Bekezdések formázása 1.

Bekezdés vége Bekezdés A dokumentum két ENTER közötti része Két bekezdés egyesítése Valójában a bekezdés vége karaktert kell törölni Első bekezdés utolsó karaktere mögé állunk, majd DELETE gomb vagy második bekezdés első karaktere elé állunk és BACKSPACE billentyű Szóközt szúrunk be, ha szükséges 1. feladat Nyissuk meg a mars.doc állományt. Egyesítsük az első két bekezdést. Egy bekezdésből kettő A törés helyére állunk ENTER 2. feladat A Topográfia utáni bekezdést törjük ketté, a Földi szónál legyen a törés

Sortörés Sortörés Általában nem szoktunk kézi sortörést betenni, de ha szükség van rá, akkor A törés helyére állunk SHIFT+ENTER 3. feladat Tegyünk be egy sortörést a második bekezdésbe A légkörének kezdetű mondat elé Megjegyzés A sortöréssel vigyázni kell. Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy ha egy formázott szöveg alapján kell dokumentumot létrehoznunk, akkor nem föltétlenül kell minden esetben ugyanott lenni a sortörésnek. Ha kézi sortörés van egy dokumentumban, akkor a sorkizárás problémát okozhat.

Bekezdések igazítása A bekezdés lehet Balra igazított (balra zárt, ez az alapértelmezés) Alkalmazás: általános Jobbra igazított (jobbra zárt) Alkalmazás: a dokumentum elején egy idézetnél, egy sornál rövidebb szöveg jobbra helyezése Középre igazított (középre zárt) Alkalmazás: címek igazítása, aláíráshelyek, fejlécek Mindkét végre igazított (sorkizárt) Alkalmazás: általános, ha kézi sortörés van egy bekezdésen belül ne használjuk. Balra zárt Jobbra zárt

Bekezdések igazítása Létrehozás Bekezdések kijelölése Formázó eszköztár megfelelő ikonjai Középre zárt Sorkizárt Középre Sorkizárt Balra Jobbra

Bekezdések igazítása 4. feladat Dolgozzunk a mars.doc dokumentummal, végezzük el rajta a következő formázásokat! A címek legyenek 16-os betűméretűek és középre igazítottak A második bekezdést tegyük sorkizárttá! Miért nem néz jól ki így? Legyen ez a bekezdés balra igazított! A második címhez tartozó bekezdések legyenek sorkizártak! A harmadik címhez tartozó bekezdés legyen jobbra zárt! A negyedik címhez tartozó bekezdések legyenek középre igazítottak!

Behúzások Margó A szöveg a papírt körülvevő üres helyek között helyezkedik el. Ezeket az üres részeket nevezzük margónak. A margók csak nyomtatási elrendezés módban látszanak. Alsó margó Felső margó Jobb margó Bal margó

Behúzások Dokumentum margó A teljes dokumentumra vonatkozik Bekezdés margó Csak az adott bekezdésre vonatkozik Bekezdés margó állítása Jelöljük ki a bekezdéseket. Pozícionáljuk az egérmutatót a bekezdés bal margójának a helyét mutató jel alsó részére. Húzzuk a jelet a vonalzó megfelelő pozíciójába. Tegyük ugyanezt a jobb margóval is. Bekezdés margó (bal oldal) Bekezdés margó (jobb oldal) Dokumentum margó (bal oldal) Dokumentum margó (jobb oldal) Megjegyzés A dokumentum margó állításáról majd a dokumentum formázása című órán lesz szó. Itt csak a bekezdés margókkal foglalkozzunk Hívjuk föl azonban arra a figyelmet, hogy a dokumentum margók is állíthatók a vonalzóról, tehát, ha a bekezdés margókat a vonalzón állítjuk, akkor nagyon pontosan kell pozícionálni az egeret.

Behúzások 5. feladat Dolgozzunk a mars.doc állománnyal! A második bekezdés bal és jobb margóját is húzzuk beljebb 2-2 cm-rel! A megoldás menetét a videón követhetjük 6. feladat A középre igazított bekezdések bal margóját húzzuk be 1 cm-re, a jobb oldalit pedig 12 cm-re Maradt a bekezdés most is a papír közepén? Első sor behúzása Lehetőség van arra is, hogy csak a bekezdés első sorát húzzuk be, ezzel egy kicsit elkülönítjük egymástól a bekezdéseket, jobban láthatók a tördelések. Módja Jelöljük ki a bekezdéseket A bal margót mutató jel fölső részére pozícionáljuk az egérmutatót Húzzuk be a kívánt helyre Megjegyzés Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a bekezdések igazítása nem a dokumentum margókat, hanem a bekezdés margókat követi.

