Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Advertisements

A KÖZÚTHÁLÓZATRÓL ÉS AZ AUTÓPÁLYÁKRÓL
Ma –mintegy erdélyi magyar számára vált lehetségessé az internetes kommunikáció –160 hozzáférési pontból álló hálózat –közvetlen kapcsolat jöhet.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
Tanárok kis világa Lehetőségek a tanári hálózatok kutatásában.
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Kultúra mint kapcsolat Birher Nándor. „A tudás a világ alkotóelemeiről szerzett ismeret, a bölcsesség az elemek kapcsolódásának ismerete.” -szemléletmódváltozás-
Vörös Attila, Gáspár László, Kálnoki Kis Sándor Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ERTRAC-Hungary.
TERÜLETI TERVEZÉS, TERÜLETI FOLYAMATOK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Műhelymunka-sorozat a térbeli tervezési rendszer összehangolásának.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós.
Címkézett hálózatok modellezése
Szervezeti formák.
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Stratégiai tervezés.
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
A városi tömegközlekedés III.
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Mészáros Károly egyetemi tanár.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Nagyvárosok a fenntartható a területfejlesztés szemszögéből Bihari Zsuzsa MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya.
IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
UMVP MB KAP albizottság, KAP-reform Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Tájékoztató a Vidékfejlesztési Albizottság i üléséről Finta István Ph.D.
EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS
TEN és TINA - az országokat átszelő közlekedési folyosók
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok,
ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete.
A KÖZÚTHÁLÓZATRÓL ÉS AZ AUTÓPÁLYÁKRÓL
A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRSÉGI SZEREPÉRŐL
1 FENNTARTHATÓSÁG A KÖZLEKEDÉSBEN, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZÚTI FOLYOSÓKRA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
TIME TO DECIDE ÉS MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
MTA Regionális Kutatások Központja RÉGIÓINK ÉS A KÖZLEKEDÉS Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2007.
A felnőttoktatás gazdasági, társadalmi és oktatási kapcsolatrendszere két alföldi nagyvárosban Petrás Ede MTA RKK Miklósi Márta DE BTK Változás.Válság.Váltás.Hu.
dr. Kovács Ferenc Közlekedési Helyettes Államtitkár
„Közlekedés- és logisztikai fejlesztés Záhony – Csap térsége”
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő,
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai.
MAGYARORSZÁG ÉS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA A KÖZÉP-EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRBEN
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Tudományos ülés Scharle Péter egyetemi tanár 65.
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány Város, közlekedés,
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A KÖRNYEZET ÉS A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK EGYES GLOBÁLIS KÉRDÉSEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi.
MAGYARORSZÁG HELYZETE, SZEREPE, LEHETŐSÉGEI – ÉS AZ EBBŐL ADÓDÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI; HIBALEHETŐSÉGEK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet MŰHELYVITA A NEMZETI.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KONFERENCIA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT A SZAKMAI PÁRBESZÉD.
ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Humánökológia szakirány ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok.
A Szigetvári kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 6. Baranya Megyei Önkormányzat.
„R” helyett „Q”? – Új lehetőségek a faktoranalízis alkalmazásában
Úthálózat fejlesztés, úthierarchia, úttípusok
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
A KÖZÚTHÁLÓZATRÓL ÉS AZ AUTÓPÁLYÁKRÓL
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
Előadás másolata:

Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány A „Város – közlekedés – társadalom” kurzus 4. órája Budapest, 2012 március 6. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI

2 Az előző blokk: a közúthálózatokról

3 4 A közúthálózatoknak megkülönböztettük három funkcionálisan eltérő rétegét: a falvakat összekötő alsóbbrendű utakat, a városokat összekötő főúthálózatot, valamint a régiókat összekötő gyorsforgalmi hálózatot. 4 Az új szintek kialakulása új funkciók létrejöttét is jelentette, amelyek jó kiszolgálásához új térbeli struktúrák tartoznak. 4 Mindegyik szint hagyományos feladatát továbbra is el kell látni, a kialakuló új szint nem veszi át a korábbi funkciókat. 4 Nálunk egyelőre nem alakult ki a régióközi kapcsolatok ellátásának feladatköréhez illeszkedő új struktúra, és egyáltalán nem működik a hálózati szinten történő tervezés. 4 A megépülő autópálya-folyosók nem felelnek meg a régióközi kapcsolatok követelményeinek: a tervezők nem érzékelték a többrétegű és többfunkciós rendszer belső összefüggéseit, és az új pályák egy hibás főváros-centrikus struktúrában készültek el.

