A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyorsulás fogalma.
Advertisements

II. Fejezet A testek mozgása
MOZGÁSÁLLAPOT-VÁLTOZÁS TEHETETLENSÉG,
Mozgások I Newton - törvényei
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
Fizikai mennyiségek.
A tehetetlenség mértéke
I S A A C N E W T O N.
A test tömege.
Dr. Angyal István Hidrodinamika Rendszerek T.
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
NEWTON IDEI TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton mechanikája gravitációs elmélete
Newton törvényei.
Gravitációs erő (tömegvonzás)
Fizikai mennyiségek.
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Dinamika.
Az erő.
A tömeg.
Összefoglalás Dinamika.
I. Törvények.
A test mozgási energiája
Isaac Newton.
Coulomb törvénye elektromos - erő.
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
Issac Newton Gravitáció
Erőtörvények Tóth Klaudia 9/b..
Ohm-törvény Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését.
Legfontosabb erő-fajták
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
A tehetetlenség törvénye. A tömeg
Munka.
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Newton gravitációs törvényének és Coulomb törvényének az összehasonlítása. Sípos Dániel 11.C 2009.
A legismertebb erőfajták
A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Készítette: Kiss István
A tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg
A sűrűség.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
Isaac Newton és a gravitáció
Különféle erőhatások és erőtörvények
Munka, energia teljesítmény.
Testek tehetetlensége
A mértékegységet James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére nevezték el. A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
Természettudományi mérések. Tudományos hőmérő Mára már nem higanyos hőmérőt alkalmaznak, tudományos hőmérésnél, hanem Termoelemmel.
Energia: Egy test vagy mező állapotváltoztató képességének mértéke. Egy testnek annyi energiája van, amennyi munkát képes végezni egy másik testen,
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Az erőhatás és az erő.
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
Egyetemes tömegvonzás, körmozgás, feladatok 9. osztály
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
4. Tétel Erőhatás, erő, tömeg.
Dinamika alapegyenlete
Az erő fajtái Aszerint, hogy mi fejti ki az erőhatást, beszélhetünk:
Előadás másolata:

A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma: A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, ami a bennük lévő anyag és energia mennyiségét méri. A tömeg fajtái: Tehetetlen tömeg: a test tehetetlenségének mértéke Passzív gravitációs tömeg: a test és a gravitációs tér kölcsönhatásának mértéke Aktív gravitációs tömeg: a test által létrehozott gravitációs tér erősségének a mértéke. A tömegnek központi szerepe van a klasszikus mechanikában (az anyagi test mozgásának törvényszerűségeivel foglalkozik) és a vele kapcsolatos területeken. A tömeg alapmennyiség, mert fogalmát nem más mennyiségekből származtattuk. A tömeg (m)

A tömeg (m) A tömeg mérésének eszközei Kétkarú mérleg: Segítségével közvetlenül mérhetjük a tömeget a leggyakrabban "súlyoknak" hívott referenciatömegekkel. << Rugós erőmérő: Rugós mérlegen a rugó elmozdulása a súly hatására arányos. A súlytól eltérően a tömeg mindig ugyanaz marad, akárhová kerül is a hordozója. >>

A tömeg (m) A tömeg mértékegységei Az SI-mértékegységrendszerben a tömeg egysége a kilogramm (kg). Egyéb tömeg mértékegységek: Tonna Uncia Atomi tömegegység (ATE) Planck-tömeg Naptömeg eV/c2 (kb. 1.783 × 10-36 kg): a gravitációs gyorsulás a Föld felszínén közelítőleg állandó.

A tömeg (m) A tehetetlen tömeg Tehetetlen tömeg: A tehetetlen tömeg egy objektum gyorsítással szembeni ellenállásának mértéke. Newton II. törvénye: Egy pontszerű test a gyorsulása egyenesen arányos a testre ható, a gyorsulással azonos irányú F erővel, és fordítottan arányos a test m tömegével. Ennek értelmében egy m tömegű testre ható F erő esetén:

(ez az egyenlet illusztrálja mit jelent a test tehetetlensége) A tömeg (m) A tehetetlen tömeg Tömegmegmaradás: Amennyiben a test tömege állandó, vagyis tömegmegmaradásról beszélünk, Newton II. törvényét az alábbi módon is felírhatjuk: (ez az egyenlet illusztrálja mit jelent a test tehetetlensége) >> A tömegmegmaradás 2 gondolaton nyugszik: A tömeg, a testben levő anyag mennyiségének mértéke. Anyag nem hozható létre és nem tüntethető el, csak felosztható, vagy újraegyesíthető.

A tömeg (m) A gravitációs tömeg Gravitációs tömeg: A gravitációs tömeg a gravitációs mező hatása alapján mért tömeg. A gravitációs törvény szerint, ha a két test gravitációs tömege MA ill. MB, akkor mindkét objektum gravitációs erőt fejt ki a másikra, ahol G a gravitációs állandó. >>

A tömeg (m) Kísérletek a tömeggel Sima asztallapon szétlökött két kocsi tömegét a közéjük feszített rugó okozta sebességváltozásaik alapján össze lehet hasonlítani. Két kocsi csak akkor koppan egyszerre, ha az ütközők egyelő távolságra vannak a kocsik nyugalmi helyétől. Ha szétlökéskor az egyik oldalon 1 kocsi, a másik oldalon 2 egymásra helyezett ugyanolyan kocsi van, akkor az egyidejű koppanás érdekében az ütközőket úgy kell elhelyezni, hogy a 2 kis kocsi felől fele akkora legyen a távolság, mint az 1 kocsi felől. Ez azt jelenti, hogy szétlökés közben a 2 egymáshoz erősített kis kocsi fele akkora sebességre gyorsul fel, mint a magányos.

A tömeg (m) A kísérletekből levonható: Két test kölcsönhatása közben bekövetkező sebességváltozások nagysága fordítottan arányos a testek tömegével. >> m2 : m1 = Δv1 : Δv2, Ha az egyik test tömegét (példánkban az m1-et) 1 egységként írjuk fel, akkor a másik test tömege – ebben az egységben – a sebességváltozások alapján megadható. >> m2 = Δv1 : Δv2 · m1

Készítették: Gyeptéglácskák Avagy, Simon József és Rónai Péter VÉGE