A szervezet energiaforgalma

Energiára van szükség: a szövetek képződése, működése, az idegrendszerben az elektromos vezetés, az izommunka és az állandó testhőmérséklet fenntartása miatt Az energiaforgalom mérése: direkt vagy indirekt kalorimetria

Az energiaforgalom mérése Direkt kalorimetria

Az energiaforgalom mérése Indirekt kalorimetria

= + Energiaszükséglet Energiaszükséglet Alapanyagcsere Fizikai tevékenység

Alapanyagcsere Az alapvető életfolyamatok fenntartásához szükséges minimális energiatermelés, mely éber, szellemi és testi nyugalmi állapotban, előzetesen 12-14 órát éhező személyben mérhető semleges külső hőmérsékleten (felöltözve 20 °C, levetkőzve 28 °C) szoros korrelációt mutat a testfelülettel (hőleadó felület, aktív anyagcserét folytató szövetek aránya) nagyságát befolyásolja: - sportolás (+5%) - nem (férfiak +5-10%) - életkor (20 évtől évente -2-3%) - alvás (-10%) - menstruációs ciklus (1,5 MJ/nap eltérés), terhesség, láz, környezeti hőmérséklet (+5-20%) - stressz, élvezeti szerek

Az alapanyagcsere kiszámítása

Táplálóanyagok fajlagos hőhatása Étkezés után nő az alapanyagcsere, ami a táplálóanyagok emésztésével, felszívódásával, szállításával és intermedier anyagcseréjével függ össze A táplálóanyagok hasznosulásával összegfüggő hőveszteség mértéke változó: zsír zsír 3% glükóz glikogén 7% fehérje fehérje 24% glükóz zsír 26%

A szervezet alkalmazkodása különböző energiaszintekhez Az energia átalakítása, beépítése alkati dolog (,,takarékos” gén megléte). Elégtelen energia ellátás esetén csökken az alapanyagcsere. Az alkalmazkodás hátterében az inzulin és trijódtironin szekréció csökkenése áll (fogyókúra). Többlet energia felvétele esetén nő az említett hormonok szintje, nő a hőleadás.

A fizikai tevékenység energiaszükséglete Számítása az alapanyagcseréből szorzófaktorok segítségével történik. A fizikai aktivitástól és annak idejétől függ. A felnőttek napi energiaszükségletét meghatározó átlagos faktor

A 10-18 éves korúak napi energiaszükségletét meghatározó átlagos faktor

Energiaszükséglet terhesség és szoptatás alatt Egyedi elbírálást igényel. Befolyásolja a kezdeti tápláltsági állapot és a fizikai aktivitás csökkenés mértéke. 1-3 hónap: +0-0,6 MJ/nap 3-9 hónap: +0,6-1,2 MJ/nap szoptató anyák: +2-2,3 MJ/nap

Energiaszükséglet idős korban Az energiaszükséglet az életkorral csökken. Mértéke számos tényezőtől függ.

A gyerekek és serdülők energiaszükséglete A növekedés többletenergiát igényel. A kisgyermekek energiafelhasználása: 2-2,5x Az E-szükséglet a testi fejlődéssel mindkét nemben növekszik. A fiúk egységnyi testtömegre jutó E-szükséglete meghaladja a lányokét. A fiúk esetében a növekedés dinamikusabb (8-10 éves kortól). A fejlődés fázisai igen nagyfokú változatosságot mutatnak.

A gyerekek és serdülők energiaszükséglete

Az energiaszükséglet biztosítása Az energiahordozó tápanyagok megfelelő aránya.

Az elhízás okai és tényezői A legfontosabb okok túlzott energia-bevitel táplálkozási szokások táplálkozási magatartás zavarai életmód, környezeti tényezők öröklődés idegrendszer, a hipotalamusz károsodása hormonális zavarok

A túlsúly gyakoriságának emelkedése az Egyesült Államokban a magyar lakosság körében átlagosan 10 kg a súlyfelesleg jelenleg a felnőtt lakosság 67%-a elhízott vagy túlsúlyos a gyermekek közel 20%-a túlsúlyosan kezdi meg az iskolát az elhízás vagy a mozgáshiány népbetegséggé vált aki már 20 évesen elhízott átlagosan 13 évvel rövidíti le az életét

A fogyás és a fogyókúra A helyes fogyókúra néhány szempontja: lassú ütem (0,5-0,7 kg/hét) naponta 4-5 étkezés energiaszegény étrend, szénhidrát > zsír esszenciális tápanyagok bevitele rendszeres testedzés este és éjszaka keveset együnk fogyókúra után csökkentett energia-tartalmú „fenntartó étrend” rendszeres testsúlyellenőrzés