A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása - Közlekedés Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics Zsolt GEOLIN 1

Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési terv Kisebb térségi tervek Települési Fejlesztési Stratégiák Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Megyei Területfejlesztési Program Térségi Területfejlesztési Program Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok A fejlesztési tervek kapcsolati ábrája Források állami EU helyi magán állami EU helyi magán állami helyi magán Kistérségi (esetleg települési) Fejlesztési Program helyi magán A tervek egymásra való hatása; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát A tervek megvalósulásának helyei Megyei Fejlesztési Terv 2

Tervezési dokumentumok Alapok:  EU 2020 Stratégia (2012. nyár)  Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) – véleményezés alatt Megyei dokumentumok:  A megye helyzetelemzése ( )  A megye fejlesztési koncepciója (jelenleg)  A megye stratégiai fejlesztési terve  Hajdó-Bihar megye fejlesztési operatív programja 3

Közúti közlekedés A fő közlekedési tengely a 4-es számú közút és Püspökladányt és Ártándot köti össze a megye másik jelentős forgalmat lebonyolító elsőrendű útszakasza, a 42-es főút. A másodrendű főútvonalak közé tartozik a Debrecenből kiinduló 33-as, 35-ös 47- es, 471-es és 48-as, valamint a Polgárnál kiágazó 36-os főút. Hajdú-Bihar megye közutainak minősége ban, illetve az elmúlt öt év EU finanszírozású felújításai (Hajdú-Bihar megye Területrendezési Terve és a Magyar Közút adatai alapján) 4

Vasúti közlekedés  A vasúti közlekedés tengelyét a 100-as számú vonal alkotja,  emellett igen fontos szerepet tölt be 101-es 128-as vasútvonal.  Debrecen mellett Püspökladány a megye legforgalmasabb vasúti csomópontja, két vasúti határátkelő üzemel Románia felé – Biharkeresztesen és Nyírábrányban  Hajdú-Bihar megyében két keskeny nyomtávú pálya üzemel – a Hortobágyi kisvasút (4 km), Zsuzsi Erdei Vasút (16,5 km) ábra: Funkcionáló és bezárt vasútvonalak Hajdú-Bihar megyében 5

Egyéni és közösségi közlekedés  Hajdú-Bihar megye a személygépkocsik 1000 lakosra jutó számában 17. volt 2010-ben (259,0 darab 1000 lakosra jutó személygépkocsi értékkel), mely jelentősen elmarad az országos (298,8) és a vidéki átlagtól (284,1). A Balmazújvárosi és a Derecske-Létavértesi kistérségek értéke volt a legalacsonyabb.  A helyközi közösségi közlekedés tekintetében a megyére jellemző a Debrecen központúság, mind az autóbusz, mind a vasúti közlekedés terén.  Ez alól a bihari terület kivételt jelent, mert itt elsősorban Berettyóújfalu és Püspökladány a legfontosabb közösségi közlekedési csomópont. 6

A járásközpontok közösségi közlekedéssel való elérhetőségének jellemzői a járás településeiről Az egyéni és közösségi közlekedés jellemző trendjei 2000 és 2010 között A térkép sötétebb zöld színei azokat a területeket jelzik, ahol a közösségi közlekedés közúthoz viszonyított „versenyképessége” romlott, illetve nem megfelelő (a fehérrel jelölt területeken pedig hiányzik a járásközponttal való közvetlen közösségi közlekedési kapcsolat). 7

M6.11. ábra: Hajdú-Bihar megye közösségi közlekedésének napi átlagos utasszám szerinti kategóriái 2007-ben az egyes viszonylatokban (a Hajdú Volán Zrt. és a MÁV Zrt. által rendelkezésre bocsátott adatok korrigálásával) 8

ErősségekGyengeségek A megye határmenti elhelyezkedése; Nemzetközi forgalom számára nyitott határátkelők Románia irányába; Kedvező földrajzi elhelyezkedés: a Tiszántúl közlekedési főútvonalai átszelik a megyét. Debrecen vasúti hálózattal az egyik legjobban ellátott csomópont az országban; Közlekedési-kommunikációs infrastruktúrája sokat fejlődött; Hagyományosan kiépült teljes funkciójú kisvárosok; Debrecen kelet-magyarországi nagyvárosok körében kimutatható vezető pozíciója, gazdasága az egyik leginkább tercierizálódott nagyvárosi gazdaság; A megyét átszelő közúti tranzitútvonalak nagyobb átbocsátó- képességűre történő átépítése hiányos, a vasúthálózat és a repülőtér kapacitásai kihasználatlanok; Számos másod- és harmadrendű út, valamint a megye több településének belterületi útjai felújításra szorulnak. Egyenlőtlen térszerkezet, leszakadó perifériák; Városi, kistérségi központi funkciók fejletlenek; Funkció nélküli vagy részleges funkciókkal rendelkező kisvárosok számának növekedése; Határmenti zárványtelepülések találhatók a megyében; Nem megfelelő a kohézió Debrecen és a megye többi települése között; 9

