Számítógépek felépítése 3. előadás CPU, utasítás ciklus, címzés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Advertisements

Alaplap.
1 Számítógépek felépítése 9. előadás I/O rendszerek.
Rendszertervezés Hardver ismeretek.
A számítógép felépítése
Memória.
Neumann-elvek A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön vezérlő és végrehajtó egységgel. Kettes számrendszert használjon. Az adatok és a programok.
A mikroprocesszor 1. rész.
Humánkineziológia szak
Számítógépek felépítése 3. előadás CPU, utasítás ciklus, címzés
Elektromos mennyiségek mérése
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
A számítógép felépítése
A tételek eljuttatása az iskolákba
A Neumann-elvű számítógép jellemzői:
Központi feldolgozó egység (CPU)
Digitális rendszerek I. c
Mikroszámítógépek I 8085 processzor.
Mikroszámítógépek I 8085 processzor.
Utasítás végrehajtás lépései
PIC processzor és környezete
CISC - RISC processzor jellemzők
Számítógépek felépítése 4. előadás ALU megvalósítása, vezérlő egység
2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata („feltételes elágazás”)
Számítástechnikai alapismeretek
Felkészítő tanár: Széki Tibor tanár úr
Egy egyszerű gép vázlata
Egy harmadik generációs gép (az IBM 360) felépítése
DRAGON BALL GT dbzgtlink féle változat! Illesztett, ráégetett, sárga felirattal! Japan és Angol Navigáláshoz használd a bal oldali léptető elemeket ! Verzio.
A számítógép működése TAKÁCS BÉLA
Címzési módok, utasítások a CPU-ban Címértelmezés műv. kódadat műv. kód 0 1 cím adat cím adat közvetlen (immediat) adatmegadás rejtett (inheritent),
Hardvereszközök Hardvereszközök I.rész. Hardvereszközök CPU Memóri a Input Háttértárolók Outpu t A számítógép felépítési elve Neumann elvek: 1.Soros utasításvégrehajtás.
szakmérnök hallgatók számára
modul Szövegfeldolgozás Speciális informatikai feladatok.
Holnap munka-, tűzvédelem számonkérés
Neumann János és elvei.
A pneumatika alapjai A pneumatikában alkalmazott építőelemek és működésük vezérlő elemek (szelepek)
A Neumann-elvŰ számítógép
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
A számítógép elvi felépítése
A Neumann-elvű gépek A Neumann elvek:
Egy második generációs gép (az IBM 7094) felépítése
Egy első generációs gép (az IAS) felépítése
A Mikroprocesszor Harmadik rész.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
BINÁRIS FA Definició: A fa olyanösszefüggő gráf, amelyben nincs kör
Mikroprocesszor.
Készítették: Turai Krisztina és Csaja Eszter Natália 9.a
Írja fel a tizes számrendszerbeli
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
1 Számítógépek felépítése 13. előadás Dr. Istenes Zoltán ELTE-TTK.
IT ALAPFOGALMAK HARDVER.
HEFOP 3.3.1–P /1.0A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. 1 Számítógép architektúrák dr. Kovács.
A processzorok (CPU).
Számítógépek felépítése 4. előadás ALU megvalósítása, vezérlő egység
1 Számítógépek felépítése 5. előadás a CPU gyorsítása, pipeline, cache Dr. Istenes Zoltán ELTE-TTK.
Számítógépek felépítése 2. előadás egyszerű gépek, adatábrázolás
1 A számítógépek felépítése jellemzői, működése. 2 A számítógép feladata Az adatok Bevitele Tárolása Feldolgozása Kivitele (eredmény megjelenítése)
Neumann elvű számítógép. Neumann János ► Neumann János december 28-án Budapesten született ► 1930-ban emigrált az USA-ba.
A NEUMANN-ELVŰ SZÁMÍTÓGÉP. A számítógép:  Információk tárolására, feldolgozására szolgáló eszköz.
Sz&p prof.
Információtechnológiai alapismeretek
Neumann elvek, a számítógép részei
Neumann elvek és a Neumann elvű számítógép felépítése
A számítógép felépítése
A Számítógépek felépítése, működési módjai
Egy egyszerű gép vázlata
A Számítógépek felépítése, működési módjai
A számítógép működésének alapjai
Számítógépek felépítése 9. előadás I/O rendszerek
Előadás másolata:

Számítógépek felépítése 3. előadás CPU, utasítás ciklus, címzés Dr. Istenes Zoltán ELTE-TTK

3. előadás tartalma A központi feldolgozó egység működése utasítás ciklus utasítás szerkezet címzési módok utasítás típusok, utasítás készlet

