A három pillér a magyar nyugdíjrendszerben (TB, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár) Miért indultunk a Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztárral 10 évvel a többiek után? 2008 október 16, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna,

Végzettség  közgazdász-szociológus (1992, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem)  Nyelvek: német, orosz, angol és francia  1995: pénzügyi doktorátus Munkahelyek  1992: AOK (Németország) egyéves ösztöndíj  1993: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (ösztöndíjak egyetemistáknak és kutatóknak)  1994: PSZÁF jogelődjén a közgazdasági főosztály vezetője  1995: az évi nyugdíjreform szakmai koordinátor-helyettese  1996: a Hungária Biztosító (most Allianz) lakossági vagyon-, baleset és betegségbiztosítási ágazatok vezetője  1999: Patika Egészségpénztár indítása Bemutatkozom

A Patika-csoport  1999: Patika Egészségpénztár  2006: Új Pillér Egészségpénztár  2007: Tradíció Nyugdíjpénztár  100 ezer ügyfél  fennállásunk óta 17 milliárd forint bevétel, 12 milliárd forint szolgáltatás  hónap: 4 milliárd forint bevétel  6 ezer szolgáltató  2,7 ezer munkáltató

A három pilléren nyugvó magyar nyugdíjrendszer  A nyugdíjcélú megtakarítások típusai  A három pillér: társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár; mi mire való?  A legfontosabb mutatószámok, szolgáltatások, működési problémák  Első pillér: állami nyugdíjrendszer  Második pillér: magánnyugdíjpénztárak  Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjpénztárak

A szociális állam  Rászorultság:a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Társadalombiztosítási Nyugdíjalap  Magánnyugdíjpénztárak  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)  Üzleti biztosítások  Önkéntes nyugdíjpénztárak  Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíjcélú megtakarítások típusai  A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint:  Pay as you go rendszer  Tőkefedezeti rendszerek  Kifizetéssel meghatározott  Befizetéssel meghatározott  A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint:  Kötelező rendszer  Önkéntes rendszer

A három pillér: társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár  Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás  Magánnyugdíjpénztár: az évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük  Önkéntes nyugdíjpénztár: az évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatás (az első és második pillér) nyugdíjszolgáltatásának kiegészítése

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosításMagánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Az intézmény célja  egyéni kockázatok társadalmi kezelése  nonprofit működés  pénzügyi egyensúly egyéni kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett a mindenkori TB kiegészítése egyéni kockázat egyéni kezelése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve  társadalmi ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Magánnyugdíjpénztár Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása a pénztári tagdíjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve a mindenkori nyugdíjvárományokka l meghatározott fizetési kötelezettséggel meghatározott megtakarítási hajlandósággal meghatározott

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Magánnyugdíjpénztár Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre élethosszig járó járadék a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások (egyösszegű kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) A szolgáltatások fedezete a járulékfizetők befizetései befizetett tőke és annak hozama Éves indexálás svájci (50% infláció, 50% reálbérnövekedés a pénztár szabályzataiban meghatározott

 Tendenciák:  A kötelező pillérbe fizetendő kulcsok folyamatos csökkenése – a nyugdíjak folyamatos emelése mellett  A magánnyugdíjpénztárba fizetendő munkavállalói járulék „befagyasztása” (FIDESZ-kormány), ami a második pillér nyugdíjvárományait már az induláskor csökkentette A magyar kötelező nyugdíjrendszerbe fizetendő járulékkulcsok ( )

Állami nyugdíjrendszer: legfontosabb mutatószámok (2007)  Bevétel: milliárd forint (ebből költségvetés és E- alap átcsoportosítás: 777 milliárd)  Kiadás: milliárd (ebből milliárd a nyugdíjszolgáltatás)  Az alap hiánya a második pillér miatt kieső járulékokkal együtt 2007-ben: 500 milliárd, ami a magyar GDP 2%- ának felel meg  Járadékban részesülők száma: 3,05 millió fő, melyből  1,4 millió fő az öregségi nyugdíj  1,65 rokkantnyugdíj vagy egyéb járadék

Állami nyugdíjrendszer: nyugdíjban részesülők száma

Főbb ellátáscsoportok (2007)

Állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók  Átlagos nyugdíj: havi 75 ezer forint  Nyugdíjban eltöltött idő  Nők esetében: év  Férfiak esetében év  Helyettesítési ráta: 60-65% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya)  103% re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%)  Az emberek átlagosan 3 évvel hamarabb mennek nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné

Törvényes és effektív nyugdíjkorhatár

 A kétpilléres rendszer folyamatos hiányt termel (évente a GDP 2-3%-a), ezért fenntarthatatlan  Járulék-elkerülés  A tömeges nyugdíjba vonulás korhatár alatti (2-3 év)  Nagyon magas a rokkantak aránya  Európai viszonylatban magas a helyettesítési ráta (a nyugdíj nettó keresethez viszonyított aránya)  + a gazdaság lehetőségeihez képest alulteljesít Fenntarthatlan első pillér: folyamatosan hiány

