Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Tartalom A jogi környezet logikai felépítése (jogi piramis és jogi prizma modellek) Hazai infokommunikációs jogszabályok A szabályozás intézményei háttere Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
A jogi szabályozás jellege Az információs társadalom mibenléte, követelményei Szabályozás célja: keretek megállapítása, akadálymentesítés Hierarchia: Nemzeten belül eltérő szintek, eltérő kihasználtsággal E-jogok: önálló jogterület? - Immateriális elem - Végrehajtási jellegű jogszabályok dominanciája - Elektronikus interfész használat a jogviszony (ki)alakításához Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Prizma elmélet Közösségi alapító szerződés elvei: Távközlési politika Infokommunikációs szabályozás Európai ipari versenyképesség szabályai Transzeurópai hálózati politika Másodlagos jog (intézmények joga) Stratégiák Határozatok Irányelvek Rendeletek Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Jogharmonizáció: Az Európai Közösség Alapító Szerződéséből négy terület adja az elsődleges joganyagot: Távközlési politikai szabályozás (95. cikk a belső piac létrehozását és működését segítő harmonizációról, 81-82. cikkek a versenyjogról, 47. és 55. cikkek a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságáról.) Infokommunikációs technológiák technológiai fejlődésének támogatásáról szóló szabályozás (163-172 cikkek.) Az európai ipar versenyképességének fokozását segítő szabályozás (157. cikk) Transzeurópai hálózatokra vonatkozó szabályozás (154-156. cikkek) Ezeket a magyar jog a következőképpen dolgozta fel: Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Jogharmonizáció: Távközlési szabályozás Elektronikus aláírás 2001. évi XL. TV a Hírközlésről, majd 2003. évi C. TV a Hírközlésről Eredmény: liberalizálódó távközlési piac Elektronikus aláírás 2001. évi XXXV. TV és rendeletei Közigazgatási alkalmazásához a KET-re várni kellett E-Kereskedelem 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Szerzői Jogok 1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról WIPO (World Intellectulal Property Organisation) irányelveket követve, az EU-t megelőzve.. Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Környezeti fejlődés: Hazai környezet az EU árnyékában Jelentős fáziskésés – 1993: indulás Alapvető szabály: központi államigazgatás informatikai koordinációjának továbbfejlesztéséről (több évben) 1998-2003: felzárkózási forgatókönyv (nemzetközi egyezményekhez csatlakozás) 2000: új lendület Stratégia (igazi): tervezés, irányítás, jogalkotás egy központban 2001: Első Hírközlési Tv, E-aláírás, E-Kereskedelem és információs társadalmi szolgáltatások Tv, 2003: Újra induló jogszabálygyár: Új Hkt, Iparjogvédelmi és szerzői jogi Tv, E-ker módosítás, Közbeszerzési Tv, 2004: Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló Tv, KET, 2005: Elektronikus információszabadságról szóló Tv, Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Hazai jogszabályok: Az 1997. évi CXLV törvény és az ezt módosító 2003. évi LXXXI. Törvény az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről Kft és Rt. esetében elektronikusan jegyezhető cég Illeték szintén elektronikusan 2001. évi XL. és a 2003. évi C. Törvény a hírközlésről Úton a teljes liberalizáció felé Fogyasztóvédelmi rendelkezések NHH 2003. évi CXXIX. Tv. A közbeszerzésről E-közbeszerzés (EKR) lehetőségének megteremtése 2004. évi CXXXVII. Törvény a Nemzeti Audiovizuális Archívumról Az audiovizuális kulturális örökség védelméről és digitalizálásáról 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról Minden közérdekű adat és jogszabály elérhető Több lépcsős végrehajtás: teljes hatályosulás 2008-tól Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Hazai jogszabályok: Áe és KET (1957. évi IV. És 2004. évi CXL Tv.) Áe is számos lehetőséget biztosított módosításai után KET önálló X. fejezete szól az e-ügyintézésről Minden intézhető elektronikusan, amit jogszabály nem zár ki(!) Ügyfélkapu 1990. évi XCIII. Törvény (illeték Tv.) Lehetőség az elektronikus lerovásra 1992. véi LXIII. Törvény (adatvédelmi Tv.) Az e-közigazgatásban a hatósági adatkezelés során számos helyen sérülhetnek személyiségi jogok 2001. évi XXXV. Törvény (e-aláírás Tv.) Az e-aláírást (minősítettet) közigazgatási eljárásban el kell fogadni Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Intézményi háttér: Az intézményi képviselet szerepe Kétpólusú (hárompólusú) igazgatás IHM (önkormányzati) MEH-EKK (kormányzati) (korábban MEH-KITKH) (GKM) Gyakran előzetes egyeztetéssel, társelőterjesztéssel (folyamatlassítás) (Korábban egypólusú MEH, majd MEH-IKB) Egyéb szervek: ITKTB, KIETB (ex ITB) KIETB IDA E-kormányzati Operatív Bizottság Minisztériumok Civil szervezetek Tudományos tömörülések Sikertényező: wilson-i tengelyek vastagsága! Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin
Köszönöm figyelmüket! balazs.budai@e-government.hu Az elektronikus közigazgatás jogi környezete Dr. Budai Balázs Benjámin