Az önkormányzati igazgatás
Az önkormányzat fogalma Egyszerű definíció nem áll rendelkezésre. Lényegi elem valamely szervezet függetlensége, saját ügyeiben önálló döntési jogosultsága= autonómia. Ennek az autonómiának a garanciája a törvényben szabályozott állami elismerés, a belső (saját) ügyek körének meghatározása és az állam önkorlátozása.
Az önkormányzat fogalma Valamennyi önkormányzat közös törekvése: a saját ügyek saját jogon való intézése és eldöntése; a központi és helyi szervek közötti elfogadható mértékű munkamegosztás kialakítása; az állampolgárok közügyekben való részvételre történő felkészítése; átfogó egységes szabályozás.
Az önkormányzat gondolatának fejlődése Középkor városállamisága: egyes városok az uralkodótól nyert kiváltságok révén a földesúri hatalomtól függetlenné válhattak. Magában foglalta az igazgatás, az adóztatás és az igazságszolgáltatás jogát is. Rendi önkormányzat: nagyobb területi egységekben szerveződött (megyék, grófságok, tartományok)
Az önkormányzat gondolatának fejlődése Polgári forradalmak: A politikai állam kiterjesztette a hatalmát, az önkormányzat elveszítette az igazságszolgáltatás és a védelem (katonai) funkcióját. Ezeket a központi államhatalom vette át. Az önkormányzatok feladata így a helyileg ellátandó közfeladatokra korlátozódott.
Az önkormányzat gondolatának fejlődése A helyi közfeladatok ellátására az állam támogatást nyújtott, ami által egyúttal a központi törvényességi felügyelet kiterjesztésére is sor került.
Az önkormányzat illeszkedése az igazgatási rendszerbe Nem államon kívüli alakulatok, hanem szervesen illeszkednek az állami szervezeti rendszerbe. Alanyai a vertikális (központi és helyi hatalmi) munkamegosztásnak. Az állam biztosíthat számukra autonómiát olyan területen is, amely nem puszta technikai feladatot jelent.
Az önkormányzat illeszkedése az igazgatási rendszerbe Helyi Önkormányzatok Európai Chartája (készült 1985-ben Strasbourgban, a magyar országgyűlés 1997-ben fogadta el): A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák, és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
Az önkormányzás alkotmányos meghatározása A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megillető jog - a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
Az önkormányzás alkotmányos meghatározása A helyi önkormányzat olyan demokratikusan választott helyi köztestület, amely a törvény keretei között, saját felelősségére és területe, lakosai érdekében, önállóan szabályozza és igazgatja az átfogó feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.
A magyar önkormányzat fogalmának három alapeleme Helyi demokrácia Átfogó felelősség Helyi önállóság
Az önkormányzati alapjogok Az alkotmány tartalmazza (44/A.§) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők, kötelességei azonban eltérők lehetnek. Az alkotmány az alapjogok gyakorlására a helyi képviselőtestületet, az önkormányzati törvény a helyi önkormányzatot hatalmazza fel.
Az önkormányzati alapjogok A helyi képviselőtestület: önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okokból vizsgálható felül; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat;
Az önkormányzati alapjogok Az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, tovább a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül; törvény keretei között megállapíthatja a helyi adók fajtáit és mértékét; törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezeti és működési rendjét; önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
Az önkormányzati alapjogok a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez; szabadon társulhat más helyi képviselő testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat.
Az önkormányzatok típusa intézményi (egyetemek); vallási közösségek (egyházak); érdekképviseleti (szakszervezetek); tevékenységek ellátására szerveződött (hegyközségek); szakmai (kamarák); kisebbségi (etnikumok); helyi (települések, területek)
A települések, területi egységek önkormányzata A települések kerültek a centrumba (régen megye). Eltűntek a települések jogállásban korábban meglévő különbségek. Megnövekedett a jelentősége a szabad elhatározáson alapuló mellérendeltségi kapcsolatoknak - társulások. Biztosított a lakosság részvétele a települést érintő döntések kezdeményezésében és meghozatalában
A helyi önkormányzatok szervezete Meghatározó szerepe van a képviselőtestületnek: megalkotja a szervezeti és működési szabályzatot (át nem ruházható hatáskör) rendszeresen ülésezik rendeleteket alkot bizottságokat állít fel
A helyi önkormányzatok szervezete A képviselőtestület ülései általában nyilvánosak. Nyílt szavazással hozza meg határozatait és rendeleteit. Zárt ülésen titkos szavazás is lehet. Határozatképesség: képviselők több mint felének a jelenléte. Javaslat elfogadáshoz általában egyszerű többség.