Behúzások Függő behúzás Ebben az esetben az első sor nem beljebb kezdődik, hanem a bekezdés többi sorától jobbra. Létrehozás Jelöljük ki a bekezdéseket A bal margót mutató jel alsó részére pozícionáljuk az egérmutatót Húzzuk be a kívánt helyre (az első sor marad a helyén, a többi elmozdul) 7. Feladat Dolgozzunk a mars.doc állománnyal A Topográfiája cím utáni három bekezdés első sorát húzzuk be 1 cm-rel! Ezen rész többi bekezdésére alkalmazzunk egy függő behúzást úgy, hogy az első sor 1 cm-en, minden további sor 2 cm-en kezdődjék!

Sorköz Sorköz Bekezdésen belül a sorok közötti távolságot jelenti A szöveg áttekinthetőségét növelhetjük nagyobb sorközalkalmazásával Létrehozás A formázni kívánt bekezdések kijelölése Formázó eszköztár megfelelő lenyílója Menüből: A lenyílóból az Egyéb opciót választva vagy a Formátum\Bekezdés parancs A sorköznél a pontosan értékkel vigyázni kell, mert lehet, hogy a betűk egy részét nem fogjuk látni, ha itt túl kicsi értéket adunk meg

Térköz Térköz Két bekezdés közötti távolságot állíthatjuk be segítségével Létrehozás A formázni kívánt rész kijelölése Formátum\Bekezdés… menüpont Térköz előtte, vagy térköz utána Szokjunk hozzá, hogy vagy a bekezdés előtt vagy után használunk térközt, a kettő együttes használata fölösleges

Pontos értékek használata 8. feladat Dolgozzunk a mars.doc állománnyal, végezzük el a következő formázásokat: A Topográfiája cím utáni első három bekezdés sorköze legyen 1,5! Az utána következő bekezdések után állítsunk be 12 pontos térközt! A Mars holdjai utáni bekezdés legyen sorkizárt, dupla sorközzel! Pontos értékek használata Vonalzón csak közelítő értékekre tudjuk beállítani a behúzásokat Pontos értékek esetén mindig használjuk a Formátum\Bekezdés… parancsot Itt a behúzások pontosan mm-re beállíthatók Jobb oldali behúzásnál ne a vonalzón lévő számot kell megadni, hanem a jobb margótól mért távolságot

Szegélyezés Bekezdések kiemelése a környezetből történhet szegélyek hozzáadásával is Létrehozás eszköztárról Kijelöljük a szegélyezni kívánt szöveget Használjuk a külső szegély lenyílót Értelemszerűen válasszuk ki a szegély helyét 9. feladat Nyissuk meg a dania.doc állományt. A főcímnek adjunk körbe egy keretet! Igazítsuk középre a főcímet! A szegélyezés minden esetben a bekezdés bal margójától a jobb margójáig tart Húzzuk be a bal margót 3 cm-re, a jobb margót 13 cm-re, figyeljük meg közben a szegély változását!

Szegélyezés módosítása Formátum\Szegély és mintázat…, Szegély fül Módosításnál a szabály a következő: Először állítsuk be, hogy milyen legyen a szegélyező vonal Stílus, szín, vastagság Majd a minta melletti nyomógombok- kal adjuk meg, hogy melyik részen legyen ilyen Ezek a nyomógombol ki/be kapcsolók, ha van ott szegély leveszik, ha nincs ráteszik. 10. feladat Módosítsuk az előző feladatban létrehozott szegélyt a mintának megfelelően!

Kitöltő mintázat A bekezdések hátterének mintázatot is adhatunk A kitöltő minta legyen homogén, mert különben nehezítheti az olvasást Létrehozás Bekezdések kijelölése Formátum\Szegély és mintázat Mintázat fül Kitöltő szín kiválasztása Vigyázzunk rá, hogy kijelöléskor a bekezdés vége jel is ki legyen jelölve, mert különben csak a szavak kapnak aláfestést. A kitöltés a szegélyezéshez hasonlóan a bekezdés bal margójától jobb margójáig tart. 11. feladat A dania.doc dokumentumban a főcím kapjon egy 25%-os szürke aláfestést

Házi feladat Nyissuk meg az eghajlat.doc állományt és a minta alapján formázzuk meg. A következő formázások szerepelnek benne: Az összes karakter Times New Roman típusú, a címek kivételével 12 pont A címek 16 pontos, félkövér betűk, középre igazítva A többi bekezdés majdnem mind sorkizárt, de az elején van még egy dőltbetűs is Van benne jobbra igazított bekezdés is Található a szöveg belsejében félkövér és kiskapitális betű is Megjegyzés Most is hívjuk fel a figyelmet a megoldás fontosságára. A tanulok kapják meg a nyers dokumentumot és kinyomtatva a mintát is. Célszerű lenne osztályzattal értékelni a házi feladatot, jó lenne, ha a megoldásokat e-mailben küldenék be.