Turing gép 1928 David Hilbert : létezik-e olyan gép vagy eljárás, amivel minden matematikai kérdés eldönthető ? 1936 Alan Turing : véges állapotú gép T szimbólum irás / olvasás szimbólum „rekeszek” ... ... végtelen szalag ) w 8 X A w O . a balra / jobbra mozdulás működés : az olvasott jel és az állapot alapján egy más szimbólumot tud visszaírni állapotot vált balra vagy jobbra mozdul a szalagon

Példa Turing gép működésére ”Ha „n” állapotban van, ha a fej „x” jelet olvas, írd az „y” jelet, lépj balra vagy jobbra egyet, legyen az új állapot „m”. feladat : 01101110 -> 0111110 szalag áll. megjegyzés 01101110 1 írj 0-t, 2-es állapot 01101110 2 végig az első szám 1-esein 01101110 2 első szám vége, 3-as állapot 01101110 3 1-est 0-ra átír, visszalép 01110110 4 0-át 1-re átír... 01110110 2 első szám vége, 3-as állapot 01110110 3 1-est 0-ra átír, visszalép 01110010 4 0-át 1-re átír 01111010 2 első szám vége, 3-as állapot 01111010 3 1-est 0-ra átír, visszalép 01111010 4 0-át 1-re átír 01111100 3 második szám vége, 0-t töröl 0111110 5 nincs ilyen állapot, vége áll. jel ír lép új áll. 1 0 0 jobb 2 2 0 0 jobb 3 2 1 1 jobb 2 3 0 üres bal 5 3 1 0 bal 4 4 0 1 jobb 2

Egy egyszerű gép vázlata

Egy egyszerű gép Cél : műveletvégzés adatokkal adatok tárolása műveletek végzése és egymásutáni végrehajtása eredmény eltárolása ...

2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata (műveleti egység) eredmény műveleti egység művelet választás 1. adat 2. adat

2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata (program tároló) eredmény program tároló op műveleti egység művelet választás 1. adat 2. adat

2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata (adat tároló) eredmény program tároló adat tároló op x y műveleti egység művelet választás tároló (memória) : rekesz tartalma / címe 1. adat címe 1. adat 2. adat címe 2. adat

2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata (következő utasítás címe) eredmény következő utasítás címe program tároló adat tároló op x y a műveleti egység művelet választás „csak” végrehajtás szekvenciális 1. adat címe 1. adat 2. adat címe 2. adat

2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata („feltételes elágazás”) eredmény következő utasítás címe program tároló adat tároló op x y a műveleti egység művelet választás 1. adat címe 1. adat 2. adat címe 2. adat

Neumann elvű számítógép bináris (digitális) elektronikus belső programvezérlés memória tárolja a programot és az adatokat soros feldolgozás

Egyszerű gép vázlata eredmény következő utasítás címe memória (program+adat) op x y a műveleti egység művelet választás 1. adat címe 2. adat címe 1. adat 2. adat

központi feldolgozó egység memória ki- és beviteli egység ...

A központi feldolgozó egység feladata, kapcsolata a többi egységgel részei, felépítése működése megvalósítása

A központi feldolgozó egység részei A központi feldolgozó egység (Central Processing Unit - CPU) részei : műveleti egység (aritmetikai logikai egység) (Arithmetic Logical Unit - ALU) vezérlő egység (Control Unit - CU) regiszterek (registers) sínek (bus) regiszter : „egy-egy adat befogadására, megadott hosszúságú, gyors működésű tárolóhely” A CPU megvalósítása: vezérlő egység megvalósítása... művelet végző egység megvalósítása... regiszterek megvalósítása... buszok megvalósítása...

A processzor utasításciklusa A CPU működése A processzor utasításciklusa

Utasítás ciklus Fetch („elérés”) : Utasítás kód beolvasása Utasítás kód értelmezése (dekódolás) Operandusok beolvasása Execute („végrehajtás”) : Műveletvégzés (ALU) Eredmény tárolása Következő utasítás címének kiszámítása

Utasítás végrehajtás funkcionális vázlata számláló utasítás címképzés utasítás dekodoló vezérlő jelek utasítás regiszter ütemező címsín regiszterek adat [Számítástechnkia alapismeretek pp57] adatsín aritmetikai logikai egység tár puffer- regiszter tár cím- regiszter operatív tár

Utasítás végrehajtás lépései 1. meghatározni (címképzés) a tár címregiszterébe tölteni az 1. adat címét adat a tárból az egyik adatregiszterbe

Utasítás végrehajtás lépései 1. számláló utasítás címképzés utasítás dekodoló vezérlő jelek utasítás regiszter ütemező címsín regiszterek adat [Számítástechnkia alapismeretek pp57] adatsín aritmetikai logikai egység tár puffer- regiszter tár cím- regiszter operatív tár