A második pillér bevezetésének céljai: 1997  Az állami nyugdíjrendszer deficitjének láthatóvá tétele: a második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna  A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése útján  A tagok részesüljenek a feltörekvő piacok extra hozamából – Magyarország akkor még annak számított  A második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett a befektetési alap helyett: a törvényalkotó célja a valódi öngondoskodás megteremtése volt  A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson

Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok  2,7 millió tag  A vagyon piaci értéke 2007 december 31-én: milliárd  A szektor havi bevétele: 50 milliárd

Megnevezés Változás (%) Portfolió összesen ,6 Bankszámla, készpénz ,2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) ,4 ebből: Magyar állampapír ,7 Részvények ,2 Befektetési jegyek ,5 Egyéb ,1 A magánnyugdíjpénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft)

A magánpénztárak taglétszámának megoszlása ( )

Működési költségek: a tagdíjból levont díjak és a vagyonkezelés költsége: magas magyar díjak

A magánnyugdíjpénztár díjterhelése a régióban: a magyar adat a legmagasabb

A magánnyugdíjpénztári szektor hozamteljesítménye

Átlagos reálhozamok: gyenge magyar teljesítmény

 Előzmény: a törvény januári bevezetéssel kötelezővé tette a magánnyugdíjpénztárak számára három portfólió bevezetését (fiatalok, középkorúak, nyugdíj előtt állók)  De ezt a magánnyugdíjpénztárak már 2008 első felében teljesítették – a legrosszabbkor: hatalmas bukás A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a jelzálogpiaci válságban

 A magánnyugdíjpénztári portfólió állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot: ez forrás az államháztartási hiány finanszírozásához (jelenleg kb milliárd)  A második pillérbe kevesebb járulék került (eredeti terv: 6-7-8%) évenkénti emeléssel – kevesebb lesz a nyugdíj  A magyar második pillér rosszul teljesít a működési költségek és a hozamok tekintetében is  Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez került, de a működési költségek nem csökkentek  Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008)  A szektor oligopol helyzetű: a hat vezető kassza a tagság 87%, a vagyon 84%-át uralja  + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak A már most reformra szoruló második pillér: problémák

Nem teljesült célok: az állami nyugdíjrendszer (két pillér) hiánya a GDP %-ában

Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok

 Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése  Fix időtartamra járadék biztosítása  A kettő kombinációja  10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA- fizetés nélkül  Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat  Az egyéni számla halál esetén örökölhető Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai

 Adókedvezménnyel havi 62 ezer forint fizethető be önkéntes egészségpénztárba (egyéni befizetés havi 27 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 34,5 ezer forint)  Céges befizetés ▪havi Ft (a minimálbér 30%-a) a maximálisan adható befizetés (TB-járulékmentesen, költségként), melynek teljes összege a munkavállaló számára nem jövedelem ▪a cafeteria felső határa éves szinten mindösszesen 400 ezer Ft  Egyéni befizetés ▪a befizetések 30%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 333 ezer), havonta 27,7 ezer forint után vehető igénybe a maximális 100 ezer forint kedvezmény ▪a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén ez éves szinten 400 ezer, mely után 120 ezer forint adókedvezmény jár Adókedvezmény

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  Ellenőrzési problémák (PSZÁF)  Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít avagy miért érdemes 10 évvel egy iparág indulása után indítani egy vállalatot? 2007: Tradíció Nyugdíjpénztár

Esettanulmány: Tradíció Nyugdíjpénztár  A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat  A hozamkérdés: miért teljesít a Patikapénztár látra szólóan jobban, mint a legalább 10 évvel számoló nyugdíjpénztárak?  A konstrukció: alaposan leszorított költségek  A Tradíció Nyugdíjpénztárnál is főszerepben az extrém versenyelőnyök  Mit kell tudni a mostani jelzálogpiaci válságról?

Az esettanulmány célja  Megismerni a Tradíció Nyugdíjpénztár piaci bevezetésének stratégiai tervezését és menetét  Feltárni a cég jövőbeli fejlődésének kulcspontjait (extrém versenyelőnyök)  + Jelzálogpiaci válság

A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat  A Patikapénztár által ötéves hozama látra szóló hozama: (9,31%): már most biztosított piacképesség  Függő tételek csökkentése: a Patika-csoport már bizonyította jártasságát az egészségpénztári adminisztrációban: a befizetések munkanapon belül elkölthetőek, így sikerült a függő tételeket minimalizálni, az egyéni számlán elérhető hozamot maximalizálni  Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége mellett 0,3% - megnövelt nyugdíjvárományok  a többi piaci szereplőt másoló, de annak hibáit maga mögött hagyó szolgáltatás  Szigorú költségallokáció: felhívni a pénzügyi intézmények gyakorlatára a figyelmet

