Készítette: Szalay Zoltán Ókori Mezopotámia Készítette: Szalay Zoltán

az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van

Csaták

Kr.e.24.sz.-ban Sarrukín megalapította az akkád dinasztiát, majd a sumér városállamokat elfoglalva egyesítette mezopotámiát Sarrukín utódai nem voltak képesek egyben tartani ezt az államot, a gutik támadásai szétzilálták majd romba döntötték a birodalmat

az ujjászületett Sumer új központját, Ur-t a portyázó amarru törzsek döntötték romba Ur-zászlaja (háborút és békét ábrázoló írástábla) az Újbabiloni birodalmat a könnyűfegyverzetes hettiták rohanták le a hettiták Kis-Ázsia nagy részet bevették, és még Egyiptomot is elfoglalták

a perzsák könnyen megdöntötték az Újbabiloni birodalmat, mert az újbabiloniak kegyetlen módszerei elégedetlenséget okoztak az emberek körében miután Nagy Sándor meghódította Perzsiát, Mezopotámia a Szeleukida Birodalom része lett

Mezopotámia Később a Parthus Birodalom része lett, majd 2 provinciára osztották.

Hadvezérek

a királyok feladata volt a gazdaság, és a város védelmének a megszervezése a későbbiekben ezeket a tevékenységeket már csak despotikus módon lehetett irányítani a király despotává vált

Sarrukín: akkád dinasztia megalapítója, egyesítette Mezopotámiát Narám-Szín: az első király, aki istennek nyilvánította magát Utu-Hegal,Ur-Nammo: Sumer ujjászületésében fontos szerepet vállaltak

Sulgi: egyik legősibb törvénykönyv alkotója Hamurrapi: az Óbabiloni birodalom legismertebb uraldokója, híres törvénykönyvének egy része fentmaradt Nabú-kudurri-uszur: elpusztította Ninivét, elfoglalta Palesztinát és Főníciát Gilgames: a leghíresebb mezopotámiai hős

Gilgames Ur 5. királya volt. Ő volt az 1. emberfeletti ember az irodalomban, mert Ninszun istennő volt az anyja. A sumer név: Bílga-mesz azaz „Öreg ifjú”. Egyes történetek nem tartják élő embernek, hanem a csak sumer pantheon egy részének, korábbi eposzok viszont valóban élő embernek tartják. Isteni jellege csupán halála után erősödött fel. Istenné csak az alvilágban vált.

Katonák

a sumérok korából maradtak fent az első kocsik, amiket valószínűleg a csatákban is használtak az akkád dinasztia katonáit toborozták a hettiták sok harcikoscsit használtak, és főleg könnyűfegyverzettel harcoltak

Hettiták kisebb szerepe volt a feldeítőknek, a sáncásóknak, és az utóvédőknek lovas had valószínűleg nem volt, de források szerint jól bántak a lovakkal

A hettita harckocsi a tengelyt a hátsulsó elhelyezés helyett a szekér alján, a súlypontnál rögzítették ezzel csökkent a lovak terhelése lehetővé vált, hogy a kétfős egyiptomi szekérrel szemben három harcos alkossa a személyzetét: a hajtó (kocsis), a pajzshordó (vagy fegyverhordozó) és a lövész (a szekér tulajdonosa, a harcos).

a pajzs vagy négyszögletű, vagy dupla szekerce alakú volt a lövész fegyverei a lándzsa és az íj voltak a kerekek általában hatküllősek voltak a szekerek nagy alakulatokban harcoltak