KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc KERTÉSZET III. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Szőlőtermesztés jelentősége A szőlő alaktana A szőlő biológiai fázisai A szőlő szaporítása HEFOP 3.3.1.

Szőlőtermesztés jelentősége A világ szőlőtermő területe növekedett a XX. század közepéig, majd csökkent, de a szőlőtermés mennyisége a csökkenés ellenére is nőtt A szőlőtermés háromnegyedét Európa termeli, majd Amerika, Ázsia, Afrika, Óceánia következnek A világ összes bortermelésének kb. 80%-át Európa adja, 15-18%-át Amerika, 3-4%-át Afrika, 1-2% Ázsia és Óceánia Legnagyobb bortermelő országok: Olaszország, Franciaország A csemegeszőlő termesztés tekintetében Ázsia áll a második helyen Európa mögött, Amerika csak a harmadik Xjvh xdlfj HEFOP 3.3.1.

Szőlőtermesztés jelentősége Magyarország területén már a honfoglalás előtt termesztették a szőlőt Termőterület, termés, termésátlag Szőlőtermő tájak: - Alföldi termőtáj - Észak-Dunántúli termőtáj - Dél-Dunántúli termőtáj - Észak-Magyarországi termőtáj Xjvh xdlfj HEFOP 3.3.1.

Szőlő leírása Vegetatív úton szaporított növények vannak a termesztésben Állandó helyére kiültetett és mesterségesen metszéssel kialakított szőlőnek szőlőtőke a neve Szőlő szervei: Gyökérrendszer: járulékos gyökérzet (szőlőtőke bármely része képes járulékos gyökeret fejleszteni, járulékos rügyet viszont nem, ezért növényt csak rüggyel rendelkező szárrészből lehet nevelni) -gyökérzet alapja a talajba került szárrész, a gyökértörzs, ebből fejlődő gyökerek a talpgyökerek, oldalgyökerek, harmatgyökerek. Ezek főgyökér jellegűek. Ezekből alakulnak ki az elágazások (első-, másod-, harmad- stb. rendű) - szőlő gyökérzete mind vízszintes mind függőleges irányban jelentős kiterjedésű - nagy regenerációs képességű HEFOP 3.3.1.

Szőlő leírása Szárrendszer - fás és zöld részekből áll - Fás részek: földbeli és földfeletti részt a tőkenyak köti össze, ennek talajfelszín alatti része a gyökérnyak, tőkenyak felfelé a tőketörzsben folytatódik (fejművelésnél tőkefej alakul ki) - karok - ezeken kívüli idős fás részek alkotják a termőalapokat - hároméves vagy ennél idősebb részeken lévő kétéves fás rész a cser, ezen lévő vessző a termővessző, termővessző visszavágása után kapjuk a termőcsapot ill. szálvesszőt - ugarcsapok és biztosítócsapok - egyéves, beérett megfásodott hajtás a vessző HEFOP 3.3.1.

Szőlő leírása - szőlővesszőn rügyek és kacsok találhatók (minden csomón két rügy: téli és nyári, téli csak a következő évben hajt ki, nyári rügy a keletkezés évében kihajt, ebből fejlődik a hónaljhajtás - szőlő rügye: összetett (főrügy és mellékrügyek), vegyes rügy (nincs külön termő és hajtásrügy) elhelyezkedésük és fejlettségük szerint megkülönböztetünk: alapi rügyeket (fejletlenek, vessző alsó részén), ezek közül a legfejlettebb a sárszem, e fölött helyezkednek el a fejlett világos rügyek - az ízközökön a rügyekkel ellentétes oldalon találhatók a kacsok HEFOP 3.3.1.

Szőlő leírása Szőlőtőke zöld részei: -rügyekből fejlődő zöld leveles szárrész a hajtás, rajta levelek, fürtök és kacsok - hajtások rendeltetés szerint: termő-, ugar- és biztosítóhajtás - szőlőhajtás csúcsi része a vitorla - virágzata: összetett fürt (buga), virágok általában hímnősek - termés: fürt (kocsány, bogyók) HEFOP 3.3.1.

