A magyarországi várostervezés szociológiai nézőpontból Kőszeghy Lea MTA ENKI Habitat for Humanity Magyarország

Az előadás szerkezete Nemzetközi tervezéselméleti elgondolások két kulcs-téma kapcsán: –rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők (systemic power) problematikája –a tervezés mint szakma, a tervező szerepe A fenti témák megjelenése a hazai tervezéselméleti gondolkodásban Hazai kontextus rövid áttekintése A hazai várostervezés, tervezői gondolkodás empirikus elemzése a fenti témák mentén (az ELTE VRKK keretében és más kutatócsoportokkal készült empirikus kutatások alapján, )

Nemzetközi tervezéselmélet: rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők ’50-’60-as éveket megelőzően „mindenható” tervező, társadalmi-gazdasági kontextus mint téma nincs előtérben (egy-két kivétellel pl. Geddes) ’60-as évektől jelenik meg mint fontos téma, neomarxista megközelítések, tiltakozómozgalmak hatása ebben Ezzel együtt: tervezés autonómiájának kérdése

Nemzetközi tervezéselmélet: rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők 1. politikai keretfeltételek Davidoff érdekképviseleti tervezés-modellje: tervezés hatalmi- politikai közegben zajlik, sokféle érintett érdekcsoport, eltérő esélyek, „advocacy planner”: hatalommal nem rendelkező csoportok érdekképviselete Equity planning: hatalmi-politikai viszonyok hozzájárulnak egyenlőtlenségek növekedéséhez, tervezőnek ezzel számolva kell fellépnie Radikális tervezés: akár a rendszer kereteinek alakítása (decentralizáció, közösségi szerveződések és részvétel erősítése ) 70-es évek változásai: posztind. gazdaság, posztmodern Forester: tervezés kiindulópontja kell legyen hogy hatalmi közegben működik (ennek megértése, erre al. modellek kialakítása) Healey, kommunikatív tervezéselmélet: politikai szereplők a kommunikatív racionalitást létrehozó kommunikációs folyamat szereplői Foucault-ra hivatkozó megközelítések: a politika nem pusztán egy a játéktér szereplői közül!

Nemzetközi tervezéselmélet: rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők 2. gazdaság Nemzetközi tervezéselmélet: tőkés gazdaság, kap. ingatlanpiac Alapkérdés: –tervezés és piac elkülönült, szembenálló erők, vagy: tervezés: adott társadalmi-gazdasági rendszer része, nem léphet ki ennek kereteiből –Tervezés mennyire „mehet szembe” a piaci szereplők aspirációival? ’70-es évek neoliberális rezsimjei: a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatórugója alapvetően a piac, a tervezés szerepe a piac minél hatékonyabb és szabadabb működését biztosítani Klosterman: a gazdasági szereplők nem pusztán egy a lehetséges szereplők közül, rendszerszintű erő, cél: motiválni őket a kormányzat által célzott hatás elérése érdekében „Just city” megközelítéseknél szintén: a gazdaság rendszerszintű erő, a közpolitikák által elérhető hatást alapvetően meghatározza-korlátozza a gazdaság Campbell-Fainstein: tervezőknek nincs hatalom és szakértelem- monopóliumuk munkájuk tárgya illetve a tervek megvalósulása felett, a kapitalista piacgazdaság korlátai között működnek, elképzeléseik versenyeznek egyebek mellett a fejlesztők és más hatalommal bíró csoportok elképzeléseivel

Nemzetközi tervezéselmélet: A tervezés mint szakma, a tervező szerepe Első megközelítések: város és társadalom problémái nem elválasztva jel. meg, ált. nem építészek 19. sz. második fele város-átépítések: apolitikus mérnök, műszaki szakember, hivatalnok Modern: építészek vezető szerepe, erős fizikalista orientáció, apolitikus, technikai szakember, „a” közérdek szolgálatában álló, „a” jó megoldások birtokában levő tervező Racionális modell, rendszertervezés: szintén apolitikus, technikai-szakmai tudásra épülő modell ’60-as évektől: tervezés értékterhelt, politikai folyamat, nincs egy egyértelműen, egységesen definiálható közérdek, tervező sokszereplős játéktér egy szereplője  mi ebben a tervező szerepe? –Bürokrata? –„advocate”? –a gyenge, hatalomnélküli csoportok érdekében fellépő aktivista? 70-es évek változásai: nagy város(át)építő akciók leállása, egyéb gazdasági, társadalmi változások – szerepválság? Forester: hatalmi színtér egyik szereplője, mediátor +szaktudásból eredő sajátos hatalmi eszközök Healey: kommunikáció a középpontban, fő feladat: kül. érdekhordozók közti mediáció DE ha a kommunikáció a középpontban, milyen szerepe van, van-e szerepe a tervező speciális szaktudásának?

