Az egyhurkos szabályozási kör kompenzálása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A sin függvény grafikonja
Advertisements

2005. október 7..
Stabilitás vizsgálati módszerek
A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
Adatelemzés számítógéppel
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A SZABÁLYOZÓKÖR MŰKÖDÉSI ELEVE
Elektronikus készülékek megbízhatósága
A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
Irányítástechnika II. rész
Szabályozási Rendszerek
Összefogalás.
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Halmazok, műveletek halmazokkal
Kompenzációs feladat megoldás menete.  Labilis kompenzálatlan rendszer amplitúdó diagramja alapján rajzolja meg a fázis diagramját!  Jelölje meg a.
Kötelező alapkérdések
Kalman-féle rendszer definíció
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
Készítette: Glisics Sándor
Készítette: Glisics Sándor
Mágneses lebegtetés: érzékelés és irányítás
3. Gőzkazánok szabályozása
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Szabályozási Rendszerek
Hősugárzás.
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
Radványi Mihály Gergely Sándor Alpár Antal 2006
controller plant Gd(s) Gc(s) Ga(s) Gp0(s) Gt(s)
Kompenzálás a felnyitott hurok pólusai és fázistartaléka alapján
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Irányítástechnika 5. előadás
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
PNEUMATIKUS ARÁNYOS-INTEGRALÓ SZABÁLYOZÓ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VI.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Regresszióanalízis.
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
Az Alakfelismerés és gépi tanulás ELEMEI
Folyamatirányítás fermentációknál
Számpélda a földelt emitteres erősítőre RBB’≈0; B=100; g22=10S;
Minőségtechnikák I. (Megbízhatóság)
Idősor elemzés Idősor : időben ekvidisztáns elemekből álló sorozat
Valószínűségszámítás
Gyakorlati alkalmazás
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
Vezérlés Ha a szakasz modellezhető csupa kétállapotú jellel, akkor mindig alkalmazható vezérlés. Lehet analóg jellemző (nyomás, szint, stb.), de a modellhez.
egyszerűsített szemlélet
BEVEZETŐ Dr. Turóczi Antal
c.) Aszimmetrikus kimenettel Erősítések Bemenetek:
Felbontás és kiértékelés lehetőségei a termográfiában
Szabályozási Rendszerek
Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
Az egyhurkos LTI szabályozási kör
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Valószínűségszámítás II.
Az eredő szakasz GE(s) átmeneti függvénye alapján
1. Erőmű automatizálási ismeretek2. Erőmű-/Blokkszabályozás3. Gőzkazánok szabályozása4. Atomerőmű szabályozásai 4. Gőzturbinák szabályozása 1.
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez.
Hibaszámítás Gräff József 2014 MechatrSzim.
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
Előadás másolata:

Az egyhurkos szabályozási kör kompenzálása Az egyhurkos szabályozási kör dinamikus tulajdonságainak javítása

Sorrend Statikusan illeszteni kell a szabályozó kompenzáló elemét a szabályozási kör többi eleme (végrehajtó, szakasz, szabályozó) statikus karakterisztikáihoz. A szakasz dinamikai jellegének ismeretében (önbeálló vagy integráló, holtidősnek tekinthető-e, stb.) kell megválasztani a kompenzálási struktúrát. A kompenzáló tag nélküli felnyitott hurok, más néven eredő szakasz átmeneti vagy körfrekvencia átviteli függvénye vagy pólusainak ismeretében lehet határozni a kompenzáló tag konkrét paramétereit.

A kompenzáló tag elhelyezése soros GC(s) GE(s) Az ipari technológiák, gépek egyes dinamikai jellemzőinek egyhurkos kompenzálásakor a soros kompenzálás a leggyakoribb. soros és visszacsatolt GC1(s) GE(s) GC2(s)

A kompenzáló tag elhelyezése GP(s) GC(s) párhuzamos GP(s) visszacsatolt GC(s) A párhuzamos és a visszacsatolt kompenzálást önmagában elsősorban az áramkörtechnikában alkalmazzák.

A párhuzamos PIDT1 kompenzáló tag A három jelátvivő tag jelleget (arányos, integráló, differenciáló) tartalmazza. Az arányos hatás felerősíti a rendelkező (hiba) jelet, azaz a szabályozási eltérést. Az integráló hatás addig változtatja a végrehajtó jelet, amíg a rendelkező (hiba) jel nem nulla. A differenciáló egytárolós hatás előjel helyesen felerősíti a rendelkező (hiba) jel változását, és így gyorsítja a végrehajtó jelet. Folytonos vagy folytonosnak tekinthető rendszerekben ideális D jelátvivő tagot nem előnyös alkalmazni.