LehetőségekVeszélyek Autópálya továbbépítése (M35, M4); A közlekedési infrastruktúra nagy kapacitású elemeinek (autópályák, gyorsvasutak) fejlesztése terén jelentős, megyét érintő kormányzati tervek; Az európai integráció keretében, az államhatárok légiesülése és a határon átnyúló együttműködések felhajtóerőt gyakorolhatnak a megye gazdaságára; Gazdaság fejlesztését célzó, Európai Unió politikái keretében rendelkezésre álló többletforrások; Globális és európai piacok elhúzódó válsága; Települési és közlekedési kapcsolatokat figyelmen kívül hagyó közigazgatás-szervezés; Területi szempontok háttérbe szorulása a fejlesztési politikában, mely a megye hátrányos helyzete és a megyén belüli differenciák kezelését megnehezíti; A nem kellően átgondolt fejlesztések felesleges (intézményi) kapacitások kialakulását okozzák; Megerősödő piaci versenytársak a határ túloldalán; A megyén belüli térségi különbségek további növekedése; EU források szűkülése. 10

Tervek  Debrecenből Berettyóújfaluig, valamint onnan a román határig futó gyorsforgalmi út megépítése (az M35 folytatása és az M47), valamint a 4-es számú főút gyorsforgalmivá történő fejlesztése (M4).  A Püspökladány és Biharkeresztes közötti, Románia irányába futó 101-es vasútvonal későbbre tervezett felújítása lehetőséget teremthet Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti közlekedés versenyképesebbé tételére is.  A Wizzair légitársaság London–Debrecen járatát üzemelteti, melyek mellé továbbiakat is tervez (Eindhoven és Milánó viszonylatban). 11

Feladatok  Indokolt lenne az M3-as és M35-ös autópályák görbeházai csomópontjának átépítése oly módon, hogy Nyíregyháza irányából is rá lehessen hajtani az M35-ösre, illetve Debrecen irányából is a Nyíregyháza felé tartó M3-as sztrádaszakaszra.  Hiányzó összeköttetések megépítése is hozzájárulhat az erősebb térségi kohézió kialakításához. Ebből a szempontból pl. a 3503-as út 36-os útig történő kiépítése említhető.  A csúcsidei forgalmi terhelés jellemző Debrecen agglomerációs övezetében, mely különösen indokolttá teszi az útfejlesztést  Fontos feladat a Debrecen és az országhatár közötti útszakaszok fejlesztése mind Nagyvárad irányába, mind az Érmellék felé  Különösen a nagyobb városok környezetében fontos lenne további külterületi kerékpárutak építése. 12

Nemzeti Közlekedési Stratégia tézisei - tervezet  I.) El kell érni, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági növekedést a hatékonyságot folyamatosan javító megoldásokkal szolgálja  II.) Meg kell határozni a gazdasági növekedést közép és hosszú távon legjobban szolgáló közlekedésfejlesztési területeket.  III.) Felzárkózást támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, biztosítani kell az esélyegyenlőséget és a kiegyenlített alapellátást.  IV.) A közlekedési rendszer fejlesztését gazdasági és műszaki értelemben is fenntarthatóság orientált stratégia keretében kell megvalósítani  V.) Csökkenteni kell a közlekedés környezeti terhelését és energiafüggőségét  VI.) Jelentősen csökkenteni kívánjuk a közlekedés baleseti áldozatainak számát  VII.) Javítani kell a közlekedési szolgáltatások színvonalát a korszerű és költségkímélő informatikai eszközök alkalmazásával  VIII.) Összekapcsolt, együttműködő utazási és szállítási láncokat hozunk létre 13

Nemzeti Közlekedési Stratégia tervezett stratégiai célkitűzései  Szolgáltatás-irányultságú (kereslet vezéreltségű a kínálati helyett) közlekedési rendszer A közlekedési munkamegosztás, valamint a mennyiségi igények a személyszállítás/közlekedés és az áruszállítás terén Differenciált és egyre fokozódó minőségi és hatékonysági követelmények a személyszállításban és az áruszállításban Intermodális, kombinált áruszállítás fejlesztésének szükségessége és feltételei  A közlekedési rendszer működésének és fejlesztésének finanszírozása A közlekedési rendszer és alrendszerei fenntartásának kapcsolata a szolgáltatási színvonallal Árképzés, tarifa- és támogatási politika A közlekedési infrastruktúra (hálózatok és járműpark) fejlesztése, az EU támogatások célirányos felhasználása A közpénzügyi finanszírozási források allokációjában rejlő lehetőségek kihasználása  Korszerű közlekedési rendszer (kiemelten a hálózati infrastruktúra) A közlekedési főhálózatoknak a nemzetközi együttműködés bővüléséhez, a fenntartható gazdasági növekedés követelményeihez igazodó fejlesztése A közlekedési hálózatoknak a terület- és településfejlesztéssel is összehangolt korszerűsítése és bővítése, az elmaradott térségek felzárkóztatása érdekében A közlekedési rendszer által nyújtott szolgáltatások körének bővítése, minőségük és költséghatékonyságuk javítása 14