Utasítás végrehajtás lépései 2. meghatározni (címképzés) a tár címregiszterébe tölteni az 2. adat címét adat a tárból egy másik adatregiszterbe

Utasítás végrehajtás lépései 2. számláló utasítás címképzés utasítás dekodoló vezérlő jelek utasítás regiszter ütemező címsín regiszterek adat [Számítástechnkia alapismeretek pp57] adatsín aritmetikai logikai egység tár puffer- regiszter tár cím- regiszter operatív tár

Utasítás végrehajtás lépései 3. utasítani az aritmetikai logikai egységet a művelet elvégzésére eredmény tárolása egy adatregiszterben

aritmetikai logikai egység Utasítás végrehajtás 3. számláló utasítás címképzés utasítás dekodoló vezérlő jelek utasítás regiszter ütemező címsín regiszterek adat [Számítástechnkia alapismeretek pp57] adatsín aritmetikai logikai egység tár puffer- regiszter tár cím- regiszter operatív tár

Utasítás végrehajtás lépései 4. meghatározni (címképzés) a tár címregiszterébe tölteni az eredmény címét az eredmény az adatregiszterből a tárba

aritmetikai logikai egység Utasítás végrehajtás 4. számláló utasítás címképzés utasítás dekodoló vezérlő jelek utasítás regiszter ütemező címsín regiszterek adat [Számítástechnkia alapismeretek pp57] adatsín aritmetikai logikai egység tár puffer- regiszter tár cím- regiszter operatív tár

Utasítás végrehajtás lépései 5. meghatározni a következő utasítás címét és a tár címregiszterébe tölteni az utasítást a tárból az utasításregiszterbe tölteni

aritmetikai logikai egység Utasítás végrehajtás 5. számláló utasítás címképzés utasítás dekodoló vezérlő jelek utasítás regiszter ütemező címsín regiszterek adat [Számítástechnkia alapismeretek pp57] adatsín aritmetikai logikai egység tár puffer- regiszter tár cím- regiszter operatív tár

Utasítás végrehajtás lépések összefoglalása 1. adat címe, elérése, előkészítése 2. adat címe, elérése, előkészítése művelet elvégzése eredmény címe, eltárolása kővetkező utasítás címe, elérése, előkészítése

Utasítás végrehajtáshoz szükséges „információk” vezérlőegységnek információ <- utasítás elvégzendő művelet 1. adat címe (helye) 2. adat címe (helye) erdmény címe (helye) következő utasítás címe nem lehetne máshogy ?!

Utasítások tárolási formái utasítás szerkezet címzési módok utasítás típusok, utasítás készlet [Cserny könyv szerint]

Egy utasítás felépítése, részei műveleti kód módósításra utaló rész címrész

4,3,2,1,0 címes utasítás formák (a megadott címek száma szerint) [Szám. alap. pp58-61] Utasítás címzési módok :

4 címes utasítás forma műveleti kód 1. adat címe 2. adat címe eredmény következő utasítás címe

3 címes utasítás forma műveleti kód 1. adat címe 2. adat címe eredmény következő utasítás címe program számláló utasítás számláló regiszter , Program Counter (PC) PC := PC + utasítás hossz

2 címes utasítás forma műveleti kód 1. adat címe 2. adat címe eredmény az eredmény a 2. adat címére kerül

1 címes utasítás forma műveleti kód 1. adat címe 2. adat címe eredmény akkumulátor regiszter a 2. adat címe helyett akkumulátor regiszter, az eredmény az akkumulátor regiszterbe kerül

0 címes utasítás forma műveleti kód 1. adat címe eredmény címe akkumulátor regiszter a művelet az akkumulátor regiszteren hajtódik végre

a címrész tartalma szerint Utasítás formák a címrész tartalma szerint

jelölések S : tárcím R : regisztercím A : akkumulátor regiszter I : közvetlen adat az utasításban MK : műveleti kód @ : tetszőleges művelet (S) : adat a tárban (R) : adat a regiszterben (A) : adat az akkumulátor regiszterben LI(n) : az n. utasítás hossza SI(n) : az n. utasítás címe

4 címes : MK S1 S2 S3 S4 (S1) @ (S2) -> (S3), SI(n+1) = S4 3 címes : MK S1 S2 S3 (S1) @ (S2) -> (S3), SI(n+1) = SI(n) + LI(n) 2 címes : MK S1 S2 (S1) @ (S2) -> (S2) ” 1 címes : MK S1 (S1) @ (A) -> (A) ” 0 címes : MK @ (A) -> (A) ”

1 R címes : MK R: @ (R) -> (R) 1 + R címes : MK R S : (R) @ (S) -> (R) vagy (R) @ (S) -> (S) 2 R címes : MK R1 R2 : (R1) @ (R2) -> (R1) 3 R címes : MK R1 R2 R3: (R1) @ (R2) -> (R3) közvetlen operandusú : MK I S vagy MK I I @ (S) -> (S) vagy @ I -> (A)

címértelmezés címmegadás Címzési módok címértelmezés címmegadás [Szám. alap. pp82-]