Patikapénztár: látra szólóan a nyugdíjpénztárak 2/3-ánál jobb hozam  Patikapénztár: évek óta infláció feletti hozam, melyet az egyéni számlákon a napi egyenleg arányában írunk jóvá (2003. évben: 5,72% évben: 12,07% évben: 7,68% évben: 6,88% évben: 7,47%)  Patikapénztár ötéves hozam: 9,31% ( )  A nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04%  Tradíció Nyugdíjpénztár hónap teljesítménye: bruttó +1,8% (szektor: -10%)  Patika Egészségpénztár hónap teljesítménye: bruttó +6,2%

A konstrukció: a piacon elérhető legalacsonyabb működési költség a Tradíciónál  Nincs belépési díj  A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető pénztárak közül a legkisebb levonás  A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a pénztári működésre)  Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%)

Az indulás nehézségei  Engedélyt 1 év alatt kaptunk (PSZÁF)  A PSZÁF 0,5 millió forintos bírságot szabott ki, mert közzétettük a Patikapénztár ötéves hozamát, és erre nem vonatkozik jogszabály, vagyis a kiszámítás módját megkifogásolták (a nyugdíjpénztár alapján számoltuk ki)

 Tradíció nyugdíjpénztár: az indulás fázisában  400 tag  130 millió forint kezelt vagyon  A Tempó Nyugdíjpénztár a csoporthoz való csatlakozása  Patika-csoport:  Jelenleg 2,2 milliárd forint vagyont kezelünk Tradíció nyugdíjpénztári eredmények

 Függetlenség: az érdekmentes működés biztosítja a legjobb szolgáltatásokat – nem az anyavállalat befektetési politikáját kell követni  Zárt, erős ellenőrzést biztosító adminisztráció függő tételek nélkül, növelve az egyéni számla hozamait  Vagyonkezelés a tagok érdekében: alacsony költség (0,3%, rugalmas alkalmazkodás – lsd. jelzálogpiaci válság) Ezek az elvek – ha csak a piaci átlagot hozzuk - +1%-os nettó hozamot biztosan jelentenek tagjainknak 20 év távlatában 22 egységgel ( ) növelik a folyósítható szolgáltatás alapját A Tradíció Nyugdíjpénztárnál is főszerepben az extrém versenyelőnyök

Bátran lehet beszélgetni, gondolkozni róla: az 1929-es pénzügyi válságot sem sikerült mindenre kiterjedően feltérképezni  Előzmények  Csaknem egy évtizedig 0-1% közötti jegybanki alapkamat az USA-ban a gazdaság élénkítése céljából  A lakosság fogyasztott, hiteleket vett fel, nőttek az ingatlanárak  A növekvő ingatlanárak újabb jelzáloghitelek felvételét eredményezték (a növekményre vettek fel hitelt, még akkor is, ha az előzőt nem fizették ki)  A bankok a minél kedvezőbb bankközi kamatok reményében eltitkolták az ügyfelek valódi minősítését – jó minősítésű kötvényekbe csomagolták a kihelyezett hiteleket  Ezeket a kötvényeket (AAA minősítés) a pénzügyi piac szereplői vásárolták, így befektetési bankok, kereskedelmi bankok, a lakosság is Mit kell tudni a mostani jelzálogpiaci válságról?

 A fordulópont  A közös valuta, az euró megjelenése miatt az eddig szinte kizárólag dollár-tartalékok euro-tartalékokká is váltak  Az amerikai befektetők elkezdték kivonni a pénzüket az amerikai befektetésekből, mert  Az euró alapkamata meghaladta az dollár alapkamatát és  Az amerikai kötvényekben nem voltak új történetek – USA a fogyasztását új helyről, Kínából biztosította  A FED új elnökének nem volt más választása, mint a dollár alapkamatának emelése  Amit láttunk az elmúlt hónapokban  A lakosság egy része nem tudta kifizetni a megemelkedett hiteleket, ezért lassan kezdett kipukkadni a lakáspiaci buborék  A rossz hiteleket tartalmazó kötvényeket nem lehetett visszaváltani, ezért a pénzügyi intézmények egyre többet vesztettek  Pánik tört ki  Állami szereplők garanciát adtak egyes megtakarításokra Mit kell tudni a mostani jelzálogpiaci válságról?

 Ami valójában történt  Az alacsony kamat USA-ban a fogyasztást pörgette fel, a beruházásokat nem  Az USA – miután leszámolt nagy riválisával, a Szovjetunióval - nem számolt az újabb kihívójával, az Európai Unióval  Következmény  A lakossági megtakarítások értéke drasztikusan lecsökkent – mi lesz a nyugdíjalapokkal?  Erőteljes állami beavatkozás: élőben követhetjük az amerikai szocializmus megszületését  Kína rohamos gazdasági fejlődése visszaesik (ennek már 2007-ben is voltak jelei)  Hatalmi átrendeződés a világban: az Európai Unió befolyása nő Mit kell tudni a mostani jelzálogpiaci válságról?

Ajánlott irodalom  MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer  MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága  MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés d%20growth.pdf  Lukács: Második pillér kritika  Az előadás elérhető: / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem