A KOMOLYZENEI CSR TRENDJEINEK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA Ásványi Katalin PhD Egyetemi adjunktus

FŐ KUTATÁSI KÉRDÉSEK Milyen mozgatórugók állnak a komolyzene vállalati támogatása mögött hazai és nemzetközi szinten? 1. Milyen hasznot hoz a hazai és a nemzetközi vállalatoknak a komolyzene támogatása üzleti és társadalmi szempontból? 2. A tanulmány célja: megvizsgáljuk a hazai vállalatok komolyzene támogató tevékenységét és összehasonlítsuk azt a nemzetközi trendekkel

A VÁLLALATI FILANTRÓPIA FOGALMA a kedvezményezettek irányába történő adományozás. ösztönzi a társadalmi jólétet és jóakaratot. (Carroll 1991) tág értelemben magában foglalja a szponzorációt és a célhoz rendelt marketinget (Saiia és társai 2003) ezeket a tevékenységeket marketingként kezeli (Porter és Kramer 2002) stratégiai megközelítés erősödése, ezen filantropikus tevékenységek üzleti-központú instrumentális okainak hangsúlyozása (Saiia 2001). A művészetek területén a mögöttes motiváció keveredhet és nem csak tisztán önzetlenség jellemzi (Carroll & Buchholtz 2000), hanem feltételezhetően hasznos is a vállalatok számára.

A VÁLLALATI FILANTRÓPIA KATEGORIZÁLÁSA A MOTIVÁCIÓK ALAPJÁN Önzetlen Adományozó haszon- megosztással Felvilágosult önérdekkövető Jótékonysági befektető gondoskodó Burlingame és Frishkoff (1996) Altruista Felvilágosult önérdekkövető Társadalmi stratéga Bizalmon alapuló stratéga Saiia (1999) Neoklasszikus Etikai/ altruisztikus Politikai Érintett Young és Burlingame (1996) Reklámozók Törvényesek Érintetti menedzserek Moir és Taffler (2004)

5 VÁLLALATOK TIPIZÁLÁSA A MOTIVÁCIÓK ALAPJÁN Reklámozás PR/Marketing célok elérése Közösségi visszacsatolás Érintettek, helyi közösség elérése Média megjelenés növelése Tehetős szűk közönség elérése Termékeladások növelése, Üzleti előny elérése, Goodwill/jó hírnév elérése, Imázs növelése, Politikai és stratégiai cél elérése, Profittermelés, nyereségszerzés, Tulajdonosok jólétének maximalizálása, részvényesek vagyonának növelése Munkavállalói kapcsolatok javítása, Munkavállalói lojalitás növelése, Képzettebb munkaerő vonzása, Jobb üzleti kapcsolatok kiépítése, Teljesítmény javítása Közjó szolgálata Társadalom számára jót tenni Vállalati felelősségtudat Közösség jobb életminőségének elérése Szórakoztatás Nagyobb átláthatóság Erkölcsi kötelesség Jótékonyság Vezetők értékrendje, irányultsága Egyéni elkötelezettség Önzetlenség Külső motiváció MÉDIASZEREPLŐ Belső motiváció HASZONLESŐ Nincs haszonszerzési cél Van haszonszerzési cél ALTRUISTA ELKÖTELEZETT

Q módszer -3 (4db)-2 (5db)-1 (6db)0 (6db)+1 (6db)+2 (5db)+3 (4db) MÓDSZERTAN ÉS ADATGYŰJTÉS

A komolyzene támogatásának legfőbb mozgatórugói különböznek a hazai és a nemzetközi vállalatok esetében. Előfeltevés 1: A komolyzene támogatása társadalmi és üzleti szempontból egyaránt hasznot hoz a hazai és nemzetközi vállalatok számára. Előfeltevés 2: MÓDSZERTAN ÉS ADATGYŰJTÉS

A Q-MÓDSZERES KUTATÁSBÓL NYERT EREDMÉNYEK Faktor száma Vállalati faktorok megnevezése Faktorok jellemzése 1. faktorHaszonmaximalizálók pozitív tulajdonságok társítása, vállalattal való összekapcsolás, népszerű zenekarok támogatása, vállalati haszon, marketing célok elérése 2. faktor Altruista elköteleződők elköteleződés, megtérülés nem fontos, komolyzene, mint érték felkarolása 3. faktor Stratégiai szemléletűek stratégiába illesztés, vállalati haszon, nem csak pénzbeli támogatás, hosszú távú együttműködés

A HAZAI ÉS A NEMZETKÖZI VÁLLALAT TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA NEMZETKÖZI VÁLLALATI TÍPUSOK HAZAI VÁLLALAT TÍPUSOK Haszonleső Haszonmaximalizáló Médiaszereplő Altruista Altruista elköteleződő Elkötelezett -Stratégiai szemléletű

A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ÖSSZESÍTÉSE Előfeltevések/Faktorok Hipotézis értékelése (1) A komolyzene támogatásának legfőbb mozgatórugói különböznek a hazai és a nemzetközi vállalatok esetében. (2) A komolyzene támogatása társadalmi és üzleti szempontból egyaránt hasznot hoz a hazai és nemzetközi vállalatok számára. Elfogadom Részben elfogadom A nemzetközi és a hazai trend is azt mutatja, hogy a marketing célok elérésére jól felhasználható a komolyzene támogatása, de emelett egyre fontosabbá válik a stratégiai szemlélet, valamint az üzleti hasznok mellett a társadalmi hasznok figyelembevétele.

„Üzlet és kultúra egymásra vannak utalva: csak együtt képesek megteremteni a gazdagabb társadalmat.” (Summa Artium) K ÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET ! Ásványi Katalin PhD Egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar