Krajcsák Zoltán – egyetemi tanársegéd BME MVT Vállalatgazdaságtan II. – HR 2. Munkakörök kialakítása, elemzése és értékelése Krajcsák Zoltán – egyetemi tanársegéd BME MVT

A munkakör A szervezet elemi egysége Szűkebb értelmezésben - a munkakör azon feladatok összessége, amelyeket egy embernek kell elvégeznie. Tágabb értelemben – a szervezet azon szabályozási egysége, amelyhez nem csak a feladatot, de a munkavégzés helyét, a munkavégzés rendjét, kapcsolatait és a felelősségi kört is hozzárendeljük.

A munkakörelemzés fogalma A munkakörelemzés a munkakörök tanulmányozásából, az azokra vonatkozó adatok gyűjtéséből, valamint a munkakörök leírásához és követelményeinek meghatározásához szükséges véleményalkotásból álló, rendszerezett folyamat.

A munkakör elemzés felhasználása Az alkalmazottakkal való kapcsolatok toborzás, kiválasztás, teljesítményértékelés, ösztönzés, karriertervezés, feladatelemzésen alapuló létszám meghatározás A szervezeti igények Fejlődési lehetőségek, belső mobilitás, utánpótlási tervek, szervezet korszerűsítés Jogi követelmények munkakörülmények, munkabiztonság A munkaügyi kapcsolatok Egyeztető tárgyalások alapja

Módszertani alapok A résztvevők köre EEM osztály munkatársai Szakértők, külső - belső Munkakört betöltő személyek Menedzserek Az információk forrása A munkakör betöltője közvetlen felettese Munkatársak - kapcsolatok Dokumentumok

Milyen információkat gyűjtünk? Jellemző feladatok, résztevékenységek A fentiek gyakorisága Nehézségi foka Felelősségek - hatáskörök Kapcsolatok más munkakörökkel Munkakörülmények

A munkakörelemzés folyamata Döntés a munkakör elemzés céljáról Munkakörelemző csoport létrehozása Háttérvizsgálatok - etalon munkakörök Alkalmas módszer megválasztása, tréning A munkakörelemzés végrehajtása

A munkakörelemzés módszerei Kérdőíves módszerek nem kvantifikálható jellemzők megítélésére kérdőív készítést igényel (Position Analisys Q) Feladat leltár -előkészített listát igényel műveleti szintig lebontva (Task –Inventory) Funkció elemzés a személy tevékenységének megfigyelésére irányul (lépései: célok, feladatok meghatározása és elemzése célja a szükséges ismeretek, készségek és gyakorlat meghatározása

Munkakör/pozíció Analízis kérdőív (PAQ) 1. Input információk 1.1. Az információk forrásai Minden egyes pontnál írja be a kódot annak megfelelően, hogy azt milyen gyakran használja a dolgozó munkavégzés közben. Jelölés: N nem használatos 1 nagyon ritkán 2 alkalmanként 3 változó gyakorisággal 4 igen gyakran 5 elengedhetetlen 1.1.1. Vizuális információ 1. _____ Írott anyagok (könyvek, irodai feljegyzések, stb.) 2. _____ Kvantitatív információk (táblázatok, mátrixok, stb.) 3. _____ Képi információk (képek, diagramok stb.)

Munkakörelemző kérdőív /Position Analysis Questionnaire (PAQ) 2. Mentális folyamatok 2.2. Információ feldolgozás Ebben a szekcióban a pontok olyan tevékenységeket tartalmaznak, amelyek a munkavégzéshez szükséges információfeldolgozást érintik. A pontokhoz olyan értéket rendeljen, amely a valóságot a legjobban tükrözi. Jelölés: N nem használatos 1 marginális 2 alacsony 3 közepes 4 fontos 5 nagyon fontos 1. ____ Információk összefüggéseinek felismerése 2. ____ Információk elemzése, következtetések levonása 3. ____ A matematika használata (az alábbi kódok alapján): N - nem használatos 1 - egyszerű alap (kétjegyű számok összeadása, kivonása) 2 - alap (max. háromjegyű számok szorzása, osztása) 3 - közepes (egyszerű kalkulációk, %számítás) 4 - haladó (bonyolult összefüggésekre modellek használata) 5 - szakértő (modellek készítése, statisztikai feltárása)

Munkakörelemző kérdőív /Position Analysis Questionnaire (PAQ) 3. Munkavégzés 3.6. Manipuláció, mozgás koordiáció Minden egyes pontnál írja be a kódot annak megfelelően, hogy az adott pont mennyire jellemző munkavégzés közben. . Jelölés: N nem használatos 1 marginális 2 alacsony 3 közepes 4 fontos 5 nagyon fontos 1. ____ Az ujjak mozgása (az ujjak pontos koordinálása mennyire fontos pld. óraműszerész, kézi festés) 2. ____ Az alsó karok mozgatása

Munkakörelemző kérdőív /Position Analysis Questionnaire (PAQ) 4. Interperszonális kapcsolatok 4.1. Kommunikáció Ebben a szekcióban a pontok olyan tevékenységeket tartalmaznak, amelyek a munkavégzéshez szükséges kommunikálást érintik. A pontokhoz olyan értéket rendeljen, amely a valóságot a legjobban tükrözi. Jelölés: N nem használatos 1 marginális 2 alacsony 3 közepes 4 fontos 5 nagyon fontos 99. ____ Tanácsadás (az emberekkel való törődés, probléma feltárás, a lehetséges problémák megoldására való rávezetés) 100. ____ Tárgyalás (más emberekkel való információcsere… megállapodás)

Munkakörelemző kérdőív /Position Analysis Questionnaire (PAQ) 5. Munkakontexus 5.1. Fizikai jellegű munkafeltételek Minden egyes pontnál írja be a kódot annak megfelelően, hogy a dolgozó az adott munkakörben átlagosan mennyi időt tölt a jelzett körülmények között. N elhanyagolható 1 munkaidő 10%-a alatt 2 munkaidő 30%-a alatt 3 munkaidő 60%-a alatt 4 munkaidő 60%-a felett 5 szinte állandóan 135. ____ Munkavégzés külső környezetben az időjárástól függetlenül 6. Egyéb jellemzők 172. ____ A munkavégzés intenzitása a munkaidőn belül változik (pld. felszolgálók terhelése ebédidőben)

A funkcióanalízis alkalmazása tűzoltói munkakörben

A munkakörelemzés módszerei 2. Munkanap felvétel teljes körű vagy mintavételes művelet, műveletelem, mozdulatok gyakoriságának vizsgálata csak ismétlődő feladatok esetén alkalmas Önfelmérés - napló vagy feljegyzés Interjú módszerek strukturált kérdések, visszacsatolással

A munkaköri leírás Leírás Munkakör azonosítása a szervezeten belül Feladatok (célok, jellemző eredmény mutatók) Felelősségek (kötelezettségek) Hatáskörök (autonómia) Kapcsolatok más munkakörökkel A munkavégzés körülményei

Munkaköri specifikáció Képzettség Képesség szellemi fizikai ügyességi pszichikai Készségek, magatartási követelmények, kompetenciák

A munkakörelemzés akadályai Idő- és költségigényes Alkalmazottak ellenállása Vezetők hozzáállása, ellenállása Eredménye gyorsan elavul Eredménye nem fordítható közvetlen üzleti haszonra Adatgyűjtés és elemzés gyakorlatot és jártasságot igényel

Munkakör tervezés Munkakör tervezés fogalma Specializáció, rotáció, munkakör bővítés Munkakör gazdagítás

Munkakör tervezés fogalma A munkakör tervezés az a folyamat, amelyben egy munkakör feladatait, funkcióit, kapcsolatait határozzuk meg. Ennek célja, hogy biztosítsa a magas szintű szervezeti teljesítményt, valamint a dolgozók elégedettségét és motivációját.

