Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

A pálinka nemzeti italunk: értékmentés,- teremtés, hagyományőrzés Miért hungarikum a pálinka? jogi: - Európai Uniós védelem: 2002 óta a Magyarországon termesztett gyümölcsből Magyarországon készült italt nevezhetjük pálinkának - Hungarikum Bizottság döntése tudományos: a magyar gyümölcs minősége történelmi: ez az ital az évszázadok során vált kultúránk szerves részévé néprajzi-kulturális: népi hagyományok, folklór, a pálinka új „arca”, kultúra, gasztronómia

A pálinkafőzés egymást kiegészítő szegmensei: kereskedelmi főzdék, bérfőzdék és magánfőzés Minőségi kategóriák? A jövedéki szabályozás a bérfőzés és magánfőzés keretében a pálinka helyett a párlat fogalmát használja. Jelenleg körülbelül 550 bérfőzést végző szeszfőzdének van engedélye tevékenység folytatására. A kereskedelmi főzdék száma 86.

Differenciált adókulcsok Szabad pálinkafőzés Jövedéki törvény módosítása. Megvalósult a szabad párlatfőzés lehetősége: magánszemélyek nem csak bérfőzésben, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is előállíthatnak pálinkát. Kizárólag gyümölcsből készíthető a párlat. A magáncélra készülő főzést nem kell bejelenteni, a berendezést sem kell nyilvántartásba venni. Differenciált adókulcsok

Kereskedelmi céllal főzött pálinka 1,76 millió liter 50%-os 2012. Kereskedelmi céllal főzött pálinka 1,76 millió liter 50%-os Szabadforgalomba bocsátott bérfőzött párlat 11,86 millió liter 50%-os szeszfőzdék által 2012. évben szabad bérfőzést végző forgalomba bocsátott párlat mennyisége megközelítőleg 6 millió hlf volt. Kereskedelmi céllal 2012. évben főzött pálinka 8813 (HPA) 2012-ben szabadforgalomba bocsátott bérfőzött párlat 5929 (ezer hlf)

A Pálinka és a vidékfejlesztés A pálinkafőzés szerepe a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek megőrzésében. - értékmentés, tájfajták, a táj megörzése A hazai gyümölcs és zöldségtermesztés meghatározó szerepe munkahelyteremtésben. Nem igényel nagy eszközberuházást. Mindhárom fő gazdasági (termelő, feldolgozó és szolgáltatói) szektorban keletkezett profitja a vidéket erősíti. A pálinkafőzés hagyománya hatással van a vidéki emberek életére, fontos szerepet játszik a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek jelentőségének megőrzésében, átörökítésükben. A hazai gyümölcs és zöldségtermesztés meghatározó a munkahelyteremtésben. Magyarország környezeti tényezői kiválóan alkalmasak a legjobb minőségű gyümölcs előállításához. A gyümölcs- és zöldségtermelés tudásigényes kézi munka tevékenység, magas munkaerő igénnyel. Az elmúlt 25 évben a mezőgazdasági foglalkoztatottak létszáma és aránya jelentősen csökkent, mindannak ellenére, hogy a magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata lehet a zöldség- és gyümölcstermesztés, kézimunka igénye és eltartó képessége miatt pedig komoly munkahely teremtő és jövedelemtermelő potenciált jelenthetne. Az ágazat a vidéken élő népesség helyben foglalkoztatásának bővítési lehetőségét kínálja. A pálinkakészítés előnye a vidékfejlesztés szempontjából, hogy a kismennyiségű előállítása nem igényel nagy eszközberuházást, és egy olyan folyamat, amely a gyümölcs termesztésétől a gyümölcs pálinkává való főzésén át, a késztermék értékesítéséig, mind a kereskedelemi forgalomban, mind a turizmusban, mindhárom fő gazdasági (termelő, feldolgozó és szolgáltatói) szektorban keletkezett profitja a vidék fejlődésébe forgatható vissza.