Címértelmezés műv. kód adat regiszter közvetlen (immediat) adatmegadás rejtett (inheritent), implicit címzés adat műv. kód cím tár register mode ? register indirect közvetlen (direkt) címzés cím műv. kód 1 cím adat közvetett (indirekt) címzés

Címmegadás + műv. kód cím adat abszolút címmegadás bázis D adat cím (D) D = displacement (eltolás) vagy „offset” rövidített címmegadás

Rövidített címmegadás Mihez képest számítjuk a címet : lapcímes :az adott lap kezdetétől bázisregiszteres : bázisregiszter értékétől (általában a bázisregiszter tartalma rögzített) mutatós (pointeres) : a meghatározott regiszter értékétől (a regiszter tartalma a program végrehajtása során változik, pld. PC) példa : JMP relatív

Kombinált címzési módok ... Címmódósítás : indexelés (vektor feldolgozása : első elem megadása, index automatikus növelése) fix utasításhossz változó utasításhossz Intel és Motorola címzési lehetőségek [Cserny pp91-92]

Az utasítások felépítése, szerkezete fix és változó utasítás hossz

Utasítások kódolása Példa : 8 bites utasításhossz, 3 bites címhossz 3 címes címzés lehetetlen 2 címes címzés : marad 2 bites műveleti kód : 4 féle utasítás 1 címes címzés : marad 5 bites műveleti kód : 32 féle utasítás 0 címes címzés : 8 bites műveleti kód : 256 féle utasítás

Utasítások kódolása műveleti kód 1. cím 2. cím 2 bit 3 bit 3 bit 00 xxx yyy 01 xxx yyy 10 xxx yyy

Utasítások kódolása („expanding”) 2bit 3bit 3bit 00 xxx yyy 01 xxx yyy 10 xxx yyy 11 000 yyy 11 001 yyy 11 010 yyy 11 011 yyy 11 100 yyy 11 101 yyy 11 110 yyy 11 111 yyy 2 bites műveleti kód 3 db 2 címes utasítás 5 bites műveleti kód 8 db 1 címes utasítás Hasonló elven : 2bites műveleti kód, 3db 2címes utasítás+ 5bites műveleti kód, 7db 1címes utasítás+ 8bites műveleti kód, 8db 0címes utasítás

Eltérő címzésí módú gépek programozása példa (1) Adott 4 különféle típusú gép : 0 címes gép (verem), pld.: ADD, PUSH, POP 1 címes gép, pld.: ADD M = ACC <- (ACC) + (M) 2 címes gép, pld.: ADD X,Y = X <- (X) + (Y) 3 címes gép, pld.: ADD X,Y,Z = Z <- (X) + (Y) műveletek : MOV, ADD, SUB, DIV, MUL Kiszámolandó : Z:= (A+B*C)/(D-E*F)

Eltérő címzésí módú gépek programozása példa (2) Adatok : M - 20 bites memóriacím X,Y,Z - 20 bites memória cím, vagy 3 bites regisztercím (R0-R7) a műveleti kód rész hossza 8 bit Kérdés mindegyik géptípusra (programra) : az utasítások száma a program mérete (bit-ben) a felhasznált regiszterek száma

Utasítás típusok

Utasítás típusok adat-töltő, adat átvitel a számítógép funkcionális részei között aritmetikai, logikai műveletek végzése adatokkal program vezérlő, vezérlésátadás a program egyik részéről egy másik részére speciális, rendszer vezérlő, hatékony működést segítő I/O, adat átvitel a számítógép és a környezete között [Szám. alap. pp 73-

Adat-töltő Regiszter -> Regiszter Regiszter -> Memória Memória -> Regiszter Memória -> Memória

Aritmetikai, Logikai aritmetikai műveletek: + - * / (különféle adattípusokon) logikai függvények: AND, OR, NOT, XOR összehasonlítások, vizsgálatok léptetések

Program vezérlő feltétlen elágazás (ugró) feltételes elágazás szubrutin hívás

Rendszer vezérlő HALT, WAIT megszakítás kezelés kölcsönös kizárás megvalósítása (Test And Set)

I/O adatátvitel a periféria és a gép között periféria vezérlése

REG ALU FLAG AC CU IR PC [Cserny pp57.] a proceszor építőelemei

Logikai struktura adattípusok programozható regiszterek utasítás típusok (utasítás lista) utasítás formák címzési módok

Fizikai struktura operatív tár műveleti (aritmetikai logikai) egység vezérlőegység megszakítási rendszer I/O rendszer

Összefoglalás