A művészi nyelvhasználat 4.
1. Kölcsönös aktiválás - megsemmisül a jel (versösszetépés) - érthetetlen a jel (számunkra az arab betűkkel írt szöveg) - mi értelmezzük a jelet - későn kezd működni a jel (Anyegin)
2. Aszimmetrikus jelrendszerek - Valamit közölni akar a műalkotás - Ezt mi értelmezzük valahogy - Kettő között létrejön egy jelentés
3. Külső és belső csatorna külső: én-ők kommunikáció belső: én-én kommunikáció Himnusz: Kölcsey valamit a közérzetből vesz bele a művébe külső: magánemberként közöl valamit a többiekkel belső: a közösség maga számára fogalmaz meg valamit a szerzőn keresztül
4. A jelentés dinamikus Időben változik Pl. Szózat ’56 előtti és ’56 utáni jelentése (emigráció miatt szomorúbb)
5. A jelentés intertextuális Kosztolányi – Petőfi (Boldogságom édesanyja) Ottlik – Szent Pál (Non est volentis) Egyik szöveg utal a másikra, átvesz belőle
6. Koronként változó közlésmód Középkor: az alkotások nem jutnak el az emberekhez (drága kódexek)-> népköltészet Könyvnyomtatás: visszaszorul a népköltészet 20. század: a képi kultúra megjelenése (-> visszaszorul a könyvnyomtatás?)
7. Jelképek rendszere Műalkotásokban több a jelkép, mint a hétköznapi beszédben. A filmeknek is megvan a maga jelképrendszere.
8. Eltérő hatás Ahány befogadó, annyi jelentés.