A GDP adatok megbízhatósága Bedekovics István, KSH 2005. június 1.

Az előadás szerkezete Bevezető - megbízhatóság – szürkegazdaság - miért fontos a mérés A szürkegazdaság statisztikai mérése Eurostat projekt a GDP adatok megbízhatóságáról Hazai tapasztalatok Bevezető

Miért fontos a szürkegazdaság mérése? Általános érdeklődés – rejtett, illegális, szürke - napi realitás Kormány – elmaradó adóbevételek, nemzetközi tagdíjak, segélyek Az utóbbi évtizedben megnőtt az igény az összehasonlítható GDP és más nemzeti számla adatok iránt

Miért fontos a szürkegazdaság mérése? Befolyásolja az országok GDP szerinti rangsorát A GNI (GDP) egyre nagyobb súlyt kap az EU tagdíjak meghatározásánál Közgazdászok és más felhasználók széles körben elterjedtnek vélik, ugyanakkor alábecsültnek tartják - a hivatalos statisztika torzít - állítják

Alapkövetelmények A gazdasági tevékenység tartalmának és kereteinek a GDP-ben összhangban kell lenni a 1993 SNA és 1995 ESA termelés fogalmával Rejtett gazdaságnak tekintjük azokat a tevékenységeket, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét képezik, de a statisztikai felvételekből és adminisztratív adatokból hiányoznak

A termelés fogalma SNA1993 Termelés fogalom meglehetősen tág, minden olyan gazdasági tranzakciót tartalmaz, amely kölcsönös megállapodáson alapszik Illegális tevékenységeket is pl. drog, prostitúció, kivéve az egyoldalúakat: lopás, sikkasztás Nem része a termelésnek a háztartások saját maguk számára végzett szolgáltatások

Egy mérési keret A rejtett gazdaság lehet: Statisztikai rejtett Gazdasági rejtett egyéb

Statisztikai rejtett Statisztikai felvételekre való nem válaszolás Regiszter naprakészségének hiánya Statisztikailag nem megfigyelt tevékenység (megfigyelési határ alá esik)

Gazdasági rejtett A kibocsátás lefelé torzítása, a költségek felfelé torzítása Regisztrálás alóli kibújás Illegális tevékenység

Egyéb rejtett Saját felhasználásra termelés Természetbeni bérek Saját fogyasztásra termelt élelmiszer Házilagos lakásépítés Természetbeni bérek

Rejtett gazdaság miatti korrekciók Olaszország 16% Görögország 20% Portugália 10% Luxemburg 8%

EU tagország – olasz példa 1986-ban egy nemzetközi tanácsadó testület ajánlása alapján az olasz statisztikai hivatal módosította a GDP adatokat Olasz módszer – munkaerőalapon történő mérés - referencia

OECD kézikönyv a rejtett gazdaságról Definíciók Gyakorlati alkalmazások

EU szabályozás „Exhaustiveness” jogszabály (1994) a GNP adatok harmonizációjáról „A GNP- és GDP-számítások akkor teljesek, ha nemcsak a statisztikai felmérésekben vagy az adminisztratív nyilvántartásokban közvetlenül figyelemmel kísért termelésre, elsődleges jövedelemre és felhasználásra vonatkoznak, hanem azon termelést, elsődleges jövedelmet és felhasználást is magukban foglalják, amelyeket nem figyelnek meg közvetlenül.”

EU szabályozás Explicit/implicit korrekciók (hiányzó gazd. egységek a regiszterből) Munkaerő alapú összehasonlítás Járulékos juttatások (borravaló, természetbeni bérek) Adóellenőrzések vizsgálata

EU szabályozás A harmonizáció biztosításának eszköze: GNI Inventory Kb. 400 oldalas strukturált, részletes módszertani leírás EU ellenőrzés Elfogadás vagy fenntartások – a GNI alapú befizetés nyitva hagyása

Eurostat projekt a GDP adatok megbízhatóságáról, 2003 A 2004-ben csatlakozott országok vettek részt A rejtett gazdaság mértékére vonatkozó összehasonlítható becslések Felkészülés a GNI Inventory írására

Az összes termelő gazdasági aktivitása Benne van-e a stat. felvételekben vagy az adminisztratív adatokban? Termelők, akik nincsenek a felvételekben és az adminisztratív adatokban Termelők, akik szerepelnek a felvételekben és az adminisztratív adatokban Szerepelnek-e a regiszterben? Válaszolási problémák? Nem Igen A válasz vagy nem válasz helyesen kezelve A nem válaszolás helytelenül kezelve N7b Jogi személyek? Helytelen válasz? Kötelező a regisztrálás? A termelő helytelen válasza N6 A termelő válasza helyes Igen (nem regisztrált termelő) N1 Nem N3 Jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában N4 Nem jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában N5 Minden adat megvan ? Illegális termelők N2 Igen Nem N7a

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N1: Termelők, akik elmulasztották a regisztrálást Termelők, akik adó és tb. járulék fizetés alóli kibújás miatt nem regisztráltatják magukat Illegális tevékenységben részt vevő termelők – ezek az N2-ben szerepelnek Nem tartalmaz minden rejtett tevékenységet, ezek egy része az N6-ban van elszámolva

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N2: Illegális termelők, akik nem regisztráltak Az olyan termelők tevékenységét tartalmazza, akik illegális termelő tevékenységben vesznek részt és nem regisztráltak. A regisztrált termelők illegális tevékenysége nem itt, hanem az N6-nál van elszámolva

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N3: Regisztrációra nem kötelezett termelők Olyan termelők tevékenységét tartalmazza, akik nem kötelezettek regisztrációra pl. mezőgazdasági kistermelők, házilagos lakásépítés.

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N4: Jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában Különböző okai lehetnek pl. a regiszter elavult, méret szerinti besorolások nem pontosak, a vállalkozás a felvételek mérethatára alá esik

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N5: Nem jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában Az okok hasonlóak, mint az N4-nél

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N6: A termelő helytelen válasza A helytelen válasz több dolgot jelenthet pl. a kibocsátás lefelé torzítása vagy a költségek felfelé torzítása az adó és járulék fizetési kötelezettség csökkentése érdekében Gyakran kétféle könyvelést jelent: készpénzben történő fizetések, számlanélküli forgalom

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N7: Az adatok statisztikai problémái A táblában az N7 két részre osztva jelent meg N7a –ba tartoznak azok az esetek, amikor az adatok hiányosak vagy közvetlenül nem begyűjthetők N7b – amikor az adatok kezelése helytelen. Sokszor nehéz ezt a két esetet szétválasztani.

A korrekciós típusok leírása (N1- N7) N7 folytatás A következő esetek érdemelnek különös figyelmet az adatok teljességét illetően:- A nem-válaszolás kezelése; A piaci termelők saját felhasználásra termelése; Borravaló, hálapénz; Természetbeni bérek; Másodlagos tevékenységek

A projekt értékelése A projekt 2003 közepén az Eurostat-ban kirobbant pénzügyi botrány miatt félbeszakadt Az országjelentések első változata készült csak el Publikálás nem történt

A korrekció típusonként

A korrekció szektorok szerint

A korrekció ágazatok szerint

A korrekció országok szerint