Készítette: Csoma Bence Michael Faraday Készítette: Csoma Bence 1. oldal

Élete Adatok Született: 1791. szeptember 22. Newington Butts Elhunyt: 1867. augusztus 25. (76 évesen) Hampton Court angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta, jelentősen hozzájárult az elektromágnesesség és elektrokémia területeinek fejlődéséhez. 2. oldal

Fiatalkora: A London melletti Newington Buttsban született , a kovácsmester kisebbik fiaként. Apja mesterségét gyenge fizikuma miatt nem folytathatta. 1805-ben, tizenhárom éves korában beállt rokonukhoz, George Riebau könyvkötőmesterhez inasnak. Itt a munka mellett sokat tanulhatott a kötésre váró könyvekből, mert az Angol Királyi Tudományos Társaság volt a műhely fő megrendelője. A legenda szerint Sir Humphry Davy, a Társaság akkori elnöke azért figyelt rá fel, mert az ifjú Faraday egy elkészült könyvben felejtette jegyzeteit. 3. oldal

Londonban alkalma nyílt meghallgatni Sir Humphry Davy kémiai előadásait, Az előadásokról készített bekötött jegyzeteit megküldte Davynek, és állást kért tőle. Később laboratóriumi asszisztensi állást ajánlott fel neki. Davy a kor legnagyobb kémikusai közé tartozott, de van némi igazság abban az állításban, hogy legnagyobb felfedezése Faraday volt. Sir Humphry Davy Michael Faraday 4. oldal

Tudományos munkái Kezdetben gázok cseppfolyósításával kísérletezett. 1825-ben felfedezte a benzolt. Tíz év kutatómunka után 1831-ben határozta meg az elektromágneses indukció törvényeit. (Ez a dinamók, generátorok és transzformátorok működésének alapja.) 1832-ben elektrolízissel foglalkozott; megalkotta az „elektrokémiai egyenértéksúly” kifejezést, és meghatározta értékét. Ő vezette be az anód, katód, elektród és ion kifejezések használatát. 1845-ben a fény és a mágneses tér kölcsönhatásait vizsgálva felfedezte a Faraday-effektust. 5. oldal

Tudományos pályája Hans Christian Ørsted felfedezte az elektromágnesség jelenségét, Davy és a brit tudós, William Hyde Wollaston megpróbálkozott egy elektromotor tervezésével, de sikertelenül. Faraday a két férfival megvitatva a problémát folytatta két találmányának fejlesztését, melyet elektromágneses perdületnek hívott: ez folyamatos körmozgást végzett egy drót körül, ami a cirkuláris mágneses erőből eredt. Egy mágnessel meghosszabbított drótot egy higanymedencébe téve a drót képes volt a mágnes körül forogni, ha egy kémiai elemből származó árammal látták el. Ez a találmány egypólusú motor néven vált ismertté. 6. oldal

Felfedezte az elektromágneses indukció jelenségét, noha ezt a felfedezést már Francesco Zantedeschi tevékenysége előre jelezhette. Azt a felfedezést tette, hogy ha egy mágnest átvezet egy dróthurkon, akkor elektromos áram keletkezik a drótban. Ha a hurkot egy rögzített mágnes fölött vezeti el, a hatás akkor is ugyanaz. Faraday sokat foglalkozott a kémia területével, fefedezte a benzolt, illetve a cseppfolyós gázok közül a klórt, valamint feltalálta az oxidációs számok rendszerét. Ő készítette el az első klatrátot. Faraday volt az, aki az elektrolízis törvényét tanulmányozta, és olyan fogalmakat terjesztett el, mint anód, katód, elektróda, és ion, melyeket nagyrészt William Whewell alkotott. Klatrát: „ketrecbe zárt” Egyes vizes oldatok megfagyásakor keletkező, üregeket tartalmazó jégrács, amelynek az üregeibe az oldott anyag molekulái vannak bezárva. 7. oldal

Öregkora Több mint fél évszázaddal azután, hogy a tizenéves Faraday először járt a Királyi Intézetben, még ellátogatott oda, és órákat töltött azzal, hogy az eget kémlelte az ablakából. „Következő szombaton (22-én) betöltöm 70-edik évemet. Alig tudok magamra idős emberként gondolni” – Faraday 1867. augusztus 25.-én halt meg Hampton Court-ban 8. oldal

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Faraday Köszönöm a figyelmet! Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Faraday 9. oldal