Környezetgazdálkodás 1.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A hulladékok mennyiségi változásának tendenciái. Magyarországon a kommunális és a termelési hulladék mennyiségének és összetételének változásai. A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései alapelvei.

A hulladékok mennyiségi változásának tendenciái A keletkező települési hulladék mennyisége függ: fogyasztási szokásainktól, az életszínvonaltól, életmódtól Függ még a település: iparosodottságától szolgáltató szektor méretétől

A hulladékok mennyiségi változásának tendenciái Magyarországon átlagosan a lakossági háztartási hulladék 1,2-1,4 m3/fő/év városokban 0,9-1 m3/fő/év kisebb településeken Ezt 30-50%-kal növeli meg az együtt kezelhető, nem veszélyes-termelési-szolgáltatási tevékenység szilárd hulladéka

A települési szilárd hulladékok mennyisége évente 2-3%-kal nő Forrás: KSH,2005

A kommunális szilárd hulladék A kommunális szilárd hulladék felhígul A térfogatsűrűség csökkenése 0,2-0,25 t/m3 Változás eredményezői: fűtési mód változás csomagolóanyagok

A kommunális szilárd hulladék anyagcsoportonként Magyarországon 2003 Papír 15,6 Műanyag 14,9 Műanyag papírtartalommal 2,5 Textil 3 Bomló szerves anyag 29,7 Üveg Fém 1,9 Veszélyes hulladék 0,5 Egyéb szervetlen és finom frakció 29,4 Összesen 100 Potenciális másodnyersanyag 40,4 Éghetőanyag-tartalom 63,2 másodnyersanyagként potenciálisan hasznosítható alkotók részaránya biológiailag bontható szervesanyag-tartalmú rész aránya fűtőérték veszélyes (külön kezelést igénylő) alkotók Forrás: KSH, 2005 adat alapján saját szerkesztés

A települési szilárd hulladék kezelési módjai Forrás: KSH, 2005 adat alapján saját szerkesztés Forrás: Buday-Sántha, 2006

Folyékony települési hulladék Magyarországon   Budapest Többi város Község Összesen Vezetékes hálózatba kapcsolt lakások aránya 98,3 94,2 88,8 93,2 Szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya 94,1 66,3 27,4 59,1 Folyékony települési hulladék: a magyar lakosság 40,1%-nál keletkezik (2003-as KSH adat).

Nem veszélyes termelési hulladék Ipari hulladék kb. 20-25 millió tonna 90%-a erőművi és kohászati salak, bányászati meddő és az ipari szennyvíz-, illetve vízkezelési iszap Mennyiségi csökkenés rendszerváltás utáni átalakulás: bányabezárások, lignites erőművek pl. fatüzelésűre átállása ipari termeléscsökkenés stb. technológiaváltás Ipari hulladék 30%-át újrahasznosítják 60%-át lerakják, tárolják[ Mezőgazdaság, élelmiszeripar 85%-a biomassza energetikai hasznosítása

Veszélyes hulladék mennyisége [tonna] Veszélyes hulladék mennyisége (timföldgyártásból származó vörösiszap nélkül)   Veszélyes hulladék mennyisége [tonna] 1991 2 515 895 1992 2 665 848 1993 2 551 060 1994 2 343 843 1995 2 274 309 1996 1 924 309 1997 3 225 233 1998 3 107 680 1999 2 885 343 2000 2 554 153 2001 2 629 953 2002 1 774 549 2003 1 176 996 Forrás: KSH, 2005

Veszélyes hulladék fajták A jelentősebb veszélyes hulladék-fajták mennyisége csökkenő sorrendben, 2003 Hulladékkód Hulladék megnevezése Mennyisége [tonna] V13111 Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok 197422 170503 Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek 130276 190111 Veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak 72410 130502 Olaj-víz szeparátumból származó iszapok 61757 190811 Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 54864 V13403 Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei, testrészei 46391 120109 Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok 40271 V13108 Leölt állatok gyomor- és béltartalma 37043 190813 Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagot tartalmazó iszapok 35025 V13102 Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr 33539 180103 Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 28848 V13106 Vér 27236 130205 Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 25213 070504 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 21539 V13110 Állati zsírok 20958 050107 Savas kátrányok 16216 110111 Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosószerek 15759 Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium, HAWIS-adatbázis in KSH, 2005

A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései 2000. évi XLIII. törvény minden tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy az a környezetet a legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és alapelvei A környezetkímélő hulladékgazdálkodás stratégiai eleme A hulladék keletkezésének megelőzése a keletkező hulladékok mennyiségének veszélyességének csökkentése 2. a keletkező hulladékok hasznosítása másodnyersanyagként energiahordozóként a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása a hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja

A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és alapelvei A célok elérése érdekében az alábbi elveket érvényesíti: megelőzés elővigyázatosság gyártói felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondolkodás elérhető legjobb eljárás szennyező fizet közelség regionalitás önellátás fokozatosság példamutatás költséghatékonyság

A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és alapelvei Rendszer elemei a tv. mellett Végrehajtási jogszabályok Hulladékgazdálkodási tervek hierarchikus rendszere Környezettudat formálás Gazdasági eszközök Pénzügyi források A hulladékgazdálkodási tervek lehetnek Országos Regionális Helyi

Felhasznált források Szakirodalom: Árvai J. (1993): Hulladékgazdálkodás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. Környezetvédelmi Lexikon (1993): Akadémia Kiadó, Budapest. Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja (2003): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztálya. Budapest. KSH (2005): Környezetstatisztika Évkönyv 2003. Budapest. Moser M., Pálmai Gy. (1992): A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó. Nagy G. szerk. , Bulla M., Hornyák M., Vagdalt L. (2002): Hulladékgazdálkodás. Egyetemi jegyzet, Széchenyi István Egyetem, Győr. Egyéb források: 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény