A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, 2004. dec. 2-3.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A felsőoktatási szakképzési programok
Advertisements

Alapképzések kreditjeinek elismerése a mesterképzésben - a TTK-s megfontolások Dr. Varga Zsuzsa OKT egyetemi docens SZTE-TTIK.
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia november 17. dr. Princzinger Péter.
A bolognai folyamat 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter december 14.
A felsőoktatási és a munkáltatói oldal együttműködése a mesterszintű képzési és kimeneti követelmények kidolgozásában Kompetenciák, ismeretkörök és tanulmányi.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat.
Alapszakok elemzése Agrár képzési terület Dóka Ottó Nyugat-Magyarországi Egyetem Adott szempontrendszer alapján Mezőgazdasági képzési ág - Mezőgazdasági.
Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA NOVEMBER 4-7.
Aktualitások a felsőoktatási felvételiben
Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME.
A mesterképzések létesítésének és indításának helyzete a műszaki szakterületen Sima Dezső MFRFK, november 3.
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, tanárképzés az ELTE-n
ELTE Bologna Szeminárium február 7.. „A”- szekció kérdései I. 1. Hogy értendő a mesterképzés 35%-os hallgatói létszáma? Minek a 35%-a ez, illetve.
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
Kiadványaink Országos Felsőoktatási Információs Központ.
A bolognai folyamat – Párizs: Sorbonne-i Nyilatkozat Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország  hallgatói és oktatói mobilitás.
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Kalmár László  Informatikai Tanszékcsoport, Főépület 2000-nél több informatikus hallgató.
Környezettudományi MSc A Szegedi Tudományegyetemen.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Mesterképzés az EKF-en
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
A megújuló tanárképzés
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézet
Dr. Bazsa György, az FTT elnöke:
Radnainé Gyöngyös Zsuzsanna egyetemi docens tanszékvezető
Tájékoztató Tájékoztató a BA/BSc képzésekben résztvevő hallgatóknak a szakirány választás, a tanári mesterképzésbe való belépés feltételeiről és lehetőségeiről.
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
Biomérnök alapszak (BSc)
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
„A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói.
Távmunka tanácsadói képzés a BME-n
A kutató (akadémiai) mesterképzés
Bölcsész mesterképzések – kitörési pontok és az akkreditációs folyamat tanulságai Dr. Brenner Koloman ELTE BTK dékáni megbízott.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
Mesterszakok Dr. Bazsa György, a MAB elnöke → Listák FTT ülés – október 10.
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke A Magyar Rektori Konferencia ülése Pécs, június 25.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
„Felsőfokú szakképzés lehetőségei a STRATOSZHOZ tartozó tagvállalatoknál” Ea.: Dr.Szeri István Stratosz Dél-alföldi régióvezető szeptember 28.
Szakképzési programok kidolgozása az FSZ szakképesítésekhez
MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ február.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
Filozófia Intézet Jelentkezhetnek BA vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező Bölcsészek Társadalomtudósok Pszichológusok T ermészettudósok, matematikusok.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
Jankovits László egyetemi docens PTE BTK
TANÁRKÉPZÉS A BOLOGNAI RENDSZERBEN Gaál István DE TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettes.
A felsőoktatási képesítési keret tervezete és megvalósulása Magyarországon Derényi András.
Dr. Palásti Kovács Béla BMF-BGK kari főigazgató
A tanárképzés szerkezete
Tanári mesterképzés Tájékoztató Dr. Szabó Antal
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
A képzési és kimeneti követelmények kialakításának tapasztalatai az üzleti képzési ágban László Gyula április 27.
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
SZTE Egyetemi Tavasz TÁJÉKOZTATÓ A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉSRŐL Dr. Szendrei Mária Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete.
Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
Felnőttképzés és felnőttoktatás a felsőoktatásban Fekete Ilona Dóra Eger 2011.
2016. január 29. Dr. Szabolcs Éva egyetemi tanár Neveléstudományi Intézet Neveléstudományi mesterszak az ELTE Pedagógiai és.
Az Országos Képesítési Keretrendszer hatása a képzési és kimeneti követelményekre a felsőoktatásban Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Egy csónakban evezünk Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport.
1. Logisztikai menedzsment mesterképzési szak  A szak indítása: 2011  Végzettség: okleveles logisztikai menedzser  Képzési idő: 4 félév  Jelentkezési.
A Felsőoktatási Regisztrációs Központ és a felsőoktatás Bakonyi László, főigazgató.
Szakirányválasztás Lengyel Ágnes ELTE Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály Szakirányválasztással kapcsolatos tájékoztató – pedagógia.
A képzés szeptemberében indul!
PANNON EGYETEM VEGYÉSZ MESTERSZAK.
A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELSŐ TAPASZTALATAI
Előadás másolata:

A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.

1. A mesterszakok kialakításának irányelvei (tervezet) Bemenet (0.3 – 0.4)*alapképzés kimenet közvetlenül vagy megszakítással korábban végzettek Kimenet munkerőpiac ~85-90% PhD ~10-15%

Képzési és kimeneti követelmények javasolt szerkezete 1. A képzési cél 2. Az oklevélben szereplő végzettség és szakképzettség megnevezése 3. A megszerzendő kreditek száma 4. Az előzményként elfogadott szakok megnevezése valamit a kritérium tárgykörök megadása 5. Az elvárt szakmai kompetenciák

Képzési és kimeneti követelmények javasolt szerkezete 6. A képzés főbb tanulmányi területei Elméleti alapozáspl. 15 – 25 kredit Szakmai törzsanyagpl. 20 – 40 kredit Differenciált szakmai anyag (modul, szakirány, stb.)pl. 30 – 50 kredit Szabadon választhatópl. 5 – 10 kredit Diplomamunkapl. 30 kredit Összesen120 kredit

Képzési és kimeneti követelmények javasolt szerkezete 7. Az elméleti alapozás és a szakmai törzsanyag bemutatása 8. Az elméleti és a gyakorlati képzés tantervi arányai 9. Idegennyelv-ismeretek

Differenciált szakmai anyag Szakirányok/modulok Munkaerőpiac/tudományos munkák

Mesterszakok száma Kevesebb, általánosabb időállóbb Több, specializáltabb kevésbé időtálló munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodó

Alap- és mesterszakok kapcsolódása a) Az alapképzésben választott szakiránynak megfelelő mesterszakok Alapszak/ szakirányok Mesterszakok Hatékony Szűk merítési bázis

Alap- és mesterszakok kapcsolódása b) Tanulmányok folytatása egy képzési ágon ill. képzési területen belül Kritérium tárgykörök előírása Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Alapszakok Mesterszakok

Alap- és mesterszakok kapcsolódása c) Tanulmányok folytatása eltérő képzési területen Kritérium tárgykörök előírása Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Alapszakok Mesterszakok képzési terület (pl. műszaki) képzési terület (pl. gazd. tud.)

Alap- és mesterszakok kapcsolódása d) Interdiszciplináris mesterszakok?

Valamely mesterszakra való jelentkezés feltételei Felvételi Tájékoztatóban: kritérium tárgykörök Intézmény: körvonalazza a kritérium tárgykörök tartalmát (pl. a honlapján) (Felvételi eljárás) OFI: összesít, rangsorol, értesít Kiegészítő ismeretek/finanszírozás (?)

Szakalapítási/szakindítási mechanizmus Mint az alapszakoknál

A mesterképzések indításának időhorizontja Képzési területenként eltérő lehet szeptemberében célszerű és indokolt igény (korábban végzettek) katalizál visszacsatolás az alapképzésre versenyképesség külföldi kínálatokkal

2. Egyeztetések – kapcsolódások MAB/OM: Mesterszakok alapítási/indítási kritériumrendszere NBB: Összehangolás

3. A 2. ciklus megvalósításának várható ütemezése A mesterszakok szerkezetének kialakítása dec. – márc. F: Konferencia szakbizottságok A mesterszakok létesítése máj. F: Konferencia szakbizottságok A mesterszakok indítási kérelmei szept. F: intézmények