 A korszerű közforgalmú közlekedés a társadalmi jólét és esélyegyenlőség feltétele korszerű, a mennyiségi és minőségi igények alapján összehangolt helyközi közösségi rendszer fejlesztésének irányai, Az elmaradott térségek elérhetősége, az esélyegyenlőség javítása, a munkanélküliség csökkentése érdekében A helyi közösségi közlekedés differenciált szerepe a különböző településméretek, agglomerációk multimodális közlekedési szerkezetének kialakításában, az ehhez szükséges egyéni közlekedési módváltó kapcsolatok feltételei A helyi, városi közlekedés és az élhető város követelményei közötti összhang megteremtése  A környezettudatos, energiatakarékos, biztonságos közlekedés A közlekedési rendszer, alrendszerei környezeti szempontból fenntartható fejlesztése, az infrastruktúra és az eszközpark, kiemelten a járműpark fenntartásával és fejlesztésével Az energia-takarékosságra és fokozottan a megújuló energiaforrásokra épülő, differenciált közlekedési rendszerfejlesztés a közösségi és az egyéni közlekedésben A korszerű közlekedési rendszer a műszaki fejlesztés (ITS) eredményeként és a tudatos emberi magatartás-formák alakításával a balesetmentes, biztonságos közlekedésért Összehangolt terület- és közlekedésfejlesztés, igénykeltés mérséklése, ökológiai szempontok figyelembe vétele  A közlekedési rendszer hatékony működtetői (humán erőforrás, K+F, képzés, oktatás, menedzsment A szakembergárda megbecsülése, közép és felsőfokú oktatása, továbbképzése A kutatóintézmények fejlesztése, a nemzetközi K+F eredmények adaptálása Intézmények, vállalatok menedzsmenti feladatai 15

Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai  A vasúti közlekedés javítása érdekében alapvető prioritás a vasúti fő- és mellékvonal-hálózat, valamint a regionális mellékvonalak és kiszolgáló létesítményeik korszerűsítése,  A vasúti áruszállítás részarányának és teljesítményének növeléséhez a szállítási idők csökkentetése mellett a kombinált közlekedési módok speciális feltételeinek megteremtése a fő feladat.  Szükséges a vasúti pályaudvarok rekonstrukciója, a parkolási lehetőségek fejlesztése, a helyi tömegközlekedés elérhetőségének biztosítása.  Fontos feladat az optimális közlekedési rendszerek kialakítása. 16

Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai  A közúti közlekedés tekintetében a TEN-T hálózat hazai 50%-os kiépítettségét figyelembe véve 1400 km gyorsforgalmi út építése, illetve gyorsforgalmúvá fejleszthető út II. ütemű fejlesztése lenne kívánatos.  A közúthálózat átlagos burkolat-állapotának javítása érdekében 2020-ig mintegy 2400 km-t meghaladó 115 kN teherbírású útmegerősítés és főútfejlesztés szükséges.  A légi közlekedés szállítási és gazdasági teljesítmények növelése, a hazai részesedés maximalizálása, valamint magas szintű biztonságának megtartása és növelése a kapacitások optimális kihasználása mellett.  A helyi és helyközi tömegközlekedés javítása, fejlesztése a környezetbarát és kombinált közlekedési módok előtérbe helyezésével.  A kerékpáros közlekedés részarányának növelése a jelenlegi 2- 3%-ról 10%-ra; mintegy 2000 km-nyi új kerékpárút és kerékpársáv megépítésével, továbbá a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése. 17

Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns területi céljai 18

AZ OFTK területi céljai 19

JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Vidéki környezet- minőség javítása Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján 20

JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Környezet- tudatos, energia- takarékos technológiák Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Hálózati infrastruktúra fejlesztése Vidéki környezet- minőség javítása Kiegészítő infra- struktúra fejlesztése Megyei Területfejlesztési Koncepció Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján Belterületi utak és kerékpárutak fejlesztése, rendezése Szervezeti háttér fejlesztése 21

Köszönjük a figyelmet! 22