Regionális gazdaságtan 7. Urbanizáció

A városnövekedés szakaszai (1) A társadalomtörténeti fejlődés eddigi fokozatai: preindusztriális (mezőgazdaság), indusztriális (ipari forradalom), posztindusztriális társadalom (tercierizálódás). Az urbanizáció ciklusai: az ipari forradalom által generált modern urbanizáció szakaszos jellegű; koncentrációs és dekoncentrációs szakaszok váltják egymást; a szakaszok globálisan érvényesülnek, megjelenésüket a helyi történelmi és földrajzi sajátosságok, a gazdasági fejlettség foka befolyásolja.

A városnövekedés szakaszai (2) Urbanizációs szakaszok: Városrobbanás Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

I. Első szakasz: Városrobbanás Ipari forradalom, a modern gazdaság kialakulása. A népesség települési koncentrálódása: a városba áramlanak a falusi tömegek, gyorsan növekszenek a nagyvárosok. A városok térségi formája: mekkora és milyen irányúak a szállítási lehetőségek, milyen a közlekedési ellátás nyújtotta elérhetőség kiterjedése. A lakóhelyválasztás lehetősége a közlekedési ellátás függvényében korlátozott. A városnövekedés egy széles, a középkorban kialakult városhálózaton keresztül megy végbe. Egyes korábbi központok kiemelkednek, mások elmaradnak, illetve újak keletkeznek. A legerőteljesebb városfejlődési folyamatok a már meglévő városi státusú központokhoz kapcsolódnak, amelyek addig is mint közigazgatási, kulturális, vallási, kereskedelmi vagy katonai központként működtek.

II. Második szakasz: Szuburbanizáció Az ipar szerkezeti átalakulása A foglalkoztatásban a szolgáltató ágazatok szerepének növekedése Az infrastruktúra fejlesztése A városi agglomerációk kifejlődése, a kisvárosi hálózat megerősödése A falusi településállomány modernizálódása (városiasodása), a falusi elvándorlás mérséklődése A falusi és a városi életkörülmények közeledése Az egyszerű falu-város ellentét helyett az agglomerációk (urbanizált terek, városrendszerek) és a falusi térségek polarizációja A népesség területi dekoncentrációja: - a nagyvárosi terület-együtteseken belül (a népesség a központi területekről áthelyeződik az elővárosokba); - a városhálózaton belül (a népesség-növekedés a kis- és középvárosokra tevődik át, a kisváros-hálózat pedig bővül).

III. Harmadik szakasz: dezurbanizáció A legfejlettebb ipari országokban a gazdaság a posztindusztriális időszakába lép. A termelő szektorok foglalkoztatottsága csökken; a foglalkoztatottak zöme a tercier szektorban dolgozik, s növekvő gazdasági húzóereje van a quaterner szektornak. A népesség területi dekoncentrációja erősödik, a népességnövekedés súlypontja áthelyeződik az agglomerációkon kívüli rurális terekbe. Az úthálózat infrastruktúrája nem képes megbirkózni az ingázók ezreivel, egyre kevésbé elérhetők a munkahelyek, a városi szolgáltatások.

IV. Negyedik szakasz: Reurbanizáció A meglévő lakásállomány rehabilitálásával, városmegújító programok indításával, a közlekedési helyzet javításával, gyalogos zónák kialakításával, a társadalmi infrastruktúra felértékelésével megfordítható a nagyvárosokban tapasztalható irányzat és helyreállítható azok image-a. Az urbanizációs szakaszok követik és kifejezik a termelőerők fejlődésének különböző érettségi fokát. A csúcstechnológia megjelenése, elterjedése hatására tovább egységesül a településrendszer civilizációs színvonala, lehetővé válik a munkahelyek nagy részének erős (a lakóhelyig eljutó) decentralizációja, sőt egyes irányító tevékenységek centralizációja, új központok kiemelkedése is.

Az urbanizáció trendjei Az ipari forradalom által generált modern urbanizáció szakaszos jellegű. A folyamatban koncentrációs és dekoncentrációs szakaszok váltják egymást. Az urbanizáció szakaszai globálisan érvényesülnek, megjelenésüket a helyi történelmi és földrajzi sajátosságok, a gazdasági fejlettség foka befolyásolják.