Helyi piac és vidéki vendéglátás A helyi gazdaságfejlesztés eszköze a helyi termékek előállítása és fejlesztése, és ehhez szorosan kapcsolódik a helyi termékek értékesítésének és promóciójának megszervezése. A Nemzeti Vidékstratégia is ezzel összhangban ösztönzi: a helyi termékek, a helyi feldolgozás és értékesítés lehetőségeit, a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálást, a falusi és tanyai turizmus, ökoturizmus fejlesztését, magasabb feldolgozottsági fok, a hozzáadott érték növelését, a helyi termékekre, termelésre alapozva kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítését a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása. Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását kistermelői rendelet közbeszerzési törvény jövedéki törvény Helyi piac és vidéki vendéglátás  A nagy bevásárló központok pultjain megtalálható, legtöbbször gyümölcsöt sem látott, a világ másik táján, ipari gyártásban készült égetett szeszek mellett egyre nagyobb igény mutatkozik a jó minőségű, házi készítésű gyümölcspálinka iránt. A közelmúltban a Vidékfejlesztési Minisztérium által elkészített és társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Vidékstratégiának központi elemei, hogy felkaroljuk a helyi termékeket, megteremtsük a helyi feldolgozás és értékesítés lehetőségeit, a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatban szemléletformálást végezzünk, ösztönözzük a falusi és tanyai turizmust, valamint ökoturizmust. A magasabb feldolgozottsági fok, a hozzáadott érték növelése, a termelői összefogás növeli az értékesítési lehetőségeket. A helyi gazdaság, helyi piac kitörési pont lehet a magyar mezőgazdaság és a vidéki térségek részére, amely alulról építkező helyi közösségektől indulhat el. A helyi gazdaságfejlesztés eszköze a helyi termékek előállítása és fejlesztése, és ehhez szorosan kapcsolódik a helyi termékek értékesítésének és promóciójának megszervezése. Magyarországon egyre több helyen az alulról szerveződő helyi piac, illetve a helyi élelmiszerellátást célzó kezdeményezések azt mutatják, hogy megfelelő szervezéssel biztonságossá tehető az áruk értékesítése, kiszámíthatóvá téve a termelést, az élelmiszerellátást és az e tevékenységekből élő családok megélhetését. A magyar élelmiszertermékek íz- és zamatanyagokban gazdagok, jó minőségűek, keresettek mind belföldön, mind külföldön. Fontos, hogy ösztönözzük és segítsük a helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezéseket, az ezeket elindító helyi együttműködéseket. A helyi értékesítés fejlesztéséhez szükséges a helyi termelési kapacitás, a helyi igények, értékesítési lehetőségek felmérése, a termelési és értékesítési folyamatok összekapcsolása (szövetkezetek, éttermek, közétkeztetés, önkormányzatok együttműködései), a termelés tervezhetősége.   Fontos a helyi piacok, vásárok, pavilonos értékesítés lehetőségeinek biztosítása, turizmus szerepe, a helyi termék védjegyrendszerek bevezetése, a helyi termékekkel kapcsolatos szemléletformálás. Szervezett, nyomon követhető, kistérségi szintre épülő, országos termelési, feldolgozási, logisztikai, értékesítési stratégia, rendszer kiépítése szükséges. Ösztönözni szükséges a helyi termékekre, termelésre alapozódó kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítését, fejlesztését, összekapcsolva a családi gazdaságok erősítésével és a helyi értékesítés fejlesztésével. Támogatni érdemes a gazdák ilyen célú összefogását, társulásait, közös fejlesztéseiket, a helyi önkormányzatok, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi feldolgozó tevékenységét. Cél a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása. Az elmúlt időszakban több jogszabály módosítása is könnyítette a helyi termékek piacra jutását, közintézményekbe való eljuttatását kistermelői rendelet közbeszerzési törvény jövedéki törvény

Falusi turizmus A pálinka és a falusi turizmus kapcsolatában megbúvó lehetőségek. A falusi turizmus és a helyi termékek értékesítése. A helyi turizmus ösztönzésével a vidék népességmegtartó erejének növelése.   Falusi turizmus Fontos, hogy a pálinka és a falusi turizmus kapcsolatában megbúvó lehetőségek minél jobb kihasználását érjük el. A falusi turizmus elválaszthatatlan elemévé kell válnia a helyi termékek értékesítésének. A helyi termékek előállításának folyamata már maga is turisztikai látványosság lehet, a helyi termék szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz, segíti a településre, tájra jellemző motívumok, szokások fennmaradását. Cél a helyi turizmus ösztönzésével a vidéki munkahelyek megtartása, új munkahelyek létrehozása, ezáltal a vidék népességmegtartó erejének növelése, ez hosszútávon segíti a helyi gazdaságfejlesztést. A falusi- és agroturizmusban egyre több szolgáltatás jelenik meg, emelkedik a falusi rendezvények száma. Sokszínű a magyar falusi vendégfogadás, amit meghatároz a település földrajzi helyzete és egyedivé tesz a helyben élők kultúrája, szokása, hagyományőrzése.  Már nem csak a külföldi, hanem a hazai turisták is egyre nagyobb számban veszik igénybe a falusi turizmus kínálta lehetőségeket. Kidolgozták a napraforgós minősítő rendszert, ami 2011-ben Nemzeti Védjeggyé alakul. A falusi turizmus a vidéki gazdaság több lábon állásának egyik fontos szegmense. A falusi vendégasztal lehetőséget teremtett arra, hogy a vendégfogadó: a helyben termelt élelmiszereket feldolgozva, vagy nyers állapotban, helyben forgalmazza; a házi ételkészítés hagyományait és egyedi ízeit bemutassa; megőrizze a vidéki, tájkonyha hagyományait; az érkező turisták, látogatók számára étkezéssel egybekötött gasztronómiai programot adjon. A tevékenységet alkalomszerűen lehet végezni. Alkalomszerűnek akkor minősül, ha azt idényjelleggel, vagy nem napi rendszerességgel végzik.  