A munkakörtervezés módszerei Specializáció a feladatok lebontása kis, hatékonyan végezhető, speciális tudást nem igénylő egységekre (tudományos vezetés) Munkakör bővítés azonos szintű feladatokkal történő bővítés, változatosság növelése Rotáció azonos szintű munkakörök közötti váltás

Munkakör gazdagítás Olyan technika, amely különböző szintű feladatok kombinációjára épül, megnöveli a munkakör mélységét. Tervezési, döntési ellenőrzési feladatokat is integrál. Megvalósítás: feladatok kombinálása, természetes munkaegységegek kialakítása, ügyfélkapcsolatok, felelősség delegálása, visszajelzések biztosítása révén.

Munkaköri jellemzők modellje Munka átélt jelentősége A munka eredményességéért vállalt felelősség A munka eredményeinek konkrét ismerete Belső motiváció Növekedési igény kielégítése A munkával való elégedettség Hatékony munkavégzés  Befolyásoló tényezők: 1. Tudás és képesség 2. A növekedési szükséglet erőssége 3. A munkával való elégedettség  Autonómia Visszajelzés A munkakör központi dimenziói Kritikus pszichológiai állapotok Eredmények változatossága meghatározottsága fontossága A feladat 

A munkakör gazdagítás eszközei Feladatok kombinációja Természetes munkaegységek („egész”) kialakítása Kapcsolatok biztosítása a vevőkkel (belső, külső) Felelősség delegálása Visszacsatolási lehetőségek biztosítása Nem mindenki igényli, némelyeknek stresszt okoz, egyes komplex munkakörök már nem gazdagíthatók tovább!

A szociális információk hatása a munkakör motivációs erejére Salanic és Pfeffer szerint az egyének adaptív módon viselkednek. Beállítódásukat, magatartásukat és hiedelmeiket a közösség nyomása, valamint saját múltbéli és jelenlegi viselkedésük, továbbá a szituáció jellemzői befolyásolják. A munkával kapcsolatos magatartásukat, teljesítményüket a szociális hatások jobban befolyásolják, mint a munkakör kialakítása.

Kérdések a munkakörök kapcsán Hogyan lehet egy jól magyarázható sorrendet kialakítani a szervezetben fellelhető munkakörök között? Mérhető e a munkakörök nagysága, értéke? A munkakörök „értéke, nagysága” és a bérpiaci adatok között lehet e kapcsolatot teremteni?

Alapok A munkakör értékelés olyan folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a munkakörnek az adott szervezetben mekkora a relatív súlya, fontossága. Az értékelés alapja a munkakör jellemzői, a szükséges képesség ill. kompetencia, esetleg a piaci érték. Folyamata: mintamunkakörök elemzése - elvek szintek szerinti súlyozás, besorolás az egész szervezetre kiterjesztett értékelés

Munkakör értékelés jellemző szempontjai A munkakör célja Fontosabb felelősségek Mennyiségi jellemzők Munkakör természete és tartalma Szakismeret igénye Különleges munkavégzési körülmények

Munkakörértékelési módszerek

Rangsorolás A legegyszerűbb értékelő rendszer, aszerint rangsorolja a munkaköröket, hogy mennyiben járulnak hozzá a szervezeti célok megvalósításához. Összehasonlítás a referencia munkakörök tartalmával a munkaköri leírások alapján. Páros összehasonlítás Munkaköri csoportok kialakítása, érték hozzárendelés.

Tényező összehasonlító módszer Kulcsmunkakörök kiválasztása A munkakörre jellemző tényezők kiválasztása A tényezők egymáshoz képesti értékének meghatározása A vizsgált munkakör tényezőnkénti értékelése a méltányosság elvének betartásával

Osztályozásos módszer Osztályok képzése - értékek hozzárendelése előre Munkaköri leírások elemzése, munkakörök osztályba sorolása Könnyű, gyors eljárás, de jó leírást igényel, a besorolások számának rugalmas változtatása szükséges