari üzemek közé út-, és vasúthálózat épül → nagyvárosok létrejötte. 1970-es, 80-as évektől az ipar szerepe lecsökken, DE(!) nem szűnik meg, azonban megnő a tercier funkció(k) szerepe

C. TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe. Ahol a társadalom összetétele kedvezőbb pl. fiatalos korszerkezet, magasabb átlagos iskolai végzettség (→ magas kvalifikációs szint), kedvező etnikai összetétel (→ etnikai összecsapástól” mentes környezet) a jellemző, ott a városfejlődés is dinamikusabb.

D. POLITIKAI TÉNYEZŐK Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el a „város-nem város” kérdést. A XX. sz.-ban a politika tudatosan belenyúl a térbe (egyik város fejlődését támogatja, másikét nem) pl. szocialista városok létrehozása (pl: Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros=Tiszaújváros), fejlesztése (pl: Ózd, Tatabánya); a többi várost nem támogatják (pl: Esztergom, Balassagyarmat). OTK 1971: Magyarország összes települését kategorizálják: központi funkcióval rendelkező települések (ezeket hierarchiába sorolják be 1. felsőfokú kp. 2. középfokú kp. 3. alsófokú kp.) központi funkcióval nem rendelkező települések de pl. angliai újvárosok is !