és az előbbit módosító a 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet Kistermelői rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az előbbit módosító a 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet Lendületet adott a helyi piacok megszervezésének, így jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerülhetnek a fogyasztóhoz Állati alaptermékek és a feldolgozott kistermelői termékek értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is Falusi vendégasztal fogalma. Kistermelői rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet számos könnyítést hozott a kistermelők számára. A módosítások következtében megnyílt egy jelentős értékesítési csatorna a kistermelők előtt. A rendelet lendületet adott a helyi piacok megszervezésének, ezáltal jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerülhetnek a vásárlóhoz, a fogyasztóhoz, miközben az agrártermelők megtalálják számításukat, tisztességes jövedelemhez jutnak. A helyi termékek feldolgozott állapotban is bekerülhetnek a boltokba és a vendéglátóegységekbe. A nyers termékeket már nemcsak a saját településükön, hanem Budapesten, illetve az adott megyében és a szomszédos megyékben is eladhatják a kistermelők. Szintén lényeges változás, hogy a nagyüzemi feldolgozáson átesett kistermelői termék kistermelői árunak minősülhet a feldolgozás után is. 2010. július 5-én lépett hatályba a 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet, mely újra módosította a kistermelői élelmiszer előállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat. A jogszabály olyan civil javaslatokat is befogadott, melyek a korábbi rendeletmódosításba nem kerülhettek bele. A változás újabb lehetőségeket is nyitott a kistermelők számára. A kistermelői rendelet legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász, stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is.   Kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított, és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával. A májusban hatályba lépett 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet bevezette a „kistermelői vendégasztal” fogalmát, ami jogértelmezési zavart eredményezett számos tekintetben. A most hatályba lépett rendeletmódosítás a „falusi vendégasztal” fogalom pontos körülhatárolásával rendezi ezt a helyzetet.

Falusi vendégasztal A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján, helyi nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Az otthon vagy bérfőzésben készült pálinka eladása - zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból. Falusi vendégasztal A falura látogató turista, amellett, hogy szállást foglal, megismerheti a terület természeti, építészeti értékeit, hagyományát és gasztronómiáját is. A vendégasztal szolgáltatás: a falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén A falusi vendégasztal szolgáltatás, és a rendezvények keretében lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból, helyi/házi vágás elvégzésére (bejelentve a hatóságnak), a hús helyben való elkészítésére, értékesítésére helyben fogyasztás céljára. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő a gazdaságába látogató turistákat házi élelmiszerekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül. A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként – vásárolt élelmiszer felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. Az otthon vagy bérfőzésben készült pálinka eladására is van lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálhatja az italt.  

Pálinkafőzéshez kapcsolható EMVA támogatási lehetőségek Gyümölcsültetvények telepítése, korszerűsítése Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

Gyümölcsültetvény telepítése, korszerűsítése INTÉZKEDÉS JÓVÁHAGYOTT TÁMOGATÁSI KÉRELEM (db) LEKÖTÖTT FORRÁS (ft) Ültetvénytelepítés (gyümölcs) ÜK (2008) 116 1 962 158 504    Ültetvénytelepítés (gyümölcs) KÜK (2010) 135 4 778 357 217    Ültetvénytelepítés (gyümölcs) GYÜK (2011) 99 1 870 820 075   

Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet alapján A célterületre vonatkozó támogatott kérelem: 65 db Kötelezettségvállalási összeg: több mint 6 milliárd forint

Desztillált szeszes ital gyártás támogatása Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2011. (IV. 28.) VM rendelet és Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet alapján A tevékenységre 35 db támogatott kérelem alapján 555 814 529 Ft kötelezettségvállalás keletkezett

Pálinka mint világmárka 10 éves fejlesztési koncepció Alapanyag termelés Feldolgozó kapacitás Piackutatás Marketing

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 16