Török Gábor

 Kockázatelemzés nehézségei  Egy új módszer  Politikai kockázatok Magyarországon (és Kelet-Európában)  Forgatókönyvek és kockázataik

 „A politikai kockázatok egy külföldi kormány, a saját kormányuk, egy harmadik fél országa vagy nemzetek feletti szerve intézkedéseiből vagy tétlenségéből adódnak. Ezek a kockázatok megfoszthatják a vállalatot az eszközeitől, megakadályozhatják, vagy korlátozhatják egy szerződés teljesítését, vagy érinthetik a kölcsönök visszafizetését a finanszírozó bankoknak vagy kölcsönadóknak.” (Aon honlapja)  "A politikai rizikó a kormányzat, az állampolgárok és szervezeteik, illetve a gazdasági élet szereplőinek mindennapi tevékenységét és létfeltételeit érintő bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot és potenciális fenyegetést jelent." (Political Capital)  Stumpf István szerint az egyik legnagyobb politikai kockázat az ma Magyarországon, hogy a médiapolitizálás miatt két karizmatikus személyiség egymás foglyává vált.  Ágh Attila szerint az igazi politikai kockázat sokkal inkább az ma Magyarországon, hogy egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megállítani milliók leszakadását, illetve egyelőre több jelentős régiót fenyeget a veszély, hogy nem érik el az uniós csatlakozást.  Kétszeresére is nőhetne a hazai biztosítók piaca a több-biztosítós rendszer bevezetésével, de ehhez több feltételt is tisztázni kell. A legjelentősebb bizonytalansági tényező a politikai kockázat – írja a Magyar Hírlap.  A rövid távú politikai kockázat előli menekülés diadalmaskodott a hosszabb távú politikai kockázat csökkentése fölött. (Kis János a Medgyessy-ügyről)

 Kinek a kockázata? A kockázat relatív fogalom: ami valakinek kockázat, valaki másnak remény vagy esély is lehet.  Mire kell figyelni? Egy pillanatfelvétel: azt mutatja meg, hogy a múltbeli tapasztalatok és a jelenbeli események alapján egy adott időpontban mit gondolunk az adott politikai rendszer jövőbeli kockázatosságáról.  Hogyan mérhető? A technikai alapon, különböző számokból létrehozott indexek helyett az elemzői tudást és belátást is fontosnak tartó kvalitatív módszer.

 Előre látható politikai események  Spontán változás lehetősége  Jogbiztonság kérdése  Kül- és biztonságpolitikai kockázatok  Közpolitikai alternatívák  Gazdasági racionalitás érvényesülése  Működőképesség és kormányozhatóság  Legitimitás

1. Előre látható politikai események 2. Spontán változás lehetősége 3. Jogbiztonság kérdése 4. Kül- és biztonságpolitikai kockázatok 5. Közpolitikai alternatívák 6. Gazdasági racionalitás érvényesülése 7. Működőképesség és kormányozhatóság 8. Legitimitás

1. Előre látható politikai események 2. Spontán változás lehetősége 3. Jogbiztonság kérdése 4. Kül- és biztonságpolitikai kockázatok 5. Közpolitikai alternatívák 6. Gazdasági racionalitás érvényesülése 7. Működőképesség és kormányozhatóság 8. Legitimitás

1. Előre látható politikai események 2. Spontán változás lehetősége 3. Jogbiztonság kérdése 4. Kül- és biztonságpolitikai kockázatok 5. Közpolitikai alternatívák 6. Gazdasági racionalitás érvényesülése 7. Működőképesség és kormányozhatóság 8. Legitimitás

 Parlamenti erőviszonyok. Közjogilag a helyzet kulcsa a parlamentben.  Forgatókönyvek. Elméletileg 5 kimenet.  Előrehozott választás. 3 módon állhat elő.

 Kisebbségi kormány  Új MSZP-SZDSZ koalíció Gyurcsány nélkül  Régi-új MSZP-SZDSZ koalíció Gyurcsánnyal  Előrehozott választás  Más koalíció (konstruktívval vagy anélkül)

1. STAB 2. SPON 3. JOGB 4. KÜBI 5. KÖZP 6. GRAC 7. KORM 8. LEGI Össz Kormányválság előtti állapot: C+B- AC+B+ B-B (1) Kisebbségi kormány -2 (C-) -1 (C) -1 (B) -3 (C+) 0 (B-) -7 (B-) (2) MSZP-SZDSZ koalíció Gyurcsány nélkül +2 (B) 0 (C+) 0 (B+) +1 (B) +3 (B) (3) MSZP-SZDSZ koalíció Gyurcsánnyal 0 (C+) 0 (B+) 0 (B-) 0 (B) (4) Előrehozott választás +3 (B+) -2 (C-) -3 (C+) +2 (A) +3 (A-) +3 (B) (5) MSZP-MDF koalíció -1 (C) 0 (B+) 0 (B-) -2 (B-) (6) MSZP-Fidesz nagykoalíció -2 (C-) -1 (B) -2 (B-) +2 (B+) -5 (B-) (7) Fidesz-KDNP-MDF-SZDSZ koalíció -2 (C-) -1 (B) -3 (C+) +2 (B+) -6 (B-)

 Kormányfő lemond (önként vagy egy sikertelen bizalmi szavazás után) < KE által javasolt személy nem kapja meg a parlament támogatását < KE 40 nap után feloszlathatja a parlamentet < 3 hónapon belül választás  Parlament önfeloszlatása < 3 hónapon belül választás  Kormányozhatatlanság < 12 hónapon belül 4-szer a parlament megvonja a bizalmat a kormánytól < KE feloszlathatja a parlamentet < 3 hónapon belül választás