. Álmok és realitások: településeink szerepe a gazdaság fejlődésében Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2007. 06. 28.

I.2. Területi gazdasági teljesítmény Bruttó hazai termék (GDP) Bp-vidék különbség 2.8-szorosra nőtt Legfejlettebb megyék: Vas, Fejér, Győr-Moson-Sopron Legelmaradottabb: Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg Átlag GDP 1025-1430 ezer Ft/fő között

Az egy főre jutó GDP az EU átlagában

Beruházások Növekedés visszaesése tapasztalható. 2001-2002 4,5% 2003. alig 4% Ennek okai: Lakossági és állami beruházások gyorsuló dinamikája. Vállalati beruházások stagnálása, csökkenése.

I.3. Gazdasági szervezetrendszer Rendszerváltás utáni struktúraváltozás befejeződött. Dualitás jellemzi a magyar gazdaságot. Nagyvállalatok dominanciája növekszik, az export ¾-t ők adják. Kb. 1 millió KKV

Vállalkozások területi eloszlása

I.4. Külföldi működőtőke Elengedhetetlen a gazdaság fejlődéséhez. Egyre erőteljesebb verseny a térségben és globálisan is. Területi eloszlása: Közép-Mo. É-Ny-i határ közelében

A külföldi tőke változása

I.6. Ipar A rendszerváltás után, 1996-tól állt növekedési pályára. Az ipari export 1996-2000 között a háromszorosára nőtt. Az összes ipari export 2/3-t a gépjármű-gyártás és az elektronikai ágazat adja. Az ipari foglalkoztatottság jelentősen növekedett, 2002-re 750 ezer fő.

Ipari foglalkoztatottság

Közösségi elvárások ESDP Közösségi Stratégiai Irányelvek TSP – EU területi távlatai Lipcsei Karta Régiók a gazdasági növekedésért Agglomerációk, városok a térségi fejlődés motorjai Városhálózat fejlesztés Város és vidék partnerség

A CSG prioritásai CSG = Közösségi Stratégiai Iránymutatások 2017.04.09. A CSG prioritásai CSG = Közösségi Stratégiai Iránymutatások Infrastrukturális beruházásokkal javítani a tagállamok, régiók, nagyvárosok vonzerejét. A kutatások és az innovációs hálózatok megerősítésével ösztönözni az innovációt és a tudás-alapú gazdaság növekedését. A képzésbe befektetéssel és a munkaerő-piac kiterjesztésével több és jobb munkahelyet létrehozni.

Gazdaság vagy Iparpolitika Lemondás az iparpolitikáról – IKM… Ipari szempontok hiánya a privatizációban Egymást feltételező

Sikeres település = sikeres gazdaságfejlesztés Befektetők vonzása Feltételrendszer javítása – infra, képzés Tárgyalások meggyőzés Csesztreg Debrecen

Térségi feladatok a területfejlesztésben Passzív oldal Aktív oldal Közreműködői feladatok Gazda szerep a végrehajtásban Projekt oldal RFT-k Gazdaságfejlesztés Szabad tér

Diagnózis Bezárkózó egyetemek Kutatás a kutatásért Kamarák kritikai szerepben Fejlesztő önkormányzatok Atomizált vállalkozások Ki szervez? Ki menedzsel? Ki tűz ki célokat?

Átfogó célok 2020-ig 1. Térségi versenyképesség Növekedést ösztönző térszerkezet 2. Területi felzárkózás Túlzott egyközpontúság oldása 3. Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Érték, erőforrás megőrzése és erősítése 4.Területi integrálódás Európába Közlekedési hálózatok, határon túli kapcs. bővítése 5.Decentralizáció és regionalizmus Regionális identitás erősítése, források decent.

Középtávú országos területi célok 2013-ig Versenyképes budapesti metropolisz megteremt. Nemzetközi gazdaságszervező szerep Nemzetközi turisztikai, kulturális központ Fejlesztési pólusok megerősítése Térségi funkciók fejlesztése Hálózatos együttműködés,együttműködő térségi városhálózatok Elmaradott térségek, perifériák felzárkóztatása Munkahelyteremtés Térségi központok elérhetőségének javítása Egészséges életmód terjesztése

A programozás logikája 2017.04.09. OP vs komplex program – OP struktúra: a lebonyolítás rendje – Komplex program: a TARTALOM A programozás logikája Operatív programok OP1 OP2 … OPn KP1 X KP2 KP3 KP4 A tervezés logikája Komplex programok

Pólusok az OFK-ban A pólusok térségi funkcióinak fejlesztése Innovációs Gazdasági Kulturális Irányítási Kereskedelmi Kisugárzó hatás érvényesülési feltételeinek megteremtése Elérhetőség Kooperációs kapcsolatok Alközpontok (városhálózat) OGy. Hat.

MAGYARORSZÁG TÉRSZERKEZET-FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK SÉMÁJA Szombathely SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján Szombathely LJUBJANA FELÉ ADRIA FELÉ SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR BÉCS KIJEV FELÉ Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém POZSONY KASSA FELÉ BEREGSZÁSZ FELÉ BUKAREST FELÉ BELGRÁD FELÉ ATHÉN FELÉ ZÁGRÁB FELÉ ADRIA FELÉ GRAZ FELÉ NAGYVÁRAD ARAD Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján ORSZÁGOS FUNKCIÓK (BUDAPEST) REGIONÁLIS FUNKCIÓK 1. (NAGY- VÁROSOK) REGIONÁLIS FUNKCIÓK 2. (MEGYEI SZÉKHELYEK, EGYÉB MEGYEI JOGÚ VÁROSOK) HELYI FUNKCIÓK (EGYÉB TELEPÜLÉSEK)

Magyarország távlati fejlesztési pólusai

MAGYARORSZÁG TÉRSZERKEZET-FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK SÉMÁJA Szombathely SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján Biotechnológia KÖZPONT Tudapest medipólus, info KÖZPONT nanotechnológiai KÖZPONT JÁRMŰIPARI KÖZPONT Kulturális, környezetipar KÖZPONT farmakológia KAPCSOLATOK ORSZÁGOS FUNKCIÓK REGIONÁLIS FUNKCIÓK 1. REGIONÁLIS FUNKCIÓK 2. HELYI FUNKCIÓK

Déja Vu? Budapest Nagyvárosi ipari koncentrációk Ami probléma volt – ma lehetőség Régió > ráfonódás a központokra

Köszönöm a figyelmüket!