A bolygópályák kutatása Nicolaus Cusanus ( ) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásárólNicolaus Cusanus ( ) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásáról Nikolausz Kopernikusz ( ) Az égi pályák körforgásairól (1543, betiltva 1616-ban)Nikolausz Kopernikusz ( ) Az égi pályák körforgásairól (1543, betiltva 1616-ban) –motivációi

–a kopernikuszi rendszer

–következmények a bolygók relatív távolságaa bolygók relatív távolságaKopernikusz Mai értékek Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz

parallaxisparallaxis fázisokfázisok –problémák a Föld mozgásaa Föld mozgása a rendszer bonyolultságaa rendszer bonyolultsága

Giordano Bruno ( )Giordano Bruno ( ) “Tanítom, hogy van egy végtelen világegyetem, a végtelen, isteni mindenhatóság műve, mert nem tar- tom méltónak az isteni jósághoz és mindenhatóság- hoz, hogy csak ezt az egy véges világot teremtette légyen, holott még számtalan mást is képes teremte- ni; azt mondom tehát, hogy számtalan világ van, ha- sonló e földhöz, melyet Püthagorasszal oly csillag- nak tekintek, amilyen a hold és a többi bolygó és más csillagok; mindezeket az égi testeket világok- nak tartom, számukat határtalannak, s együttvéve a végtelen térben egy végtelen egyetemes természetet, a végtelen világegyetemet alkotják, amely kettős ér- telemben végtelen: egyrészt a nagyság, másrészt a

világok száma szempontjából – s ezzel közvetve mindenesetre ellentmondtam a vallás tanításának.” “... az oszthatatlan nem különbözik az oszthatótól, a legegyszerűbb nem a végtelentől, a középpont nem a kerülettől. Minthogy tehát a végtelen mindaz, ami lehet, azért mozdulatlan; minthogy benne minden megkülönbözetlen, azért egy; s minthogy megvan benne mindaz a nagyság és tökéletesség, ami általá- ban lehetséges, azért a legnagyobb és legjobb mér- hetetlenség. Ha a pont nem különbözik a testtől, a középpont nem a kerülettől, a véges nem a végtelen- től, a legnagyobb nem a legkisebbtől, akkor bizo- nyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetem csupa

középpont, vagy hogy a világegyetem középpontja mindenütt van, és hogy a kerület nincs valamelyik részen, amennyiben ez különböző a középponttól; a kerület inkább mindenütt van, de tőle különböző kö- zéppont nincs. Így hát nemcsak nem lehetetlen, de szükségképpeni, hogy a legjobb, a legnagyobb, a fölfoghatatlan minden, mindenütt és mindenben van, mert, mint egyszerű és oszthatatlan, minden, minde- nütt és mindenben lehet.” – –következmények máglya a tudomány objektivitása

Galileo Galilei ( ) – –kopernikánus felfedezések a távcsővel (Sidereus Nuncius, 1610) az eszközaz eszköz

a Jupiter-holdaka Jupiter-holdak

a Hold felszínea Hold felszíne

a Vénusz fázisaia Vénusz fázisai a Szaturnusz gyűrűjea Szaturnusz gyűrűje a Nap foltjaia Nap foltjai az állócsillagok pontszerűségeaz állócsillagok pontszerűsége a Tejút csillagokból álla Tejút csillagokból áll –problémák az észlelés nehézségeaz észlelés nehézsége a Föld mozgásaa Föld mozgása

Johannes Kepler ( )Johannes Kepler ( ) –az égi harmónia

–Tycho de Brahe ( ) megfigyelései

–Astronomia Nova (1609) –Harmonice Mundi (1619) –Tabulae Rudolphinae (1627)