A helyi önkormányzatok szervezete A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. Meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság és társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetve a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
A helyi önkormányzatok szervezete A képviselőtestület szervei a bizottságok, a polgármester, a részönkormányzat testülete és a polgármesteri hivatal.
A helyi önkormányzatok szervezete A képviselőtestület meghatározza a bizottsági szervezetet (milyen bizottságokra van szükség); megválasztja a bizottságok tagjait; a bizottságok részére feladatokat határozhat meg és döntési jogokat adhat; az szmsz-ben megállapítja a bizottságok működésének alapvető szabályait.
A helyi önkormányzatok szervezete A polgármestert (főpolgármestert) a település polgárai közvetlenül választják meg. A polgármester tagja a képviselő-testületnek. Háromezernél több lakosú településen főállású polgármestert választanak. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
A helyi önkormányzatok szervezete A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással alpolgármestert választ és alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester: helyettesíti a polgármestert, segíti munkájában, irányításával látja el feladatait.
A helyi önkormányzatok szervezete A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit. Elnöke a testületnek és eljár képviseletében. Aláírja (a jegyzővel együtt) az önkormányzati rendeleteket, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyvet. A kt egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. A pm eljár a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági ügyekben.
A helyi önkormányzatok szervezete Ha a pm a kt döntését önkormányzati érdeket sértőnek találja, akkor egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A pm sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a kt minősített többséggel hozott határozata alapján kezdeményezhető a tisztség megszüntetése (bíróságnál!).
A helyi önkormányzatok szervezete A polgármester segíti a települési képviselők munkáját, számukra az ülésen önkormányzati ügyben a kért felvilágosítást köteles megadni. A polgármester indítványozhatja a kt bizottságának összehívását. A bizottság döntéseit a pm felülvizsgálhatja, végrehajtását felfüggesztheti. A végső döntést a kt hozza meg.
A helyi önkormányzatok szervezete A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítja: A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait. A jegyző javaslata alapján elkészíti és a kt elé terjeszti a hivatal belső tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározását. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
A helyi önkormányzatok szervezete A jegyző - a polgármesteri hivatal vezetője. Megbízatása szakmai tartalmú. A képviselőtestület pályázat alapján nevezi ki (igazgatásszervezői, vagy állam és jogtudományi doktori képesítés).
A helyi önkormányzatok szervezete A jegyző: vezeti a hivatalt; gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó ügyeket; dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben; tanácskozási joggal részt vesz a kt és a bizottságok ülésein....
A helyi önkormányzatok szervezete A jegyzőnek jeleznie kell, ha a kt, a bizottság, vagy a polgármester döntésénél jogszabálysértést észlel Eredménytelen jelzés esetén a közigazgatási hivatal vezetőjéhez fordul.
Az önkormányzati társulások Önkéntes és szabad elhatározásból, az egyenjogúság tiszteletben tartásával, kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján, írásbeli megállapodással hozzák létre a tárulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei.
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Kötelező feladat és hatásköröket csak törvény írhat elő. Az országgyűlés biztosítja az ilyen feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételeket (költségvetési előirányzat+helyi bevételek meghatározása). Erős önkormányzat - sok feladat - állam minél többet rápakol - növekedhetnek a lakossági terhek.
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Kötelező feladatok: egészséges ivóvízellátás; óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés; egészségügyi és szociális alapellátás; közvilágítás; helyi közutak, köztemetők fenntartása; nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének biztosítása.
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Szabadon vállalt feladatok: helyi közszolgáltatások körében, ha azt törvény nem utalta más szervhez.
Hatósági ügy Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.