A tagállami árszabályozás keretei az Európai Unió jogában, különös tekintettel a liberalizált piacokra Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. „Lendület” tudományos főmunkatárs, MTA TK JTI Tanszékvezető egyetemi docens, SZTE-ÁJTK
Versenyszabályok Az EU-s versenyszabályok (a liberalizációs versenyjog kivételével) nem rejtenek magukban érdemi korlátozást az állami árszabályozással szemben. Az árszabályozás nem minősül állami támogatásnak, mivel nem érinti a közpénzeket. Az elvi lehetősége ugyan fennállhat annak, hogy a hatósági ár meghatározásával a tagállam egy vállalkozást a versenyszabályok megsértésére sarkalljon (kibocsátás korlátozása, önköltség alatti értékesítés), ez gyakorlatilag csak kirívó esetekben állhat fenn.
Belső piac (szabad mozgás) A tagállami árszabályozás akkor sérti a belső piac szabályait (a szabad mozgást), ha külföldi és a belföldi termékeket nem egyformán érintő módon akadályozza a külföldi áruk belépését egy másik tagállam területére. Ennek megfelelően, a maximális ár meghatározása összeegyeztethetetlen lehet a belső piaccal, amennyiben megakadályozza vagy akadályozza a drágább (adott esetben az import költségek miatt drágább) külföldi termékek behozatalát. A minimális ár meghozatala összeegyeztethetetlen lehet a belső piaccal, ha akadályozza a külföldi termékek behozatalát azáltal, hogy megfosztja őket az alacsonyabb árban rejlő versenyelőnyüktől.
Liberalizált szektorok Federutility (földgáz): kifejezett felhatalmazás hiányában, főszabály szerint, minden árszabályozás tiltott; Árszabályozásra csak indokolt esetben kerülhet sor (általános gazdasági érdekből); Arányos, tárgyilag és időben (!) limitált kell legyen. Villamos energia: egyetemes szolgáltatás. Megnyitott piacok – eleve nyitott piacok.
Epilógus: Dinnyekartell A csatát lehetőleg a csata előtt kell megnyerni. Sun Tzu Ez több mint bűn, ez hiba. Antoine de Boulay
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Dr. Nagy Csongor István „Lendület” tudományos főmunkatárs MTA TK JTI Tanszékvezető egyetemi docens SZTE-ÁJTK