Cavendish ingája Fejős Gergő 12.c.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egy híres kísérlet a Gépipariban
Advertisements

11. évfolyam Rezgések és hullámok
A mérés eredménye és a mérési hibák
Elektromos mező jellemzése
a terület meghatározása
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Az emberi szem optikai tulajdonságai Optické vlastnosti ľudského oka
EGYENLETES MOZGÁS.
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
A sűrűség.
Békéscsaba, Dr. Pálfalvi László PTE-TTK Fizikai Intézet PTE, Kísérleti Fizika Tanszék Fizikai mennyiségek mérése harmónikus mozgásegyenlet.
A hosszúság mérése.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
Eötvös Loránd élete és munkássága
A camera obscura.
A sűrűség meghatározása
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
Kísérletezés az EDAQ530 adatgyűjtő műszerrel
Közlekedésstatisztika
Elmozdulási hatásábrák
Gravitációs erő (tömegvonzás)
Eötvös Loránd élete és munkássága
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
1. Feladat Két gyerek ül egy 4,5m hosszú súlytalan mérleghinta két végén. Határozzuk meg azt az alátámasztási pontot, mely a hinta egyensúlyát biztosítja,
AZ ERŐ HATÁSÁRA AZ ERŐ HATÁSÁRA
Mágneses kölcsönhatás
\ A modern és fenséges Airbus 380, az Atlanti óceán fölött repült, New-York felé.
Történeti érdekességek
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Coulomb törvénye elektromos - erő.
Csillagászati műszerek
GNSS elmélete és felhasználása A helymeghatározás matematikai modelljei: fázismérésen alapuló relatív helymeghatározás különbségképzéssel.
Gyakorlati alkalmazás
Bevezetés a relativitáselméletbe II. Általános Relativitáselmélet
FÉNYSEBESSÉG MÉRÉSE 1800-IG
Fénysebesség mérése a 19. századig
Készítette: vígh Ramóna 10.a
Charles Augustin Coulomb Életrajza
A tehetetlen és a súlyos tömegről
Léon Foucault-féle ingakísérlet Kenyó Márk 9.b.
Albert Einstein   Horsik Gabriella 9.a.
Talpvizsgálat segédlet
A geometriai magasságmérés
Az Ingaóra Kecskeméti Bence 12.c.
Albert Einstein és a gravitáció.
AZ ERŐ HATÁSÁRA AZ ERŐ HATÁSÁRA
Eötvös Loránd és az ingája
Eötvös Loránd és a gravitáció
Eötvös Lóránd: Gravitáció
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
A számítógépes elemzés alapjai
Eötvös Loránd és a gravitáció (torziós inga)
A mértékegységet James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére nevezték el. A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek.
Ásványkutatás az Eötvös-ingával Készítette:Ócsai András 9.c.
Coulomb torziós ingája Misák Laura 9.a. Charles Augustin de Coulomb 1736(Angouleme)-1806(Párizs) Francia fizikus,hadmérnök Iskolái:1761-ben a mezieres-i.
 a Föld forgásának és a Coriolis- erő hatásának szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, amelyet Léon Foucault francia fizikus fejlesztett ki.FöldCoriolis-
Az Eötvös-inga Készítette: Virágh Máté 9. c EÖTVÖS LORÁND
AZ ERŐ HATÁSÁRA -mozgásállapot-változás -alakváltozás -forgás TÖRTÉNHET. AZ ERŐ HATÁSÁRA Készítette: Farkas Andor.
A számítógépes elemzés alapjai
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet Jármű- és mezőgazdasági Géptani tanszék A ventilátoros permetezőgép üzemeltetési jellemzőinek.
47. Országos Fizikatanári Ankét április 3-7.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Fizikai inga lengése 11. évfolyam.
Pallósi Kata KŐSZEG Jurisich Miklós Gimnázium
Egyetemes tömegvonzás, körmozgás, feladatok 9. osztály
AZ ERŐ FAJTÁI.
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
Előadás másolata:

Cavendish ingája Fejős Gergő 12.c

Torziós inga Képek Tartalomjegyzék

Cavendish a hosszú lengő kar és a végeiről lelógó nagy tömegek miatt külön ezüst feszítőhuzalt is alkalmazott. Az egész ingát mahagóni dobozba zárta be. Charles Coulomb és Eötvös Loránd is a lengő kar közepére helyezett tükör közvetítésével távcsővel olvasta le a kar elfordulását. Cavendishnél nem fény, hanem maga a 93 cm hosszú félkar volt a mutató. A mahagóni doboz minkét végébe nyílást vágott, ezt üveglemezzel lezárta. A doboz belsejében a karhoz lehető legközelebbi helyen elefántcsont főskálát helyezett el, egy hüvelyket (2,54 cm) húsz egyenlő kis részre osztott. A kar végére ugyancsak elefántcsontból segédskálát tett, amelyen egy kis osztásrészt további öt egyenlő részre osztott. Így század hüvelyk, azaz 0,25 mm pontossággal tudta a kar helyzetét meghatározni. Külön szoba közepén állt Clapham Common-i kastélyában a mahagóni doboz. A falba vágott résen át, kondenzorlencsén keresztül vetődött fény a skálákra, és ugyancsak kívülről, távcsővel történt a leolvasás. A vonzó tömegek lefelé fordított, szögletes U-alakú, felül fával megerősített vasrúdon lógtak, csiga és fonal segítségével kívülről lehetett azokat „negatív”, „középső” és „pozitív” helyzetbe állítani. Torziós inga

A főskála beosztása jobbról balra növekedett, ezért a tömegeknek a bal oldali elhelyezkedését nevezte pozitív helyzetnek. Kívülről lehetett beállítani az inga szálának s ezzel a rúdnak az alaphelyzetét. Mint említettem, az inga lengésidejéből számította ki a torziós szál csavarodási erősségét, a torziómoduluszt. A lengésidő mérését mind a tizenhét méréssorozatnál újra és újra elvégezte. Azért tette ezt, hogy az esetlegesen fellépő hibákat ezzel is csökkentse. Példaként említi, hogy ha a fatok végébe tett üveg elektrosztatikusan feltöltődik, akkor ez olyan hatású lesz, mintha a torziómodulusz változott volna meg. Ezt mérésével figyelembe tudja venni. Így már csak az a hiba marad, amelyet a feltöltött üveglapnak a golyókra gyakorolt hatása okoz. Ezt nem tudja mérni vagy számolni. A lengésidőt a nyugalmi helyzeteken történő áthaladások abszolút idejéből határozta meg. A nyugalmi helyzetek értékeit a szélső helyzetek értékeiből igen gondos számítással nyerte. Általában öt−tíz lengés együttes idejének átlagát vette. Három méréssorozatot végzett a kapott, meglevő gyengébb szállal, és közel 15 perces lengésidőket mért. Ezután erősebb szálra váltott, közel hétperces lengésidőkkel dolgozott az elkövetkező 14 méréssorozatnál. Cavendish igen jelentős kémiai eredményeket ért el, de a tömegvonzási erő gondos kimérését s ezzel a Föld sűrűségének pontos meghatározását tartják a legnagyobb érdemének. Ám ne feledjük, hogy hihetetlen gondossága kémiai kísérletei közben alakult ki.  Torziós inga

Képek az ingáról

Vége! 