A párhuzamos PIDT kompenzáló struktúra (Európai elrendezés) arányos P 1 integráló I differenciáló, egy tárolós DT1 A technológiai rendszerek vagy gépek jellemzőinek egyhurkos szabályozásakor a P, I, és DT1 hatások párhuzamos elrendezése a szokásos.

A párhuzamos PIDT kompenzáló tag átviteli függvényei Arányos P Integráló I Arányos Integráló PI Arányos Differenciáló PDT Arányos Integráló PIDT Differenciáló

A PIPDT kompenzáló struktúra ahol a TI > 4TD ; TD > 5T Az áramkör technikában szokásos, de nem kizárólagos a P, PDT1, és PI hatások soros elrendezése. Diszkrét PIPD, PIPD2 (z transzformált) szabályozókat alkalmaznak a technológiai rendszerek szabályozásában is.

A párhuzamos PIDT1 és a soros PIPDT1 azonos jellegű Párhuzamos elrendezés esetén a PIDT1 számlálójában az alábbi egyenlet gyökei a τ1 és a τ2 :

A lead-lag kompenzáló struktúra A mechanikus, elektro-mechanikus és a pneumatikus szabályozókban alkalmazták.

A PI kompenzáló tag A PI kompenzáló tag átmeneti függvénye és átviteli függvényének Bode diagramja KC = 1 esetén

A PDT kompenzáló tag A PDT kompenzáló tag átmeneti függvénye és átviteli függvényének Bode diagramja A differenciális erősítés

A PIDT kompenzáló tag A PIDT kompenzáló tag átmeneti függvénye és átviteli függvényének Bode diagramja. (A PIPDT hasonló!) A TI ≥ 4TD arányt célszerű betartani

Kompenzálási technikák A szabályozó felöl nézve az eredő szakasz (távadó, szakasz, végrehajtó együttese) identifikálásától függ. Pólus áthelyezés módszere: Szürke vagy kellően pontos fekete modell. Ismert az eredő szakasz (GE(s)) átviteli függvénye és így a pólusai. Az eredő szakasz átmeneti függvénye alapján: Fekete modell. Empirikus tapasztalatból származó ajánlások alapján választ kompenzálási struktúrát és paramétereket. Az eredő szakasz méréssel meghatározott (GE(jω)) körfrekvencia átviteli függvénye alapján: Fekete modell. Bode diagramon illesztik egymáshoz a kompenzáló tag (GC(jω)) és az eredő szakasz (GE(jω)) körfrekvencia függvényeit.

Pólus áthelyezés GC(s) GE(s) Az eredő szakasz lehet például egy áramkör, amelynek átviteli függvénye számítható a Kirchoff törvényekből. GC(s) GE(s) Valós pólusok és zérusok esetén az időállandók a pólusok és zérusok abszolút értékének reciprok értéke. A legkisebb valós értékű pólusok a legnagyobb időállandók. Ezeket lecserélve gyorsítjuk a szabályozási kört. A G0 hurok árviteli függvény egyszerűsödik ha zC1=pE1 és zC2=pE2

Kompenzáló struktúra önbeálló szakaszokhoz Empirikus tapasztalatok alapján az önbeálló jellegű szakaszok átmeneti függ- vényéből meghatározható látszólagos időállandó és látszólagos holtidő Tg / Tu arányához az alábbi kompenzálási struktúrák az ajánlottak. I PID PI P

Kompenzáló struktúra integráló szakaszokhoz Az integráló jellegű szakaszok P, PDT, és PIDT kompenzálás választható. A szakasz átmeneti függ- vényéből meghatározható a látszólagos időállandó T∑ és az integrálási idő TI. A kompenzáló tag idő paraméterei (PD esetén TD és PID estén TI és TD, ahol TI = 4* TD) a látszólagos időállandó T∑ értékéhez illeszkednek

PI kompenzálás az eredő szakasz körfrekvencia átviteli függvénye alapján PI kompenzáláskor az eredő szakasz körfrekvencia diagramján kell kijelölni a leendő vágási körfrekvencia értéket és ehhez illeszteni 10ωi értéket! KC a vágási körfrekvencia definíciója alapján számítható.

PIDT kompenzálás az eredő szakasz körfrekvencia átviteli függvénye alapján PID kompenzáláskor az ωI, ωD értékek arányát előre el kell dönteni, majd az eredő szakasz körfrekvencia diagramján a leendő vágási körfrekvencia – a PIDT kompenzáló tag maximális pozitív fázistolásához tartozó körfrekvencia értéket!