4 A fenntartható fejlődés térbeli követelményei 4 Van-e alátámasztása a közúthálózat fejlődése alapján kialakított véleménynek? 4 A hálózati szintű megközelítés fontossága 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 Mit tehet a közlekedési hálózat? 4 A gyorsforgalmi hálózatokról 4 A tanulságok összefoglalása

5 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” 4 Röviden: intergenerációs szolidaritás 4 Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás azaz az egyidőben élők térbeli együttélése, egymásra utaltsága. „Olyan fejlődés, amely kielégíti az itt élők szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a máshol élők képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” 4 (Átgázolunk-e másokon)

6 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 Az intergenerációs szolidaritás egyirányú, amennyiben a saját tevékenységünkkel kapcsolatos felelősségünk fogalmazódik meg utódaink iránt. (Kései utódaink aligha tehetnek értünk bármit is.) 4 Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem csak szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről is van szó.

7 4 Két kulcsfogalom: A „helyek tere” és az „áramlások tere” (Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age.) A “helyek tere” a védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. 4 Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelentéssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. 4 Castells a védelem hangsúlyozásával nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség. A fenntarthatóság térbeli dimenziója

8 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) ( ld. Tér és Társadalom 2001/3-4 ). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

9 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség összerendezett működésének feltétele a megfelelő belső hálózat rendelkezésre állása. 4 A hálózat nem önmagáért fontos: - a közlekedés feladata az, hogy a kiindulópontok és a végpontok világát prosperálóvá tegye. 4 A kishatósugarú, szomszédsági kapcsolatok fontossága: beágyazódás, klaszterek, modulok 4 Egy térség fizikai hálózatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit, és megkönnyítik, hogy a hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek. =>

10 Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

11 Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka ban

12 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A belső struktúra mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség. 4 A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság. => 4 A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket. =>

13 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

14 Paul Baran hálózatai. Központosított, decentralizált és elosztott hálózatok sémája Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a hálózatokról

15 A hálózatokról a közlekedésföldrajzban. Forrás: Rodrigue, J-P et al. (1998) Transport geography Web Site. Bishop’s University, Dep. of Geography Kis kiegészítés a hálózatokról

16 Ha az átlagos eljutási hosszt két tetszőleges pont között rövidíteni akarom, egyre hosszabb lesz a kiépítendő összes hálózat. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Rodrigue, J-P et al. (1998) Transport geography Web Site. Bishop’s University, Dep. of Geography

17 Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University Kis kiegészítés a hálózatokról

18 Kis kiegészítés a hálózatokról Közlekedési hálózatok és a földrajzi szegregáció Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

19 Közlekedési hálózatok és a földrajzi specializáció Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University Kis kiegészítés a hálózatokról

20 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Markánsan eltérő városi mintázatok: Új-Delhi, Párizs, New York és Brasilia kiragadott városszövet- részletei.

21 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága.. 4 A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. ( Utóbbi a belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása.) 4 A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel.

22 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága.. 4 A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. ( Utóbbi a belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása.) 4 A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel. ( Egyformán jó-e mindkettőnek, ha összenyitjuk az oroszlán és a zebra ketrecét? )

23 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: Az országos közúthálózat évekre szóló-fejlesztési programja 1991, KHVM. Az európai folyosók előképe, az 1975-ben bevezetett útszámozás

24 4 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ? Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

25 4 A hálózat kiterjesztése kelet felé Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

26 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

27 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

28 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

29 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

30 Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

31 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A (korábbi) EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája 4 Magyar Közlekedéspolitika (1996): az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kap, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere). 4 (1) a folyosók rossz mintázata ( K-Ny túlsúly ); (2) a folyosók túlzott súlya a közlekedés rétegein belül; (3) hibás hazai struktúra, egyközpontúság erősítése ( ld. később )