Hazai tervezéselmélet Rendszerváltás előtt: –Hatalom mint rendszerszintű erő értelemszerűen nem témája a gondolkodásnak –Tervezői szerepfelfogás: erős társadalmi küldetéstudat, erős fizikai, esztétikai orientáció Rendszerváltás után: –Kiemelt téma a rendszerszintű erők, ezen belül különösen a gazdaság szerepe –Keretfeltételek változása  tervezői szerep újradefiniálásnak szükségessége

Keretfeltételek Rendszerváltás előtt: –Párt- és állami szervek szoros összefonódására épülő pártállami struktúra –Tanácsok: államigazgatás helyi szervei –Tervezőirodák államosítása, átszervezése, „pártállami szövevénybe” integrált működése –Tervgazdasági logika meghatározó Rendszerváltás után: –Plurális demokrácia –Önkormányzati rendszer –Piacgazdaság, gazdasági szereplők mint „új hatalom” a tervezésben –EU-források, szintén mint „új hatalom” –„Térbe visszakerült” települések –Tervezőszervezetek átalakulása (szétesése, privatizációja, megszűnése) –Változó életmód-minták, értékrend – új (tér)fogyasztói igények

Rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők 1. - politikai keretfeltételek Helyi politika szerepének erősödése, Politikának való nagyobb „kitettség” – a foresteri értelemben „hatalomnak kitett” tervezés DE igaz ez abban az értelemben is, hogy szaktudásuk alapján orientálhatják is a többi szereplő gondolkodását, probléma- és megoldás-definícióit

Rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők 1. - politikai keretfeltételek (folyt.) f

Rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők 2. - gazdaság Konkrét befektetői igények illetve befektetői források területre vonzásának szándéka a tervezés egyik legfontosabb mozgatórugója Rendszerváltás utáni tapasztalatokról beszámoló szakemberek 82%-a számolt be olyan esetről hogy a megrendelő finanszírozta a tervet és ezzel öf-ben befolyásolni kívánta a tartalmát A beruházói befolyás az önkormányzatok beruházókkal kapcsolatos stratégiájától is függ, részben öf. a terület attraktivitásával (részben!) Kétezres évtized végére: differenciáltabb stratégiák, több, a befektetők orientálását célzó stratégia Eközben a rendszer többek szerint továbbra is elkül. szféraként kezeli a tervezést és gazdaságot, előbbi célja: befektetők „megregulázása” – megkérdezett szakemberek közül sokak szerint fontos feladata a tervezésnek a befektetők „kordában tartása”

Rendszerszintű/rendszerben rejlő immanens erők 2. – gazdaság (folyt.)

Gazdaság: legfontosabb hatalmak egyike a tervezési térben, de: szerepe függ a helyi önkormányzat stratégiájától is Utóbbiban változások kétezres évek végére (ld. fent), ez logikájában hasonló a gazdaság rendszerszintű erejét hangsúlyozó nemzetközi forrásokhoz (nem pusztán szereplők egyike, orientáció fontossága) Tervezésben dolgozók közt erős kép: a gazdaság jelenleg „túlhatalom” a tervezésben  tervezés feladata: „kordában tartás”? Kiszolgálás? Együttgondolkodás? „Egyensúlyozás” a gazdasági szempontok és a (valahogy definiált) „köz”érdek között?

Tervezés mint szakma, tervező szerepe A megrendelői igényeknek megfelelő legjobb szakmai terv elkészítése. A helyi érdekcsoportok között a kommunikáció elősegítése, hogy mindenki számára elfogadható tervjavaslat alakuljon ki A gyenge, hatalomnélküli csoportok szempontjainak beemelése a tervezésbe Egy-egy sajátos érdekcsoport képviselete, akik szaktudás híján amúgy nem tudnának megjelenni a tervezésben Az adott társadalom problémáinak megoldása a tervezés eszközeivel A törvényi keretek betartása mellett a szakmailag legjobb munka elvégzése Az alternatívák feltárása, és az adott célnak leginkább megfelelő megoldás kiválasztása A fizikai környezet társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelő megszervezése, elrendezése Esztétikus településkörnyezet megteremtése

Tervezés mint szakma, tervező szerepe (folyt.) Racionális tervezés-modell Társadalmi problémák vs. térbeli tervezés V.tervezés vs. építészet: „planner” V.tervezés vs. építészet: „dizájner” Érdekképviseleti (advocacy) modell Equity planning Kommunikatív tervezés „Technokrata” „Szolgáltató”

Tervezés mint szakma, tervező szerepe (folyt.)

Szakmai-technokrata, racionális, „planner” elemek erősek Kommunikáció: nem merül fel elsődleges szempontok között, ill. mint kiegészítés, feltétel jelenik meg Equity planning: nem jel. meg erősen, 2 olvasat: beleértették korábbiakba/nem specifikusan a gyenge csop.-k hanem általánosabb-szélesebb - interjúk tapasztalatai utalnak erre Felvetésekkel szemben: kis különbségek inkább rdszv. előtt ill. (inkább) utána dolgozottak közt –Előtte: szakmai-technokrata mellett: társ.-i problémamegoldás tér tervezésével-megközelítés erősebb –Utána: szakmai-technokrata mellett: kommunikáció, equity valamivel erősebb

Tervezés mint szakma, tervező szerepe (folyt.) A sikeres tervező tulajdonságai Szakmai kompetencia (41%) Jó kommunikációs készség (30%) Egyéb, tervezés szemp. fontos procedurális (tárgyaló- együttműk. készség, szervezőkészség stb.) Egyéb tervezéssel öf. tudás-készség (jogi, műszaki, esztétikai) Egyéb személyes (empátia, magabiztosság, kitartás, rugalmasság stb.) 61% legalább egy ilyen tulajdonságot felsorolt! Egyéb (máshova nem sorolható – kor, anyagiak tekintetében szerénység stb.)

„Zen-buddhista nyugalom” „Néptanító bölcsességével, melegszívű de kérlelhetetlen dzsungelharcos bátorságával, lehető legnagyobb szakmai tudással rendelkezzen”

Köszönöm a figyelmet! Kőszeghy Lea MTA ENKI Habitat Magyarország