Szőlő biológiai fázisai Szőlőtőke életszakaszai: Tőkekialakítás szakasza (ültetéstől termőre fordulásig) Fokozódó termőképesség szakasza (termőrefordulás kezdetétől teljes termőrefordulásig Teljes vagy kiegyenlített termések szakasza (teljes termőrefordulástól elöregedésig) Öregkori szakasz (öregedés kezdetétől teljes elöregedésig) Szőlő évi biológiai ciklusa: Tenyészidő (nedvkeringés megindulásától lombhullásig) tenyészidő fenológiai fázisai: könnyezés, rügyfakadás, hajtásnövekedés, virágzás, bogyónövekedés, termésérés, hajtások beérése HEFOP 3.3.1.

Szőlő biológiai fázisai Könnyezés: nedvkeringés megindulása (sebfelületeken folyadékcseppek jelennek meg), elsősorban a talajhőmérséklet határozza meg Rügyfakadás (rügyek 50%-a kipattant), főként a levegő hőmérséklete határozza meg Hajtásnövekedés - legintenzívebb szakasza, május-június (napi növekedés 6-8 cm) HEFOP 3.3.1.

Szőlő biológiai fázisai Virágzás: virágnyílás kezdetétől bogyók kötődéséig, kezdeti, tömeges és befejező szakasz megtermékenyülés általában széllel, legkedvezőbb 25-28°C Bogyónövekedés: megtermékenyüléstől érés kezdetéig Termésérés: 30-90 nap között változik Hajtásbeérés: bogyóéréssel együtt indul, hajtások alulról felfelé elfásodnak, keményítőfelhalmozódás HEFOP 3.3.1.

Szőlő biológiai fázisai Nyugalmi időszak: lombhullástól a tavaszi nedvkeringés megindulásáig (gyökérzetnek, kambiumnak nincs mélynyugalmi ideje) rügyek mélynyugalma: augusztustól január végéig- február elejéig, ezután kényszernyugalom HEFOP 3.3.1.

Szőlő szaporítása Ivaros és ivartalan úton szaporítható Ivaros szaporítás: napjainkban kizárólag nemesítésben Ivartalan szaporítás: ültetési anyag előállítása, olyan növényi részből amelyen rügyek találhatók számos eljárás melyek meggyökereztetésen és oltáson alapulnak elsősorban a vessződugványozást és a fás kézben oltást alkalmazzák HEFOP 3.3.1.

Szőlő szaporítási módjai ivartalan ivaros magvetés dugványozás bujtás döntés oltás mikroszaporítás vessződugvány zölddugvány rügydugvány szemzés zöldoltás fás oltás vessző gyökereztetés alanyvessző gyökereztetés fás oltás helyben fás oltás kézben Előhajtatásos oltványtermesztés Intenzív oltványtermesztés előhajtatás+előgyökereztetés gyökeres vessző Gyökeres oltvány Kartonos, konténeres, táskás stb. oltvány HEFOP 3.3.1.

Szőlő szaporítása Gyökeres vesszők előállítása gyökereztetőiskolában iskola területe: fagyveszélytől védett, öntözhető vesszők iskolázása: vermelőből kikerült vesszők mosása, talpalása, áztatása, majd talajba helyezése és ápolása HEFOP 3.3.1.

Szőlő szaporítása Gyökeres oltvány előállítása kötött, nem immunis talajokra alanyvesszőre egyrügyes csapot oltunk, előhajtatás után gyökereztetjük Szaporítás tőkepótlás céljából: - bujtás (csak immunis talajon) - döntés - helybenoltások (zöldoltás, szemzés) HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Szőlőtermesztés jelentősége, termés, termőtájak Szőlő részei, biológiai fázisai Szőlő szaporítása (ivaros és ivartalan) HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a szőlő életszakaszait, biológiai ciklusát és vegetációs fázisait Ismertesse a szőlő szaporítási módjait HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Szakirodalom: Bényei et al. (2000): Szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Szőke L. (szerk.) (1998): A szőlő növényvédelme (A szőlő környezetbarát termesztése) Mezőgazdasági Kiadó Egyéb források: Cselőtei L. (1993): Kertészet. Mezőgazda Kiadó Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Kertgazdaság folyóirat A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Szőlőültetvények létesítése és tőkeművelésmódok Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: szőlő, telepítés, tőke, művelésmód Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Előadás anyagát készítették: Dr. Holb Imre HEFOP 3.3.1.