32 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Ha csak a főutak működnek…

33 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A tranzitot a belső viszonyok minimális megzavarásával kell átbocsátani a térségen. Egy ország központi fekvése kedvező adottság, - ahogy a nyersanyagban való gazdagság is az. A tranzit nem zárható ki, de: ( a ‘szolgalmi út’ metaforája: avagy ne a ‘helyen’ keresztül …) - Le kell számolni a mennyiség mítoszával („több tranzit-több haszon” => ellenpélda: nemzetközi idegenforgalom ) - Ágazati munkamegosztás a tranzit lebonyolításában - Rendszerében el kell különíteni egymástól a tranzit- és a helyi érdekeltségű forgalmat. ( Nálunk ennek az ellenkezője történik )

34 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitforgalmat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein keresztül tervezi átvezetni

35 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Fekvésünkből adódóan, és csak részben előnyként, részben ugyanis hátrányként – számolnunk kell a legforgalmasabb páneurópai folyosók tranzitforgalmával. A cél az, hogy az átbocsátott forgalom minimális mértékű zavarást okozzon az ország életében. Ennek érdekében a tranzitfolyosó (a) kösse össze a páneurópai folyosókon kijelölt határpontokat, (b) minimális össz-hosszban haladjon át az országon, (c) kerülje el az ökológiailag érzékeny, sűrűn lakott, forgalmilag terhelt térségeket, (d) ösztönözzön a környezetet kevésbé szennyező eszközök és közlekedési módok használatára, (e) tegye lehetővé az áthaladás költségeinek a megfizettetését az áthaladókkal.

36 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Az ökológiailag (forgalmilag, társadalmilag) érzékeny területek elkerülése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Példa: A Fertő-tó térségét elkerülő forgalmi áramlatok kialakítása Ausztriában Ellenpélda: a Balaton partja mentén végighaladó autópályák szorgalmazása (ma már építése), A főváros térségén keresztül kialakított pán-európai folyosók rendszere Magyarországon. (ma már az M6-os is épül)

37 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

38 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

39 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya szept. 13

40 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy célszerű magyarországi régióközi folyosó- hálózat struktúrájának a modellje Fő elemei: három kelet-nyugati folyosó, négy észak-déli folyosó, továbbá átlós kiegészítő elemek. A modell érzékeltet két, a tranzit-folyosók szempontjából elkerülendő érzékeny térséget: a fővárosi agglomerációt és a balatoni üdülőkörzetet. Az országot átszelő két legfontosabb páneurópai folyosó (IV-es és V-ös) javasolt átvezetését vastag vonal jelöli.

41 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

42 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

43 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

44 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

45 Hivatalos magyarországi tervezet a gyorsforgalmi közúthálózatra 2030-ra

46 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

47 És a hivatalos autópálya-fejlesztési tervezet GKM 2003 „Sztráda express”

48 Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat

49 Megkettőzve: M4 (!) M0 nyugati, M6, (M44 ?) félig: M8 Vszpr-Szfv Ritkítás helyett tovább sűrített távlati gyorsforgalmi tervezet 2006 Sok hozzátevés, kevés elvétel – összességében még több pálya

50 Országos kerékpárút törzshálózat tervezete OTrT 2003

51 „Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek” OTK 2005 (Országos Területfejlesztési Koncepció )

52 A tanulságok összefoglalása 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg épített autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

53 KIS KIEGÉSZÍTÉS A GRÁFOKRÓL, HÁLÓZATOKRÓL (- AVAGY NEM CSAK HIERARCHIA ÉS RÁCSHÁLÓZAT LÉTEZIK)

54 A kelet-poroszországi Königsberg, (a mai Kalinyingrád ) az 1700-as évek közepén Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

55 Leonhard Euler ( ) svájci matematikus és a königsbergi hidak feladványa Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

56 Forrás: Buchanan, Mark A véletlen gráf illusztrálása (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

57 Paul Baran hálózatai. Központosított, dekoncentrált és elosztott hálózatok sémája Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

EULER topológia és gráfelmélet ERDŐS – RÉNYI a véletlen gráf Duncan WATTS – Steven STROGATZ (Cornell Egyetem) Szentjánosbogarak felvillanása, (vastaps, szinkronitás). Teljes kapcsolatrendszer lehetetlen. Kisvilág hálózatok Stanley MILGRAM (Yale pszichológus) Emberi kapcsolatok: levél egy Boston-i tőzsdeügynöknek. ‘Hat lépés’ (100 exp 4 ?) „The Small World Problem” Mark GRANOVETTER (Stanford) A gyenge kapcsolatok ereje. Hogyan szerzett állást… Csoportokból épülő társadalom BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) Véletlen gráf helyett hatványfüggvény. (városok, hivatkozások, élő szervezetek Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

59 Az Internet térképe Cheswick és Birch munkája nyomán (Lucent Technologies). Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

60 Az sütőélesztő fehérjéi közötti kölcsönhatások modellje. Hawong Jeong munkája nyomán. Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) 4 Magyarázat: dinamikus hálózatok. Két feltétel: 4 (1) nem adott a gráf csomópontjainak a száma, hanem növekszik 4 (2) nem véletlenszerűen alakulnak a kapcsolatok, hanem preferenciálisan. „Akinek van annak adatik” 4 Veszélyeztetettség – hibatűrő képesség. Véletlen gráf – véletlen hibára kritikus pont, szétesés. Skálafüggetlen hálózat: nincs kritikus pont, a hálózat kisebb lesz, de működik. Viszont: szándékos támadásra erős érzékenység „Az erős csomópontok gyengesége”: - a nagy csomópontok veszélyben. - a forgalom maga a támadó - terrorista receptje: ‘álcázd magad új pontnak’ 4 Dualitás: a csomóponti költségek megjelenése.=> Többszintű hálózatok. Működés-terjedés-stabilitás Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

62 Véletlen és skálafüggetlen hálózatok - a közlekedésben. A véletlen hálózatot az USA szövetségi autópálya-rend- szere illusztrálja, a skála- független hálózatot pedig a légi összeköttetések hálózata. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

63 „Hálózatológiai” tanulságok 4 A közlekedési földrajz árnyaltabb megközelítéssel mérhetővé és összevethetővé teszi a centralizáltság, a kapcsolatgazdagság, az összekapcsoltság stb. megítélését. 4 A hálózatokkal kapcsolatos legújabb kutatások rámutatnak a sűrű, jól behálózott gócok és az ezeket összekötő esetlegesebb távolsági kapcsolatok egymást kiegészítő voltára és az ilyen felépítésű hálózatok elterjedtségére. 4 Ugyanakkor ezeket a természetben is nagyon elterjedt és stabil hálózatokat a kutatások szándékos beavatkozásra nagyon sebezhetőnek találják. 4 Ma még nehéz lenne megmondani, hogy a hálózatokkal kapcsolatos új felismeréseknek milyen folyományaik lesznek a közlekedés szervezésében. 4 „kevés átszállás ?” „gyenge kapcsolat ?" „hosszú vonalak ?”

Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány A „Város – közlekedés – társadalom” kurzus 4. órája Budapest, 2012 március 6. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

65 Tehát: mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Legyen kiegyensúlyozott* a helyi- (helyek terét kiszolgáló) és az átmenő (az áramlások terét szolgáló) forgalom közötti arány 4 A különböző szintű (helyi, regionális, országos, nemzetközi) forgalmat szolgáló hálózatok elsősorban a saját szintjükön felmerülő funkciókat lássák el – és ne a másik szint feladatát 4 * Az egyes szinteken folyó tevékenységek aránya feleljen meg a fenntarthatósági követelményeknek. 4 A hálózatok egyes rétegeinek a struktúrája feleljen meg az adott szinten ellátandó követelményeknek. 4 (A fenntarthatósági korlátok figyelembevételével részben kereslet-csökkentő és nem pedig minden igényt kínálat- növeléssel kielégítő intézkedésekre van szükség.)